Magyar rekord: a szupergazdagoké az ország egyharmada. „Az oroszok bénák, de mi is azok vagyunk” – éles kritikát fogalmazott meg a honvédség állapotáról a vezérkar új főnöke. Ukrán gyerekeket deportáló elnököt is védene a szankcióktól a magyar kormány. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Magyar rekord: a szupergazdagoké az ország egyharmada
Magyarországon a leggazdagabb egy százalék birtokolja az összvagyon több mint egyharmadát, ami kiugrónak számít a fejlett országok között, a felső tíz százaléké pedig az összvagyon fele. Az átlagos egyenlőtlenség nem kiugró, de a szupergazdagok nagyon elszakadtak a társadalom többi részétől. A trend idén is folytatódott, Mészáros Lőrinc 180 milliárddal, Csányi Sándor 190 milliárddal növelte vagyonát az elmúlt egy évben.
Valamelyest ehhez kapcsolódik, hogy a Transparency International egyedülálló interaktív magyar közbeszerzési adatbázist mutatott be Tenderbajnok néven. Itt több ezer tendergyőztes vállalat vált egyszerűen kereshetővé a sokszor rejtőzködő végső tulajdonosaik jó részével együtt. A legnagyobbat szakító közbeszerzési bajnokok között nincs meglepetés: Szíjj László, Mészáros Lőrinc és Balásy Gyula a sorrend.
Itt említhető az is, hogy egy titkos kormányhatározattal 17 milliárd forinttal dobná meg Mészáros Lőrinc cégét a kormány az egyik legnagyobb vasúti fejlesztés kapcsán. Ezzel kivennék a beruházást az EU-s operatív programból, inkább a magyar adófizetőkre terhelve.
„Az oroszok bénák, de mi is azok vagyunk” – éles kritikát fogalmazott meg a honvédség állapotáról a vezérkar új főnöke
Rossz logisztika, rossz személyzeti politika, a magyar légtéren átrepülő ukrán drón miatt azonnali átvilágításra szoruló légvédelem, „egész nap monitorokat bámuló katonák” – többek között ezeket a súlyos kritikákat fogalmazta meg Böröndi Gábor nemrég zárt körben egy szerkesztőségünk birtokába jutott leirat szerint. A vezérkar új főnöke „egy gyakorlat azonnali megkezdését is elrendelte”.
Ukrán gyerekeket deportáló elnököt is védene a szankcióktól a magyar kormány
Három embert nem engedne európai uniós szankciós listára venni Magyarország, köztük az orosz védelmi miniszterhelyettest és az ukrán gyerekek kényszerdeportálását segítő tatár elnököt – értesült a Szabad Európa.
Brüsszeli vizsgálat miatt módosíthatták az autópálya-koncessziós szerződést
Nem a spórolás miatt módosíthatta a kormány az autópálya-koncessziós szerződést, hanem azért, mert attól tarthat, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásként fogja kezelni a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó konzorciumnak történő kifizetéseket.
Kordonbontás vagy árnyékkormány – az ellenzék lehetőségei
Egy évvel az országgyűlési választás után a pártok támogatottságában nem sok változás történt. Most vasárnap is a Fidesz győzne, és még az sem kizárt, hogy újabb kétharmaddal. Hiába Magyarországon a legmagasabb infláció, hiába a világpolitikai elszigetelődés, az energiaválság, a háború, úgy tűnik, az ellenzék mindebből nem tud profitálni. Árnyékkormány vagy kordonbontás? Mi a célravezető? Parlamenten belül vagy kívül érhet el eredményt az ellenzék? 2007-ben a Fidesz tudott érdemi politikai tőkét kovácsolni a kordonbontásból. Kérdés, hogy ugyanez sikerül-e a Momentumnak. Lehet-e ebből hosszabb távú összellenzéki politika? Ezt járja körbe a Szabad Európa tényfeltáró magazinja.
Vannak még házi feladatok: a zöld lámpa csak az első lépés az igazságügyi reformban
Közösségi médiás posztban adta hírül Varga Judit, hogy létrejött a technikai megállapodás az Európai Bizottsággal az igazságügyi reformról. A szükséges törvényeket néhány napon belül el is fogadta az Országgyűlés, azonban még messze a visszatartott források lehívása. Az egyéb feltételeket illetően a jogállamisági eljárással összefüggő ügyek megoldása halad leglassabban, a brüsszeli döntéshozók azt sem értik, miért veszélyezteti a magyar kormány tétlenségével az Erasmus és a Horizont-programok téli időszakának elérését a magyar diákok és kutatók számára – mondja tudósítónk friss podcastunkban.
A szankciók kijátszóinak szankcionálására készül az EU
A tagállami nagykövetek elé kerül megvitatásra az újabb, sorrendben tizenegyedik szankciós csomag, amelynek ezúttal sem része az orosz nukleáris szektor, tartalmazna viszont megtorló intézkedéseket a szankciókat kijátszó harmadik országbeli cégekkel szemben, valamint hetvenkét orosz személyt és húsz szervezetet is feketelistára tennének.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy bár a tagállamok már tárgyalni kezdtek az ügyről, nem várható gyors megállapodás az újabb szankciókról. Diplomáciai források szerint heves vitára kell készülni, ugyanis a keményvonalasabb kormányok úgy látják, hogy túl puha a tervezet, míg másokat az aggaszt, hogy túlságosan sérülnének a nemzetközi kapcsolataik.
Elemzők: Végre egy kellemes meglepetés az inflációban
Lassult ugyan a drágulás üteme, de még korántsem ért véget a magas árak korszaka. Az áprilisi éves infláció 24 százalékra csökkent az előző havi 25,2 százalékról, ami jórészt annak köszönhető, hogy egyre kevesebb szolgáltatást veszünk igénybe. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek.
„Végre egy kellemes meglepetés. Az áprilisi inflációs adat meghozta a várva várt érdemi lassulást” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki szerint ugyanakkor az infláció elleni küzdelem közel sem ért véget, mivel havi alapon továbbra is erős általános áremelkedés mutatkozik a gazdaságban.
Elmarasztalja Magyarországot az EP Pegasusról szóló jelentése
Az EU jószerével valamennyi tagállamában alkalmaznak a hatóságok kémszoftvereket, de az ezek használatát vizsgáló európai parlamenti szakbizottság jelentése Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémát állapított meg. „Magyarországon teljes és totális a megfigyelés alkalmazása feletti politikai ellenőrzés. Magyarországon a kémprogram használata előre kiszámított és stratégiai kampány része volt, amely a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság megsemmisítésére irányult a kormány részéről” – húzták alá.
Újabb magyar különutasság, ezúttal Belarusz kapcsán
Magyarország egyedüliként nem csatlakozik ahhoz, az EU svéd elnöksége által jegyzett közleményhez, amely egy friss EBESZ-jelentés nyomán elítéli az emberi jogi helyzetet Belaruszban. Egyelőre nem tudni, hogy a magyar kormány miért maradt ki egy újabb közös külpolitikai nyilatkozatból. Egyes megfigyelők szerint ez ráadásul azért is fura, mert Budapestnek múlt héten nem volt gondja azon EU-nyilatkozat elfogadásával, amely az ukrajnai gyermekek elrablását emberiség elleni bűnöknek minősítette.
Áprilisra teltek meg ismét az ország stratégiai olajtározói
Kegyelmi állapotban a hazai üzemanyagpiac: van elég benzin és gázolaj, az árak is folyamatosan csökkennek, és még a biztonsági tartalékokat is sikerült áprilisra visszatölteni. Az Európai Unió gyors ütemben válik le az orosz olajról, miközben az is megtalálta új vevőit. A valóságban egy olyan egyensúlyi állapot van az üzemanyagpiacon, amely bármikor borulhat.
A TASZ, az Átlátszó és a Fidesz ritka együttállása a sajtószabadság ügyében
Jogvédők, oknyomozó újságírók és egy médiajogász is pozitív fejleményként értékelte a Szabad Európa kérdésére azt a fideszes törvénymódosítást, amely dekriminalizálná a rágalmazást és becsületsértést újságírók esetében. Ellenzéki képviselők szerint a javaslat alkotmányellenes, aljas, és csak védené a kormánypropagandát. Egy rágalmazási büntetőügyben érintett jogász szerint a módosítás nem zárja ki a jövőben sem a büntetőpert, ha a hamis állítások nem a közügyek szabad megvitatásának körébe tartoznak.
Még több apartman épülhet a Fertő tónál a vízitelep új engedélye szerint
A hatóság újra kiadta a környezetvédelmi működési engedélyt a Fertő tavi vízitelepre, gyakorlatilag változatlan tartalommal – tudtuk meg egy helyi forrásunktól. Mintegy 32 ezer négyzetméternyi épület, 131 ezer négyzetméternyi burkolat lesz, és több mint ezer autó parkolhat a korábbi zöldterületen.
Orbáni gondolatok alapoztak meg a migráció kiszervezésének – ami sehol sem működik
Nemzetközi szerződések, uniós dokumentumok és nem utolsósorban az érintett harmadik országok mondanak ellent annak az ötletnek, hogy a menedékkérelmeket az EU-n kívül bírálják el. A témáról az Európai Parlamentben is heves vitát tartottak, amelyen a szélsőjobboldal képviselte azt az álláspontot, hogy legyenek nagy táborok Afrikában, ahol döntenek a kérelmezők sorsáról. Mindeközben felsejlett a muszlim fenyegetés is.
Miért lehet Ukrajna közelgő offenzívája a háború legfontosabb összecsapása?
A zord tél után, amikor az orosz erőknek nem sikerült visszanyerniük a harctéri lendületet, Moszkva és Kijev is az előre beharangozott új ukrán ellentámadásra készül. Amikor megindul, valószínűleg jelentős fordulópont lesz a 14 hónapja tartó invázióban.
Mi a tétje a mérföldkőnek számító törökországi választásoknak?
Recep Tayyip Erdoğannak az eddigi legkeményebb politikai kihívással kell majd szembenéznie a hétvégi választásokon. Az ellenzék pedig úgy érzi: soha nem volt még nagyobb esélye arra, hogy véget vessen a török elnök két évtizedes hatalmának és új irányt szabjon az országban a politikának
