Az Erasmus+- és a Horizont program keretében 2022. december 15. előtt megszületett jogi kötelezettségvállalásokat nem érintik az uniós szankciók, és az újakat sem fogják, ha nyárig sikerül elsimítani a közhasznú alapítványok politikai irányítása miatti problémákat – erősítették meg lapunknak brüsszeli források.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy a december közepén a jogállami feltételrendszer keretében elfogadott tanácsi döntés előtt az Erasmus+-programban való részvételről aláírt megállapodásokat nem érinti az a döntés, amely uniós szinten megtilt bármilyen jogi és pénzügyi kötelezettségvállalást a közhasznú alapítványok formájában működő magyar egyetemekkel. „Ugyanez vonatkozik a Horizont hétéves uniós kutatási keretprogram keretében megkötött szerződésekre” – tette hozzá Ujvári Balázs.
Legkésőbb nyárig kell lezárni a vitát
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az EU Tanácsa által december közepén elfogadott uniós pénzügyi intézkedés csak a döntés után aláírandó új jogi kötelezettségvállalásokat érinti majd. Ugyanakkor brüsszeli forrásaink szerint ez sem kell hogy szükségszerűen az érintett magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak a csereprogramból való kimaradását eredményezze. Az új generációs, 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó szerződések ugyanis várhatóan idén június és július tájékán lépnek majd az aláírás fázisába a sikeres pályázókkal. Ha addig sikerülne elsimítani a vitát a magyar kormánnyal, akkor a Magyarországon nagy port kavaró kizárás is elkerülhetővé válik – közölték lapunkkal bennfentes források.
A nyáron esedékes szerződéskötések előtt az Erasmus+-program keretében február 22. a jelentkezési határidő. Úgy tudjuk, hogy a bizottságnál is úgy értelmezik a decemberi tanácsi döntést, hogy az csak az új jogi kötelezettségvállalásokat zárja ki az alapítványi formában működő magyar egyetemekkel, a jelentkezéseket és a nyertesek kiválasztását viszont nem. Tehát ha a nyáron esedékes aláírások előtt sikerül megoldást találni a problémára, akkor az érintett felső oktatási intézményeket sem éri majd hátrány.
Ennek ugyanakkor a tanácsi döntés értelmében az az előfeltétele, hogy a kormány addig megnyugtatóan rendezze azt a problémát, ami a közhasznú alapítványi működés alá helyezett egyetemek politikai irányításával függ össze. A Brüsszel és a kormány által megállapított 17 korrekciós intézkedés egyike, konkrétan a 4-es számú volt a közhasznú alapítványok működése. A bizottság november 30-i értékelésében aláhúzta, hogy Magyarország a törvénymódosítások révén orvosolta az alapítványokkal kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi problémákat, és a közbeszerzési szabályok alkalmazását is kiterjesztette ezekre az egyetemekre.
A kiváltó ok a november 1-jei törvénymódosítás
Magyarország ugyanakkor – ahogy arra a bizottsági szóvivő csütörtökön a sajtó érdeklődésére emlékeztetett – egy november 1-jén elfogadott törvénymódosítással kimondottan megkönnyítette, hogy vezető kormányzati politikusok és magas rangú tisztviselők helyet foglaljanak a szóban forgó alapítványok irányító testületeiben. Brüsszel szerint ezért a negyedik számú korrekciós intézkedés nem teljesült, mert ez a fejlemény aggodalmai szerint alááshatja a többi intézkedés eredményességét is.
A két fél között az elmúlt két napban nyilatkozatháború alakult ki arról, hogy az Európai Bizottság korábban támasztott-e kimondottan ilyen feltételt, ahogy Brüsszel állítja, vagy sem, ahogy a magyar kormányzati tényezők ismételgetik.
„Felvilágosításért fogunk fordulni a magyar kormányhoz, hogy lássuk, miként kívánják orvosolni ezt a hiányosságot” – jelentette ki csütörtökön Ujvári Balázs, az illetékes bizottsági szóvivő. Megjegyzendő, hogy a kormány korábbi jelzése szerint eleve március végéig rendezni kívánja az összes, szám szerint 27 nyitott kérdést Brüsszellel annak érdekében, hogy az eljárás és vele együtt a 6,3 milliárd euró kohéziós politikai forrás zárolása, valamint a közérdekű alapítványokra kirótt korlátozás megszűnjön, és Magyarország lehívhassa az 5,8 milliárd euró összegű helyreállítási alap első, nyolcszázmillió eurós részletét.
Elvileg több megoldás is lehetséges
Jól értesült források szerint a probléma nem feltétlenül a politikusok egyetemi alapítványok kuratóriumaiból való kategorikus kizárásával oldható meg. Mint forrásaink megjegyzik, ugyan más országokban is előfordul, hogy politikusok alapítványokban vállalnak szerepet, de jellemzően tanácsadói és nem tulajdonosi jogokat gyakorló testületekben. Elvileg több módon is rendezni lehetne a kérdést, amiről tehát vélhetően hamarosan párbeszéd kezdődik a felek között. Elképzelhető, hogy csak kormánytagok és kormánytisztviselők nem lehetnének tagok az egyetemek irányításában, de parlamenti képviselők például igen. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy a kabinet nyitott arra, hogy a kormánytagok kikerüljenek az egyetemi kuratóriumokból.
Az Erasmus+-program kétéves szerződéses rendszerben működik. Az utolsó nagyobb számú szerződést bizottsági források szerint 2022 közepén írták alá, ezek 2024 közepéig érvényesek. Elvileg tehát továbbra is fennállnak, mert az uniós szankciós intézkedés csak fél évvel később született. A két pilléren – egyetemek közötti konzorciumokon és hallgatói mobilitáson – alapuló program keretében ugyanakkor évente lehet pályázni, a következő jelentkezési határidő február 22. A szerződések aláírásának időpontját júniusra és júliusra becsülik. Ezek már a 2023 és 2025 közötti időszakot ölelik majd fel, a programok tehát egyéves átfedéssel működnek.
A kormány egyébként saját zsebből is finanszírozhat diákcsereprogramokat, de nem az Erasmus+ keretében – tudtuk meg brüsszeli forrásokból.
Ami a Horizont kutatási és innovációs programot illeti, információink szerint a jelentkezés és a támogatási szerződés aláírása között jellemzően nyolc hónap telik el. Ha tehát egy magyar résztvevő megpályázott egy nemzetközi konzorciumban való részvételt, és ezt tavaly októberben támogatásra alkalmasnak találták, elvileg júliusban írják alá a szerződést.
Kétmilliárd euró kohéziós forrást is blokkol a vita
Mint korábban írtunk róla, a közhasznú alapítványok megoldatlan ügye a kohéziós politikai kifizetések egy részét is blokkolhatja azon az alapon, hogy az alapítványokba kiszervezett egyetemek irányításában való közvetlen politikai részvétel a tudományos élet szabadságát korlátozza. Ez egyike annak a négy horizontális feljogosító feltételnek, amelyet a tagállamoknak teljesíteniük kell majd a felzárkózási források tényleges lehívásához.
Lapunk megbízható forrásból úgy értesült, hogy ez, az ugyancsak a közhasznú alapítványokkal összefüggő feltétel a közel 22 milliárd euró összegű magyar támogatási tétel (2021 és 2027 között összesen 11 programból) kilenc százalékát érinti, körülbelül kétmilliárd eurót. Konkrétan a gazdaságfejlesztési, a digitális megújulási és az emberi erőforrások fejlesztését szolgáló operatív programot.
Két további, a bizottság megítélése szerint hazánk által nem teljesített horizontális feljogosító feltétel közül a gyermekvédelmi törvény a teljes pénzügyi keret három, míg a migrációs törvény 0,2 százalékát érinti.
