Nem lesz egyszerű hozzáférni az uniós támogatásokhoz, mert a TI szerint egy évtized után szemléletváltás ment végbe az Európai Unióban, és nem nézik többé tétlenül az egyes tagállamokban tapasztalható jogsértéseket. A szervezet legújabb jelentése szerint hazánk lett az EU legkorruptabb országa.
Magyarország 2022-ben 42 pontot szerzett, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 77. helyén végzett – közölte a Transparency International (TI), amiről kedd reggel számoltunk be. Az országokat egytől százig terjedő skálán pontozzák, minél kisebb a szám, annál korruptabbnak tartják a megkérdezettek az adott országot.
Évtizedes lecsúszás
A TI magyarországi szervezete szerint az elmúlt egy évben négy helyezést rontott hazánk, amely 2012-ben 55 ponttal még a korrupciós világrangsor 46. helyét érte el. Azóta az ország 31 helyezéssel hátrébb került a globális korrupciós erősorrendben.
A TI jelentése szerint egyetlen más ország helyezése sem zuhant ilyen mértékben az elmúlt évtizedben. „A magyar kormány korrupció elleni teljesítményét egyre gyengébbnek értékelik, és ez különösen európai uniós összehasonlításban szembeötlő, 2022-ben ugyanis Magyarország volt az Európai Unió legkorruptabb tagállama” – fogalmazott a jelentés.
Magyarország eredménye jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól. Az alábbi grafikonon látható, hogy Csehország, Szlovénia, Lengyelország és Szlovákia mennyire elhúzott hazánktól.
Míg hazánk 2012-ben az akkor 27 tagú Európai Unión belül a 19. helyen állt, teljesítménye trendszerűen romlott, és 2019-ben, majd 2021-ben már csak Bulgáriát tudhatta maga mögött. (2020-ban hármas holtverseny volt az utolsó helyen Magyarország, Románia és Bulgária között.)
2022-re az egy évvel korábbi, minimális előnyét is elveszítette hazánk, miután Bulgária valamelyest javított, Magyarország pedig rontott a pozícióján.
Azt is hozzáteszik, hogy az élmezőnyben végző országokban sem ismeretlen a korrupció, és kirívó visszaélések is előfordulnak. Alapvető a különbség azonban abban a tekintetben, hogy ezekben az államokban az igazságszolgáltatás és az állami intézmények üldözik a leleplezett és a rendszer melléktermékeként jelentkező korrupciót.
Ez történt 2022-ben
A tavalyi év legjelentősebb fejleményei közé tartozik, hogy az áprilisi országgyűlési választás után, az EU történetében először, az Európai Bizottság megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, feltételekhez kötve az európai uniós támogatások elérhetőségét – állapítja meg a jelentés jogállamiságról szóló része.
A TI szerint ez jelzi, hogy egy évtized után személetváltás ment végbe az Európai Unióban, és sem az uniós intézmények, sem a mérvadó tagállamok nem nézik többé tétlenül az egyes tagállamokban – elsősorban Magyarországon és Lengyelországban – tapasztalható jogsértéseket és a rendszerszintű korrupciót.
A jogállami mechanizmus alapján Magyarország a 2021–2027-es költségvetési ciklus három operatív programjából származó források 55 százalékához, azaz 6,3 milliárd euróhoz nem juthat hozzá mindaddig, amíg nem teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott 17 feltételt (mérföldkövet).
A helyreállítási alapokból (RRF) származó 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás lehívását az unió további tíz, főleg az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó követelményhez kötötte. Így Magyarországnak összesen 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie.
A TI elemzése szerint az EU nyomására létrejött, az uniós forrásokat érintő visszaéléseket visszaszorítani hivatott lépések a kormányzat egyetlen komolyan vehető korrupció elleni intézkedéssorozatának tekinthetők. „Ez annak ellenére így van, hogy a kormány valódi célja a források megszerzése, nem pedig a jogállamiság helyreállítása” – közölte a szervezet.
Utóbbira a TI Magyarország szerint a csomag nem is alkalmas, hiszen a korrupció átszövi az államszervezet működését, a visszaélések a rendszer részévé váltak: az állam foglyul ejtésének folyamata már az előző évtized közepére befejeződött.
„Ha a bizottság valóban szigorúan ellenőrzi majd az új szabályok végrehajtását, a jövőben számítani lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések mérséklődésére, de arra nem, hogy semmissé válik az elmúlt évtized intézményi rombolása, és egy csapásra helyreáll a jogállam” – mondta a jelentés bemutatóján Martin József Péter. A TI Magyarország ügyvezető igazgatója hozzátette: ezért is sajnálatos, hogy az Európai Unió sokéves késéssel reagált a jogállamiság rendszerszintű megsértésére.
Az indexről
Tizenkét szervezet tizenhárom felmérésének és értékelésének felhasználásával készíti el a Korrupcióérzékelési indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) a Transparency International Berlinben található központi titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján.
Kirakatszervezet
Az Integritás Hatóságot illetően a jelentés leszögezi: hatáskörei alulméretezettek, például nem indíthat nyomozást, nem járhat el a bíróság előtt, és általában, ha bármiféle szabálytalanságot észlel, nem cselekedhet saját maga, kénytelen az egyébként illetékes állami szerv eljárását kezdeményezni. Valamivel erősebb jogosítványok illetik meg a közbeszerzésekkel kapcsolatban, ugyanis felfüggeszthet konkrét közbeszerzési eljárásokat, ha jogsértést gyanít.
A vagyonnyilatkozatokat is vizsgálhatja, de nincs joga a feltárt szabálytalanságok szankcionálására, miként arra sem, hogy rákényszerítse az eljárni jogosult társhatóságokat arra, hogy tegyék a dolgukat.
„Az Integritás Hatóság ezért vélhetően ki van (lesz) szolgáltatva a többi állami szerv együttműködési készségének, így eredményessége elsősorban azon fog múlni, hogy milyen mértékben tud vagy akar konfliktust vállalni a foglyul ejtett állam intézményeivel, illetve magával a kormánnyal a rendszerszintű korrupció megtörése, illetve a korrupt gyakorlatok visszaszorítása érdekében” – olvasható a jelentésben.
Magyarországon a közbeszerzések gazdasági súlya továbbra is jelentős, miközben a közbeszerzési piac meglehetősen kitett a korrupciónak. A közbeszerzési eljárások összesített értéke 2022-ben 4590 milliárd forintot tett ki, vagyis kilenc százalékkal nőtt az előző évhez képest, és jóval meghaladta a koronavírus-járvány előtti évek értékeit.
Ehhez kapcsolódóan: Egy felmérés szerint Magyarország lett az EU legkorruptabb országa
A járvány előtti időszakhoz (2019) képest 67 százalékkal emelkedett a közbeszerzési eljárások átlagos összege, amelyben az infláció mellett tetten érhető a közbeszerzéseket jellemző súlyos túlárazás is.
„Jogállamról klasszikus értelemben már nem beszélhetünk Magyarországon, befejezett ténynek tekinthető, hogy az állam foglyul ejtése befejeződött” – mondta a hvg.hu tudósítása szerint a jelentés bemutatóján Martin József Péter.
A TI Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a most kiadott korrupcióérzékelési pontszámokat az EU felé tett vállalások és azok következményei még nem befolyásolták, mert a korrupcióérzékelés hosszú átfutási idejű.
Úgy értékelte: az intézkedéssorozat a NER egyetlen komolyan vehető korrupció elleni csomagja, de megkésett. Szinte minden intézkedése valamelyest előremutató, de nem eléggé, a jogállam ettől a csomagtól nem fog helyreállni.
Szerinte a haveri kapitalizmus kiépült és teljes gőzzel működik. Az intézkedések akkor csökkenthetik az EU-s pénzekkel kapcsolatos korrupciót, ha az unió komolyan veszi a betartását is.
Kormány: Soros
„Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról” – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A kormány véleménye szerint a Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van.
„Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát, és szolgálja minden hazug jelentésével” – tette hozzá a kabinet.
