Valóban pénzalapra helyezte a Trump-adminisztráció a magyar-amerikai kapcsolatokat, és ez okozott meglepetéseket a magyar kormányban – erről beszélt a Szabad Európának több forrásunk is. A kormányzati ideológiát alakító Orbán Balázs és J. D. Vance alelnök között viszont kifejezetten jó a kapcsolat. Május végén ismét CPAC lesz Budapesten és a nyárra meglehet a Szijjártó Péter által ígért átfogó magyar-amerikai gazdasági megállapodás is.
Volt olyan programja is Szijjártó Péter április 8-i londoni látogatásának, amiről semmilyen nyilvános közlés nem jelent meg. Mint ismert, a magyar külügyminiszter a brit fővárosban a világ egyik legnevesebb biztonságpolitikai kutatóintézetében, a Royal United Services Institute-ban tartott előadást, majd a Telegraph-nak és a Bloombergnek adott interjút. A külügyminiszteri delegáció ugyanis információink szerint találkozott a brit fővárosban a legnagyobb brit autógyártó cégek vezetőivel.
Úgy tudjuk, a megbeszélés legfontosabb témája az volt, hogy hogyan hathat Donald Trump (egyelőre 90 napra felfüggesztett) vámháborúja az európai autógyártásra, de egy forrásunk szerint a megjelent üzleti vezetők alapvetően arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar kormány tud-e majd lobbizni azért, hogy minimalizálni lehessen a károkat. (A Jaguar-Land Rover például a szlovákiai Nyitrán működtet összeszerelő üzemet, de Magyarországon van egy nagy mérnök központja, így a térségnek is fájhat, ha a brit autóipar bajba kerül.)
Meglepetééés!
„Bevallom, egy kicsit minket is meglepett, hogy ekkora jelentőséget tulajdonítanak a magyar-amerikai kapcsolatoknak, mert nyilván egy kicsi ország vagyunk, a britéhez nem mérhető gazdasággal, de úgy tűnt, tényleg azt gondolják, hogy mi bármikor tudunk beszélni Donald Trumpékkal, és még figyelnek is arra, amit mondunk” – mondta egy forrásunk. A szigetországi látogatás programja lett volna még egy látogatás egy nappal korábban a Rolls-Royce goodwoodi gyárában és egy külön megbeszélés a cég mini atomerőműveiről, ami iránt a magyar fél már korábban kifejezte érdeklődését, de ez most időpont egyeztetési okokból nem jött létre.
A Szabad Európa több kormányzati, kormányhoz közeli, a magyar-amerikai kapcsolatokra rálátó szereplővel is beszélt, hogy megpróbáljuk feltérképezni: a szuperlatívuszokban bővelkedő hivatalos nyilatkozatokon túl hogyan alakultak Donald Trump tavaly novemberi megválasztása és különös tekintettel a január 20-i beiktatása óta a kétoldalú kapcsolatok.
Azt már korábban megírtuk, hogy a november 5-i választást követő hetekben Donald Trump többször is beszélt telefonon Orbán Viktorral, az amerikai elnök elsősorban állitólag arra volt kíváncsi, hogy a magyar kormányfő milyennek látja Oroszország képességeit a háború folytatására, mennyire látja háborúállónak Vlagyimir Putyin rendszerét, és ennek fényében milyen rendezési menetrendet képzel el.
Ehhez kapcsolódóan: hányszor beszélt a megválasztása óta Trump Orbánnal?
Közvetítők - na azok nem vagyunk
A január 20-i beiktatást követően egy hónapon belül Budapestre érkezett Louis Bono, az amerikai külügyminisztérium Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalának vezető tisztviselője, aki Magyar Levente külügyminiszter helyettessel tárgyalt. A megbeszélések után kiadott MTI hír szerint az államtitkár megerősítette, hogy a Trump-adminisztráció kiemelten fontos nemzetközi partnerként tekint Magyarországra, „és különösen számít ránk abban, hogy előmozdítsuk a Washington és Brüsszel közötti párbeszédet”.
A közlés utólag annak fényében érdekes, hogy április 2-a, az Európai Unióra (és nagyjából a fél világra, köztük lakatlan szigetekre) kivetett amerikai vámok napja óta a magyar kormány folyamatosan azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy „nem tárgyalt a Trump-kormányzattal”, holott Magyar Levente szavainak értelmében ebben a magyar kormánynak minimum fontos szerepet kellene/kellett volna játszania, de ennek semmi nyoma. Ha csak azt nem vesszük annak persze, hogy az elmúlt hetekben magyar kormányzati szereplők többször beszéltek arról, hogy az EU-ba importált amerikai autók vámját le kellene csökkenteni az Egyesült Államokba bevitt európai járművekre érvényes szintre.
Mint ismert, Trump pár nappal később a CNN szerint egy vacsorán azon poénkodott, hogy most elnökök, kormányfők sora próbál vele külön megállapodást kötni a vámok negatív hatásainak ellensúlyozására. Szijjártó Péter külügyminiszter április 9-én jelentette be, hogy a magyar kormány is egy gazdasági egyezményt igyekszik tető alá hozni Washingtonnal. Ugyanekkor azt is elmondta, hogy több európai vezető utazik a következő napokban Washingtonba, hogy Trumppal tárgyaljon az Európa és Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború elkerüléséről, például Giorgia Meloni olasz kormányfő. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint viszont a politikai realitás az, hogy a jó kapcsolatok ellenére egy ekkora léptékű játszmában a magyar kormánynak nem osztanak lapot, ezért nem is lenne méltányos azt várni, hogy a beiktatás óta eltelt időszakban máris termőre forduljon az egyébként jó viszony.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Azt csináljuk kicsiben, amit Donald Trump nagyban.
Kérések zárt ajtók mögött
A Szabad Európa információi szerint a Trump beiktatása óta eltelt hetekben nagyon is történtek konkrét kijelentések amerikai és magyar részről is a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően. Információink szerint a már idézett Louis Bono-látogatás mellett még legalább egy – sajtónyilvánosságot nem kapott – találkozó volt Budapesten államtitkári szinten a két kormány között. Ezeken amerikai részről – ezt többen is megerősítették – három konkrétum hangzott el: azt szeretnék, hogy Magyarország vásároljon amerikai gázt, és amerikai fegyvereket. Ezen kívül pedig azt, hogy a jövőben „kevésbé legyenek szorosak” a magyar-kínai kapcsolatok, elsősorban persze gazdasági értelemben. Ugyanezekről beszélt egyébként Robert Palladino, aki a kormány „fő mumusát” jelentő David Pressman nagykövet utódjaként érkezett Budapestre ügyvivőként. Ő is Magyar Leventével találkozott, március 11-én.
Forrásaink szerint magyar részről a következők hangzottak el az amerikai felvetésekre: a magyar kormány már vásárolt a norvég-amerikai gyártmányú NASAMS rakétarendszerből. Ebben azért apró szépséghiba lehet, hogy ezt még az előző Trump-kormányzat idején tárgyalták le 2019-ben, és szintén Trump elnöksége idején, 2020-ban írták alá a megállapodást, igaz, a rendszer telepítése tavaly kezdődött, és várhatóan idén állhat működésbe. Nem kizárt ugyanakkor, hogy Magyarország még vásárol valamilyen bővítést – de ennek komoly gátat szab a magyar költségvetés helyzete.
Az amerikai gázvásárlással kapcsolatban pedig azt jelezték Orbánék, hogy ugyan erre is nyitottak lennének, de mivel ez csak cseppfolyósított formában (LNG) történhetne meg, jelenleg pedig ezt csak jelentős felárral tudnák ideszállítani, így ebben (is) türelmet kértek. Az amerikaiak szerint „túl szoros” kínai-magyar kereskedelmi viszonyról pedig az a magyar varázsformula, hogy ha a teljes EU-Kína kereskedelmi volument tekintjük, akkor ezen belül a magyar-kínai bilaterális kapcsolat mindössze 1,2%-ot tesz ki.
Ehhez kapcsolódóan: Győrffy Dóra: Hiába visszakozik Trump, már nem tud a világ visszaállni a régi szép időkre.
Az erőfitogtatás ideje
Azt is megtudtuk, hogy az amerikai dorgálás ellenére a magyar kormánynak eszébe sincs lazítani a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatokon, sőt. Információink szerint az idén Szijjártó Péter újabb kínai óriásberuházásokat jelenthet be – szó van egy nagy kínai autógyár Magyarországra településéről például. Egy kormányzati forrásunk szerint ez „logikusan a Great Wall Motors” lenne – ez a cég a Szegeden már gyárat építő BYD mellett a másik globálisan is erős jelenléttel bíró kínai gyártó.
Ehhez kapcsolódóan: minden, amit tudni lehet a Kínával tavaly aláírt tizennyolc megállapodásról.
Most egyébként szintén felmerült a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán, hogy júliusban esetleg Magyarországra jöhet Hszi Csin-ping, igaz megkeresésünkre a MÁV és az Építési és Közlekedési Minisztérium is azt válaszolta, hogy nincs egyelőre ilyen terv. Ha mégis lenne, akkor azért az amerikai idegenkedés miatt lenne mit magyarázkodnia a magyar kormánynak. „Ebben az esetben remélném, hogy Orbán Viktor még a látogatás előtt eljutna Washingtonba, hogy személyesen magyarázhassa el Trumpnak a dolgot” – mondta egy kormányzati forrásunk.
Hosszabb távon ugyanakkor töretlen a kormány bizalma, hogy meg tud valósulni az oly sokat hangoztatott „konnektivitás”, vagyis, hogy Kínával és az Egyesült Államokkal is Magyarország ugyanolyan jó kapcsolatban lesz. Forrásunk szerint ez most az erőfitogtatás ideje Trump és Hszi Csin-ping között. „Ha a világ két legbefolyásosabb vezetője feszül egymásnak, ott egy olyan kis ország szempontjait, mint mi vagyunk, nyilván senki nem veszi figyelembe. De biztosak vagyunk benne, hogy Trump előbb utóbb kiegyezik Hszi Csin-pinggel. Más kérdés, hogy ez valószínűleg Európa kárára történik majd meg” – mondta egy kormányzati forrásunk.
Befektetni! De mit?
Robert Palladino április 8-án a Magyar Külügyi Intézetben Gladden Pappin intézetvezetővel folytatott beszélgetésén a Telex tudósítása szerint burkoltan arra biztatta a magyar kormányt, hogy kevesebb orosz olajat vegyen. Úgy tudjuk, ez is szóba került a már említett kétoldalú találkozókon, és annyit tudott ígérni egyelőre a kormány, hogy megteremtették annak lehetőségét, hogy a jövőben jelentősebb mennyiségű azeri olaj érkezzen. Beszélt Palladino a magyar nukleáris szektorról, és ismert, hogy Szijjártó Péter Washingtonban a Westinghouse amerikai nukleáris vállalat vezetőjével szintén találkozott, de mint az egyelőre elmaradt Rolls-Royce látogatás mutatja, ebben nem feltétlenül az Egyesült Államokra fogunk támaszkodni.
Ehhez kapcsolódóan: új kéréssel bővülhet Rogán miatt a kívánságlista Trump asztalán, de más jelentősége nincs az ügynek.
Magyar részről a már említett kétoldalú találkozókon az hangzott el, hogy – ha már Magyarország egyelőre nem is tud sem sok amerikai fegyvert, sem LNG-t venni – boldogan vár bármely amerikai befektetést. Például egy fegyvergyárat. Csakhogy egyelőre – és ezt több forrásuk megerősítette – ebben van egy kis tanácstalanság Washingtonban, nem látni, a közeljövőben milyen jelentősebb amerikai gazdasági szereplő jelenhetne meg az országban, főleg, hogy Trump politikájának egyik esszenciája éppen az, hogy hazatelepülésre bírja az amerikai cégeket.
Az viszont tény, hogy valóban intenzíven megindult egy magyar-amerikai kétoldalú kereskedelmi megállapodás előkészítése, amiről Szijjártó Péter is beszélt már. Forrásaink szerint magyar részről nagyon bíznak benne, hogy ezt akár még a nyár elején tető alá is hozhatják. És akkor ez például remek alkalmat jelenthetne egy washingtoni látogatásra Orbán Viktornak.
Másképp gondolkodók
A két fél közötti eltérő gondolkodást jól illusztrálja, hogy Palladino már találkozott Sándor Fegyirrel, Ukrajna új budapesti nagykövetével és támogatásáról biztosította az orosz agresszió ellen vívott harcban. Ehhez képest a Szabad Európa információi szerint a budapesti ukrán nagykövetség hiába kért időpontot egy protokoll látogatásra Sándor Fegyir részére Szijjártó Péterhez, erre egyelőre nem került sor.
Az kínosan érintette a magyar kormányt, hogy amikor Szijjártó Péter azt nyilatkozta: "David Pressman diktálta" azt a jelentést, amiben "aggasztó mértékű magyarországi korrupcióról" írnak, a Telex megkeresésére az amerikai külügyminisztérium egyértelműen kiállt a dokumentum megállapításai mellett.
Mint ahogy információink szerint csalódás fogadta azt is, hogy Rogán Antalt mégsem sikerült nagyon hamar levetetni az amerikai szankciós listáról. Egy kormányzati forrásunk ezeket úgy magyarázta, hogy kénytelenek voltak szembesülni vele: a Trump-féle politikai vezetés ezekben az esetekben "ugyanúgy támaszkodik a szélesebb értelemben vett kormányzati adminisztrációra, mint bármely korábbi amerikai kormányzat".
Ideológiai mézes hónapok
A fentiek mind két ország kapcsolatainak praktikus részére vonatkoztak, létezik ugyanakkor egy másik dimenzió is: ideológiai téren kétségtelenül teljes az egyetértés a magyar és az amerikai vezetés között. Orbán Viktor teljes joggal mondhatja, hogy ebből a szempontból „lekerült a csizma a nyakunkról”, hiszen az a fajta (hol emberi jogi, hol pusztán ideológiai) számon kérés, ami a Biden-adminisztrációt és David Pressman tevékenységét jellemezte, valóban teljesen eltűnt.
Sőt, ehelyett a magyar kormány folyamatosan kapja a gesztusokat a legfelső amerikai szintekről. Legutóbb J. D. Vance alelnök mondta azt, hogy az Európai Unióban „csak két emelkedő ország van, Olaszország és Magyarország”. Ennek a jó kapcsolatnak fontos fóruma a már említett Külügyi Intézet, hiszen a szintén amerikai Gladden Pappin nagyon jó kapcsolatot ápol a Republikánus Párt vezetésével. Szintén fontos szereplő még ebből a szempontból Patrick Deneen. A politika tudományok professzoraként, több könyv szerzőjeként (ezek közül a leghíresebb a Why Liberalism Failed – Miért bukott meg a liberalizmus című) a Politico szerint meghatározó szerepe volt az amerikai alelnök világképének alakításában.
Ehhez kapcsolódóan: „Visszavenni Brüsszelt és Washingtont is” – Újra CPAC Hungary lesz Budapesten.
Deneen és Vance személyesen is jóban vannak, magyar részről pedig Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ápol mindkettőjükkel jó kapcsolatot. „Orbán Balázsnak még Vance is fel szokta venni a telefont, de ha éppen nem, Deneenen keresztül biztosan nagyon rövid idő alatt el tud juttatni az amerikai alelnökhöz és így akár magához Trumphoz is bármilyen üzenetet” – mondta egy forrásunk. Mivel Deneen és Pappen is kötődik az Orbán Balázs vezette Mathias Corvinus Collegiumhoz, volt, aki egyenesen azt mondta, a magyar-amerikai kapcsolatok egyik legfontosabb alakítója mára az MCC lett.
Fontos gesztus lesz az is, amikor Magyarország átköltözteti nagykövetségét (még Trump 2018-ban tett lépését követve) Izraelben Tel-Avivból Jeruzsálembe. Az ATV a legutóbbi kormányinfón kérdezett erre rá, és bár Gulyás Gergely nem akarta kommentálni az értesülést, egy kormányzati forrásunk szerint ez már eldőlt és hamarosan be is jelentik majd.
Természetesen nem marad el május legvégén a Fidesz és a Republikánus párt szokásos összeborulását jelentő Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) sem. Igaz, mint a meghívottak listáját már megismerő egyik forrásunk mondta, „nagy név érkezése nem várható” Amerikából. Bár addig még van elég idő, hogy akár ez is változzon.
A nagykövetség válaszai
Kerestük az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét is. A nagykövetség – nem cáfolva a zárt ajtók mögötti tárgyalásokról szóló híreinket – a Louis Bono tárgyalásairól szóló rövid amerikai sajtóközleményt (amiben az áll, hogy „a magyar és az amerikai biztonság és prosperitás áll a két ország kapcsolatainak fókuszában”), valamint Robert Palladino és Gladden Pappin már említett beszélgetésének videóját ajánlották figyelmükbe.
Utóbbin Robert Palladino arról beszél, hogy a Trump-kormányzat „a józan ész felől” közelít a felmerülő kihívásokhoz, legyenek azok globálisak, vagy egy-egy országgal kapcsolatosak. Ezen kívül a prioritás, hogy „a kétoldalú kapcsolatokban a konkrét eredményekre törekedjenek”. „Ennek egyik legfontosabb területe, amire az amerikai fél törekedni fog, az energia, a védelem, a kereskedelem és a magyar és amerikai emberek közötti kapcsolat”.
Az energetikai együttműködés terén „rengeteg előrelépési lehetőséget látnak”, reménykeltő tárgyalásokat folytatott az ügyvivő Lantos Csaba energiáért felelős miniszterrel és Magyar Leventével. Ígéretes látogatást folytatott a paksi bővítés helyszínén, „mert a nukleáris fűtőanyag kulcs lesz” az energiabiztonság erősítésében, és „az amerikai cégek készek a teljesítésre ezen a téren, nagyon optimista vagyok”. Majd külön említette a nukleáris kis erőműveket.
Kitért az LNG-re is, ami „nagyon fontos az elnöknek (Trumpnak – a szerk.), és Magyarország a szövetségesünk. Szeretnénk egy erős szövetségest látni, aki nem függ egyoldalúan mástól energetikai szempontból, Amerika készen áll itt is”.
Végül megjegyezte, hogy „most nagyon szoros a kapcsolatunk a magyar kormánnyal”, „a magyar kormány figyel arra, amit mondunk”, így nagyon optimista a jövőbeni együttműködést illetően – például nemsokára magas rangú amerikai delegáció érkezik Budapestre a védelmi együttműködés témájában, ebben rengeteg lehetőség van még.
