Minden más témát a háttérbe szorít majd az európai vezetők kétnapos budapesti találkozóján, hogy milyen hatása lesz az EU-ra Donald Trump visszatérése a Fehér Házba, ami nagyon aktuálissá teheti a magyar soros EU-elnökség jelszavát arról, hogy „Tegyük újra naggyá Európát!”
Csütörtök este az Országházban látja vendégül a magyar miniszterelnök a 26 uniós tagállam és az uniós intézmények vezetőit egy munkavacsorán, amelyen a fő fogás az amerikai elnökválasztás eredményének és következményeinek megvitatása lesz. Bár a rákövetkező pénteki informális EU-csúcson a versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozat megvitatása és elfogadása az egyetlen napirendi pont, uniós intézményi források szerint egyértelmű, hogy a kétnapos összejövetel középpontjában Donald Trump visszatérése áll majd.
EU: Nincs pánik, nem 2016-ban vagyunk
Orbán Viktor, aki az összes résztvevő közül az amerikai elnökválasztás legnagyobb nyertesének tűnik, már be is hajított egy nagy követ a vízbe, amikor közölte, hogy „Ukrajna kapcsán új európai stratégiára lesz szükség”. A kormányfő nyilvánvalóan abból indul ki, hogy a megválasztott amerikai elnök – valóra váltva korábbi ígéretét – elzárja a pénzcsapokat, és megvonja a katonai támogatást Kijevtől, így az európaiak magukra maradnak a problémával.
Orbán azt az Ukrajnának folyósítandó, 45 milliárd eurós (ötvenmilliárd dolláros) hitelcsomagot is veszélyben látja, amelyről a G7-ek állapodtak meg. A csomag megtárgyalásában részt vevő források szerint ugyanakkor a magyar miniszterelnököt könnyen csalódás érheti, mert a Biden-kormányzat úgy tette Trump-biztossá a húszmilliárd dolláros amerikai hozzájárulást, hogy egy Világbank által felügyelt vagyonkezelő alapban kötötte le.
Az EU-intézményeknél is tisztában vannak azzal, hogy Trump visszatérése a Fehér Házba próbára fogja tenni az EU egységét Ukrajna támogatásának kérdésében, de óva intenek az elhamarkodott következtetések levonásától. Ezért egy magas rangú EU-tisztviselő szerint Budapest legfeljebb csak az amerikai garnitúraváltás európai megemésztésének első állomása lesz, „a magyar elnökséget lezáró decemberi vita egészen biztosan érdemibb lesz”. Annál is inkább, mert addigra világosabbá válhat, mit és hogyan akar megvalósítani Trump elnökként a kampány során bejelentett terveiből és fenyegetéseiből.
Budapesten ezért legfeljebb egy első, rövid közös kommünikére lehet számítani, amely amellett, hogy gratulál a győztesnek, várakozással tekint az EU és az USA együttműködésére. Az egyik, lapunk által már korábban megírt melléksztori lehet, ha a magyar vendéglátó – ahogy arról Brüsszelben találgatnak – valóban összehoz egy videókonferenciát az EU vezetői és Donald Trump között. Túl azon, hogy a meglepetést néhányan provokációnak tekintenék, kontraproduktív is lehet, mivel még azelőtt rossz érzéseket szülhet, hogy az EU vezetői egymás között egyáltalán megbeszélték volna a kérdést.
„Nem 2016-ban vagyunk, amikor pánikot keltett a sorainkban a republikánus jelölt megválasztása. Most magabiztosabbak vagyunk, jobban fel vagyunk készülve az új helyzetre” – közölte egy magas rangú EU-diplomata. Az Európai Bizottság már hónapokkal ezelőtt felállított egy munkacsoportot, amely egyrészt górcső alá vette, hogy mire lehet számítani Donald Trump, illetve Kamala Harris megválasztása esetén, másrészt a tagállamokkal is konzultálva opciókat dolgozott ki az esetleges amerikai büntetővámokra adandó válaszadásra. „Gyors és kemény választ fogunk adni” – így foglalta össze egy nevének mellőzését kérő bizottsági illetékes az EU esetleges válaszát.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Trumpot börtönnel fenyegették, elvették a vagyonát, meg akarták ölni, mégis győzött
Az EU az USA és Kína satujában
Brüsszelben – legalábbis Trump korábbi elnökségi tevékenysége alapján – úgy látják, hogy vérbeli üzletemberként tudatosan olyan szélsőségesen túlzó kiinduló pozíciókat teremt, amelyek megnyithatják az utat a későbbi alkuk előtt. Ha komolyan veszi fenyegetését, Trump az EU-val szemben fennálló amerikai kereskedelmi deficit lefaragása érdekében tíz-húsz százalékos büntetővámmal sújthat európai termékeket, közülük is elsősorban az európai autóexportot, miközben a Kínából behozott termékekre akár hatvanszázalékos vámot is kivethet. Egy ilyen barátságtalan lépés nem csak komoly csapást mérne az amúgy is nehézségekkel küzdő német és európai autógyártásra, de az USA-ból az európai piac felé terelheti a kínai export egy jelentős részét.
Mindez azt vetíti előre, hogy az EU könnyen két tűz közé kerülhet, ha egyszerre akarja felvenni a harcot Trump protekcionizmusával és a masszívan szubvencionált kínai exporttal a villanyautók és más, új zöldtechnológiák terén. Talán önmegnyugtatásként, talán tényekre alapozva, az EU térfelén úgy ítélik meg, hogy Kamala Harris vezetése alatt sem túl kedvezően változott volna a helyzet, legfeljebb fokozatosan, több időt hagyva az alkalmazkodásra.
Ehhez kapcsolódóan: Trump számos újdonságot hozhat második elnöki ciklusában
Trump győzelme és Európa versenyképességi kihívása
Fonák módon Donald Trump visszatérésének nem feltétlenül csak a magyar miniszterelnök és európai követői örülnek, azok sem tartják tragédiának, akik elégedetlenek a versenyképesség javítását célzó európai reformok lassú tempójával. Trump második kormányzata ilyenformán az elsőhöz hasonlóan kirobbanthatja az EU-t a komfortzónájából, és gyorsabb, radikálisabb reformokra ösztönözheti. A puding első próbája a pénteki uniós informális csúcs lesz (a budapesti diplomáciai hét csütörtökön az Európai Politikai Közösség sorrendben ötödik találkozójával kezdődik), ahol az EU27-ek vezetői elfogadnak egy nyilatkozatot arról, hogy bizonyos esetekben határidőhöz kötve milyen intézkedésekkel pörgessék fel a következő öt évben az európai versenyképességet.
A nyilatkozat tizenkét területet sorol fel a belső piac kiteljesítésétől a megtakarítási és befektetési unió 2026-os megvalósításán és egy átfogó ipari stratégia létrehozásán át a cégeket sújtó adminisztratív terhek radikális csökkentéséig és az energiaárakat kordába szorító tényleges energiaunió létrehozásáig. Az EU az elmúlt több mint két évtizedben már többször látványosan nekiveselkedett romló termelékenységi mutatói javításának, ami a politikai akarat hiánya miatt visszatérően kudarcot vallott. Most sokan abban bíznak, hogy a mumusnak tekintett Trump visszatérése és a várható negatív következmények nem hagynak más választást az EU-nak, mint hogy végre felvegye a kesztyűt, és megpróbáljon saját lábra állni a védelmi politikában, az energiabiztonságban vagy az új technológiai elsőbbségért folyó kiélezett versenyben.
Az új amerikai vezetés nem fogja megkönnyíteni az unió dolgát. „Senki sem képes úgy megosztani minket, mint az Egyesült Államok” – jegyezte meg egy magas rangú EU-tisztviselő közvetlenül az amerikai elnökválasztás előtt, arra célozva, hogy Washington különböző ígéretekkel és kedvezményekkel megpróbálja majd leszalámizni az EU tagállamait. Ebből a szempontból a legideálisabb alanynak azt a magyar kormányt tartják, amelyik egyedüliként nyíltan a republikánus jelöltet támogatta a kampányban.
Ha lesz benne elég erő és kitartás, és több lesz üres szólamnál a versenyképesség javítása, az EU fonák módon néhány év múlva ott végezheti, amit az EU magyar soros elnökségének Trump jelszavára asszociáló, széles körben megrökönyödéssel fogadott mottója is megcélzott: „Tegyük újra naggyá Európát!”
