Egy héttel a parlamenti szavazás után újabb demonstráción követelték a gyülekezési törvényt módosító és a Pride-ot betiltó törvény visszavonását Budapesten. A szervezők eredetileg az Erzsébet hídra hirdették meg a demonstrációt, ám azt a rendőrség a közlekedés rendjére hivatkozva nem engedte meg, a hídhoz közeli Ferenciek terére azonban engedélyezték.
Nehezen kezdődtek el a beszédek, a tüntetők lementek az úttestre, miközben a demonstrációt csak a Ferenciek terére engedélyezték. A tömeg megtöltötte a teret és környékét, megbénítva az Erzsébet híd forgalmát. A rendőrök nem léptek közbe.
Hargitai Miklós: A szólásszabadság korlátozásával kezdik a demokrácia felszámolását
Az újságíró, a Népszabadság volt munkatársa a lap bezárásáról beszélt, és arról, hogy minden diktatúra a szólásszabadság korlátozásával kezdi a demokrácia felszámolását. Ahhoz, hogy egy országban szabad választásokat lehessen tartani, szabadon tájékozódó állampolgárok kellenek. Szerinte elmondható, hogy 2010, az Orbán-kormányok óta ez nem lehetséges. Arra kérte az embereket, hogy a kormánytól független sajtóból tájékozódjanak, támogassák a független médiát.
Heindl Péter: A szabad és demokratikus Magyarország újrateremtése
A pécsi aktivista, jogász, aki ellen a kormányzati óriásplakátok átfestése miatt indult eljárás, egyebek között arról beszélt, hogy a jogkorlátozásra egy elnyomott kisebbség, az LMBTQ-közösség elleni fellépés ürügyén került sor. Szerinte a küzdelem tétje a szabad és demokratikus Magyarország újrateremtése. Kell egy ellenállási mozgalom, amely nem hagyja, hogy elcsalják a választást. „Erősnek, szívósnak és engesztelhetetlennek kell lennünk” – fogalmazott. Évek óta hangoztatja, hogy szerinte törvénytelen, hogy az állam, amelynek semlegesnek kellene lennie, a Fidesz politikai üzeneteivel plakátolja tele az egész országot. Úgy véli, hogy ez beavatkozás a szabad választásba, ezért amióta a kormány él ezzel a kommunikációs eszközzel – amire az elmúlt tizennégy évben több mint százmilliárd forintot fordítottak – rendszeresen átragasztja, „kijavítja” a kormány által kihelyezett óriásplakátokat. Erről itt olvashatnak bővebben.
Lőcsei Lajos: A parlamentből Kövér László kitilthat, de az utcáról nem
A Momentum alelnöke arról beszélt, hogy senki sem állhat az emberi méltóság fölött, a jog tiszteletben tartása mindenki számára kötelező, legyen közmunkás vagy a miniszterelnök. Nincs az a hatalom, nincs az a kormány, amelynek felhatalmazása lenne csorbítani alkotmányos jogainkat, a gyülekezési jog, a véleménynyilvánítás jogát – mondta, hozzátéve: „Az a hatalom, aki a jog ellen fordul, a nemzet ellen fordul.”
Szerinte a kormány gyűlöletet szít ember és ember között, az állampárt gyűlöletcunamit zúdít a társadalom nyakába. Célkeresztbe vette a civileket, a bírókat és a független sajtót, tizenöt év után még mindig nincs gyermekvédelem.
Roma származású magyar politikusként felszólította a romákat, hogy csatlakozzanak és küzdjenek közösen a rasszizmus, a szegregáció ellen. Szerinte a rendszerváltozás legnagyobb vesztesei a romák, ma Magyarországon romának lenni stigma, ami végigkíséri az életet. Arról beszélt, hogy félti a gyermekeit, mert kirekesztés áldozatává válhatnak. Amíg ezektől a stigmáktól nem szabadítják meg a közösséget, addig a rendszerváltozás csak álom lehet – tette hozzá.
Baranyi Kriszta: Kérdés, hogy Orbán Viktor meddig jut el a diktatúrába vezető úton
Most olyan határt készül átlépi Orbán Viktor, amelynek túloldala már Oroszországban van – mondta Terézváros polgármestere. Baranyi Kriszta arról beszélt, hogy a hatalom veszélyesnek tartja a sokszínűséget. „Azt üzeni nekünk az uralkodó, hogy mindenki hajoljon meg az erőszak és a hatalom akarata előtt önként. Ez gyenge manipuláció, ócska, átlátszó hazugság, mégis sokakra hatással van – fogalmazott. Utalva konfliktusára Karácsony Gergely főpolgármesterrel, azt mondta: – Amikor be akarják tiltani a Pride-ot nem lapítani kell, hanem szivárványba öltöztetni a várost.– Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés egy hónapon belül elfogadja azt az alkotmánymódosítást, amellyel fel lehet oszlatni a Pride-ot. – Elegen vagyunk, csak bátorság kell hozzá, hogy megakadályozzuk” – tette hozzá.
Daniel Freund: A pénz a korrupt Orbán-rezsim Achilles-sarka
Itt, Európa közepén van tapasztalatuk az önkényuralmi kormányok megdöntésében. Közép-Európa, különösen Magyarország küzdött a jogállamiságért és az európai szabadságért – mondta a német EP-képviselő. Hangsúlyozta, hogy a szabadság az Európai Unió alapvető értéke, ez teszi erőssé, ez a szabadság azonban szerinte most nagyobb veszélyben van, mint az elmúlt 45 évben bármikor. A német EP-képviselő úgy fogalmazott: Orbán Viktor, aki valaha szabadságharcos volt, mostanra autoriter vezetővé vált. Az elmúlt tizenöt évben egyik szabadságjogot támadta a másik után, a szabadságjogok nyirbálása közben pedig tizennégymilliárd eurót vett el. Ezt a pénzt oktatásra, egészségügyre, tömegközlekedésre kellett volna fordítani, ehelyett ő maga, a barátai és a családja gyarapodására költötte.
„Én megmondtam neki az Európai Parlamentben, hogy kérjük vissza a pénzünket, a magyarok kérik vissza a pénzüket” – mondta. Daniel Freund emlékeztetett rá: befagyasztottak 19 milliárd eurót, hogy önkényuralmi vezetők ne kaphassanak uniós pénzt. Szerinte a pénz a korrupt Orbán-rezsim Achilles-sarka.
Hadházy Ákos: Ez a törvény csak az első lépés volt
A tüntetés szervezője, Hadházy Ákos független képviselő emlékeztetett arra, hogy eredetileg az Erzsébet hídra hirdették meg a demonstrációt, ám azt a rendőrség a közlekedés rendjére hivatkozva nem engedte meg. Szerinte éppen erről szól a gyülekezési törvény módosítása, hogy könnyebben szankcionálják az ilyen megmozdulásokat.
A demonstráció végén arról beszélt, hogy ez a törvény szerinte nem csak a Pride betiltásáról szól, hanem arról, hogy megváltoztatták a gyülekezési törvényt. Emlékeztetett rá: lehetővé teszi az arcfelismerő rendszerek használatát a hatalomnak nem tetsző tüntetések esetén, politikai okokból.
Ha legyintünk erre a törvényre, megágyazunk annak, hogy a következőket még könnyebben átvihessék – mondta. Szerinte téved, aki úgy gondolja, hogy most kapkod a Fidesz. Úgy véli, ez a törvény csak az első eleme annak az akciótervnek, amely évek óta lapul Rogán Antal fiókjában. Kipróbált törvényekről van szó, amelyek működnek Oroszországban, a szerbeknél, a fehéroroszoknál és a törököknél. Szerinte a drogfogyasztás elleni harc meghirdetése is a propaganda része, mert ha a kormányt tényleg zavarná a kábítószerhelyzet, sokkal korábban fellépett volna ellene. Putyini módszerekről van szó, arra használják a melegek elleni uszítást és a drogprobléma ügyét, hogy összemossák az ellenzékkel.
Hangsúlyozta: az a cél, hogy vonják vissza a törvényt, a többit pedig ne hozzák meg. Ha a hatalom keményebb módszereket vesz elő, akkor mi is keményebb módszereket veszünk elő. Kiemelte, hogy ezek nem lehetnek erőszakos módszerek. „A legerősebb tüntetés a nem erőszakos tüntetés. Most sem tesszük meg nekik azt a szívességet, hogy nyomakodunk a rendőrökkel – tette hozzá. Bejelentette, hogy a demonstrációk folytatódnak, és azt mondta, aki úgy érzi, hogy nem tett eleget, a következő tüntetésre hozzon magával még embereket. – Ugyanilyen békésen itt vagy máshol folytatni fogjuk, ez az egyetlen teendőnk.”
Több hidat is megbénítottak, nem jutottak át Budára a tüntetők
A beszédek után a tüntetők egy része Budára akart átmenni az Erzsébet hídon, de nem jutottak át a híd budai végén felálló rendőrsorfalon. Ezután a Szabadság hídhoz mentek, és a Fővám térnél elállták a forgalmat. Miután itt sem jutottak át, este nyolc óra után a Petőfi hídhoz mentek, és a villamossíneken vonulva megbénították a forgalmat. A Telex tudósítása szerint egy másik csoport visszament az Erzsébet hídhoz, így este 9-kor egyszerre három hidat bénítottak meg a demonstrálók. A tömeg elindult a körúton a Margit híd felé, ahol a Margit-sziget magasságában rendőrsorfal állta útjukat. Innen este 11 óra körül a Kossuth térre mentek, majd a vonulók egy része elindult az Oktogon felé. A Markó utca és az Alkotmány utca mindkét végében rendőrsorfal állt. A rendőrök a járdára terelték és igazoltatni kezdték őket, több demonstráló ellenállást tanúsított.
A kormány gyermekvédelemről beszél, az ellenzék szerint ez csak ürügy
Mint beszámoltunk róla, az Országgyűlés kormánypárti frakciója a Jobbik és a Mi Hazánk támogatásával március 18-án tartózkodás nélkül fogadta el a gyülekezési törvény módosítását, amelyet kivételes eljárásban, egy nap alatt nyomtak át a parlamenten, és amely másnap már hatályba is lépett. A kormánypárti politikusok azzal érveltek a parlamenti vitában, hogy a javaslatuk megfelel az alkotmányos kritériumoknak. Csak a gyermekek érdekeit, a családok támogatását tartják szem előtt.
A módosítás ellenzői szerint azonban a hatalom a Pride és a gyermekvédelem ürügyén valójában minden olyan demonstrációt, tiltakozást ellehetetlenít, amelytől tart. Minden, a kormánynak nem tetsző rendezvény betiltható lesz, mert rásütik a gyermekellenességet. A jogszabály értelmében tilos olyan gyűlést tartani, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti, „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.
Nemcsak azt büntetik, aki ilyen gyűlést szervez, hanem azt is, aki részt vesz rajta. A rendelkezés megszegői szabálysértést követnek el, akár kétszázezer forint pénzbírsággal is sújthatók. A szabálysértőket arcképelemző rendszer segítségével azonosíthatják be.
A Momentum képviselői a parlamenti szavazás előtt tiltakozásul piros-fehér-zöld füsttel borították az üléstermet, a szovjet himnuszt játszották be, és Orbán–Putyin csókolózós fotójával szórták tele az üléstermet. Az akcióban Hadházy Ákos is részt vet. Büntetésül Kövér László, a parlament elnöke a momentumos képviselőket összesen hetven-, Hadházy Ákos pedig tizenkétmillió forintos bírsággal sújtotta.
A Momentum tüntetést szervezett a parlamenti szavazás napjának délutánjára a Kossuth térre. A demonstráción felszólalt Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője, aki fasiszta rendszerről beszélt, valamint Hadházy Ákos, aki szerint a gyülekezési törvény módosítása hatalmas lépés a demokrácia maradékából a diktatúrába. A tiltakozók akkor a Kossuth térről a Jászai Mari térre vonultak, a Margit hídra azonban nem engedték fel őket. Kisebb dulakodás volt, a rendőrök bementek a tüntetők közé, többeket igazoltattak, de nem volt atrocitás.
