A kazah elnök arra utasította a biztonsági erőket, hogy szükség esetén lőjék agyon az általa terroristáknak és banditáknak nevezett tüntetőket. Oroszország mintegy 2500 katonát vezényel az érdekszférájának tartott Kazahsztánba. Hivatalos tájékoztatás szerint néhány napig vagy hétig maradnak majd.
Helyszíni tudósítások szerint a hadsereg az elmúlt napok zavargásai után péntek reggelre visszavette az ellenőrzést az ország legnagyobb városának számító Almati felett, bár elszórtan még hallatszott lövöldözés. A Reuters brit hírügynökség tudósítója páncélozott csapatszállítókról és katonákról számolt be a főtéren, ahonnan nem messze egy holttestet látott egy súlyosan megrongálódott autóban.
„A milicisták nem tették le a fegyvert, továbbra is bűncselekményeket követnek el vagy arra készülnek. A végsőkig harcolni kell ellenük. Elpusztítjuk mindazokat, akik nem adják meg magukat” – szögezte le Kaszim-Zsomart Tokajev.
„Azt a parancsot adtam a bűnüldöző szerveknek és a hadseregnek, hogy figyelmeztetés nélkül lőjenek” – mondta az elnök, azt állítva, hogy külföldön kiképzett terroristák állnak a felfordulás mögött.
Gyújtogatás és fosztogatás: megérkeztek az orosz csapatok Kazahsztánba
Az összecsapásokban az egészségügyi minisztérium szerint már több mint ezren megsebesültek, többtucatnyi tüntetők likvidáltak, és csaknem húsz rendőr és nemzeti gárdista is életét vesztette. Legkevesebb 3700 embert őrizetbe vettek – jelentette az állami televízió.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy több mint hetven repülőgép folyamatosan szállítja a katonákat a szomszédos Kazahsztánba, akik segítséget nyújtanak a tüntetőktől csütörtökön visszafoglalt almati nemzetközi repülőtér ellenőrzésében is.
Oroszország mintegy 2500 katonát vezényel az érdekszférájának tartott Kazahsztánba, ahol – hivatalos tájékoztatás szerint – mindössze néhány napig vagy hétig maradnak majd. A kazah elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők nem vesznek részt harci cselekményekben vagy a „terroristák” semlegesítésében.
Jen Psaki, az amerikai Fehér Ház szóvivője kiemelte, hogy szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet.
Nem várt népharag
A zavargások a cseppfolyósított gáz – a szegények autóinak meghajtására használt üzemanyag – árának megugrása miatt kezdődtek, de azóta kormányellenes lázadásba torkolltak, amelyeket a volt elnök, Nurszultan Nazarbajev három évtizedes kormányzása miatt mélyen gyökerező harag is táplált.
A 81 éves Nazarbajev 2019-ben lemondott, de továbbra is politikai tényező maradt, vélhetően az ő családja irányítja Közép-Ázsia legnagyobb gazdaságának nagy részét.
Kaszim-Zsomart Tokajev az Oroszország, Örményország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán részvételével alakult katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete beavatkozását kérte.
A 19 milliós volt szovjet tagköztársaságban szerdán blokkolták az internetet a hatóságok, és azóta sem állították vissza a szolgálatást, így kívülről nehéz pontos képet kapni az eseményekről.
