A Moszkvától északnyugatra fekvő Tver városa a 19. században a textilipar köré épült. Az öreg Száva Morozov még saját magát vásárolta ki a jobbágysorból, hogy Moszkvában boltot nyisson. Hogy aztán fiai textilmágnásként már munkások tízezreit irányítsák és a századfordulóhoz már az ötödik leggazdagabb orosz dinasztiaként érkezzen a család.
A Volga partján fekvő Tver ideálisnak tűnt egy pamutmalom és a hozzá kapcsolódó textilipar számára, a Morozovok ezért el is kezdtek itt felvásárolni és építkezni. A „Morozov város” vagy későbbi nevén a Proletarka is a munkásaik számára épült, egyfajta mintaprojektként. Akkori színvonalon ez egy óriási, luxus munkástelepnek indult. A nagyjából ötven neogót, emeletes, színes téglaépület igazi város lett a városban: 15 ezer embernek adott otthont, mellé volt saját kórházuk, uszodáik, boltjaik, még saját színházuk és könyvtáruk is.
Az 1900-as párizsi világkiállításról még két aranyérmet elhozó lakótelep sorsa a szovjet hatalomátvétel után viszont egyre gyászosabban alakult. Morozovék egykori gyárát átnevezték Tveri Nagy Proletár Műveknek, az épületegyüttes pedig fokozatos romlásnak indult, habár még sokáig kiváló lakásoknak számítottak az itteni helyek. A Szovjetunió bukása után viszont azonnal bejött a globális verseny is, ami gyorsan elsöpörte a teljes helyi textilipart.
Bármi érdemi felújítás híján mára elképesztően lepusztult a lakótelep, harmadik világbeli nyomort kínálva az ott felejtett tömegeknek. Az AFP képeiből a Szabad Európa válogatott.
A Volga partján fekvő Tver ideálisnak tűnt egy pamutmalom és a hozzá kapcsolódó textilipar számára, a Morozovok ezért el is kezdtek itt felvásárolni és építkezni. A „Morozov város” vagy későbbi nevén a Proletarka is a munkásaik számára épült, egyfajta mintaprojektként. Akkori színvonalon ez egy óriási, luxus munkástelepnek indult. A nagyjából ötven neogót, emeletes, színes téglaépület igazi város lett a városban: 15 ezer embernek adott otthont, mellé volt saját kórházuk, uszodáik, boltjaik, még saját színházuk és könyvtáruk is.
Az 1900-as párizsi világkiállításról még két aranyérmet elhozó lakótelep sorsa a szovjet hatalomátvétel után viszont egyre gyászosabban alakult. Morozovék egykori gyárát átnevezték Tveri Nagy Proletár Műveknek, az épületegyüttes pedig fokozatos romlásnak indult, habár még sokáig kiváló lakásoknak számítottak az itteni helyek. A Szovjetunió bukása után viszont azonnal bejött a globális verseny is, ami gyorsan elsöpörte a teljes helyi textilipart.
Bármi érdemi felújítás híján mára elképesztően lepusztult a lakótelep, harmadik világbeli nyomort kínálva az ott felejtett tömegeknek. Az AFP képeiből a Szabad Európa válogatott.
