A közérdekűadat-perek gyorsítását ígérte meg a kormány egy évvel ezelőtt az uniós pénzekért cserébe. Úgy könnyített a procedúrán, hogy új szabályokat is hozott. Ennek értelmében az adatgazda állami szerv mellett tőkeerős magáncégek, vagyis az „üzleti titok” érintettjei is beavatkozhatnak a perbe. Eközben a gyorsítás sem minden esetben jött össze, ha akarja, az állam évekig halogathatja a közérdekű adatok kiadását.
Feltettünk egy kérdést egy állami szervnek tavaly januárban, amire 15 hónap múlva kaptunk választ. Ennyi ideig tartott, míg az első-, a másod- és a harmadfokú bíróság is meghozta az ítéletét. Az adatkérésre kapott válaszból tudtuk meg, hogy több mint 15 ezer milliárd forintnyi közpénz landolhat Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember közelében, miután a magyar állam 35 éves koncessziós szerződést kötött a kormányközeli üzletemberek cégeivel. Az állam részéről a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) kötötte meg az autópálya-koncessziós szerződést, amely egyébként nyilvánosan elérhető.
Az NKOI azonban nem tette elérhetővé a mellékleteit, pedig azokból derül ki, hogy kik a titokzatos tőkealapok végső tulajdonosai, és mekkora összegre lesz jogosult a Themis Magántőkealap vezette konzorcium által alapított koncessziós társaság, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF).
A mellékletek kiadásával kapcsolatos kérdést közérdekű adatigénylés során nyújtottuk be. Ma már szinte ez az egyetlen lehetőség arra, hogy újságírók, ellenzéki politikusok vagy civil szervezetek képviselői érdemi információhoz jussanak a kormányzati szervektől.
Ehhez kapcsolódóan: Tizenötezermilliárd forintos üzletet kötöttek Mészáros Lőrincék az állammal
Kellett az uniós pénz
A kormány több jogszabályt módosított annak érdekében, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez, ami a közérdekű adatokhoz való könnyebb hozzájutást is érintette. Az Európai Tanács az úgynevezett feltételességi eljárás során, 2022 decemberében függesztette fel az országnak szánt uniós források egy részét.
Bár a kormány az uniós pénzekért cserébe egyszerűsítette és gyorsította a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos jogi procedúrát, azt tapasztaltuk, hogy ha akarja, továbbra is elhúzhatja. A Szabad Európa már az új, elvileg könnyebb és gyorsabb adatigénylési rendszerben perelte ki az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, mégis 15 hónapig tartott az eljárás. Ebben nemcsak az adatkérőnek kedvező változások vannak, hanem az adatkezelőt, vagyis az állami szerveket védő paragrafusok is.
Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor Közhasznú Egyesület ügyvédje a Szabad Európának azt mondta, hogy a legfontosabb változás a közérdekűadat-igénylésre adott válaszadási határidő rövidítése és a perek gyorsítása volt. 2022 végén hatályon kívül helyezték azt a veszélyhelyzeti szabályt, amely alapján akár kilencven napig is meghosszabbíthatták a válaszadási határidőt, újra 15 napon belül kell választ adni az adatigénylésekre, a határidő pedig legfeljebb 15 nappal hosszabbítható meg.
A másik változás, hogy ha elutasítják az adatok kiadását, a bíróságnak a sajtóperek mintájára kell a közérdekű adatok kiadása iránti pereket lefolytatnia, ami gyorsabb ítélkezést tesz lehetővé.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába ígértük meg az EU-nak, nem lettünk kevésbé korruptak
„Korábban az általános polgári perrendtartási szabályok vonatkoztak rá, azzal a különbséggel, hogy az ítélkezési szünet alatt is lehetett tárgyalni, míg a legtöbb magánjogi ügyet nem” – mondta Molnár Noémi Fanni.
Az új szabályok értelmében a keresetlevél beérkezése után 15 napon belül tárgyalni kell az ügyet. Az alperesnek, vagyis az adatkezelőnek nem kötelező írásban beadnia a védekezését, elég csak a bírósági tárgyaláson előadnia. A bíróság dönthet úgy, hogy halasztja az ügyet, de 15 napon belül kell kiírni a következő tárgyalást is.
„Vagyis kéthetes ciklusokban zajlanak a tárgyalások, általában két tárgyaláson belül az ítélet is megszületik” – mondta az ügyvéd. A K-Monitor idén januárban publikált elemzése a fővárosi adatperek gyakorlatát vizsgálta. Molnár Noémi Fanni szerint a tapasztalat egyértelmű: az új szabályok jelentősen felgyorsították a közérdekű adatok kiadása iránt indított pereket.
A korábbiakkal szemben már nem egy-másfél évig húzódik egy per, egy-két hónapon belül jogerős döntés születhet.
Hátrányt jelent ugyanakkor az adatkérő szempontjából, hogy előfordulhat, hogy csak a bírósági tárgyaláson szembesül azzal, hogy mi az alperes stratégiája, milyen jogszabályokra hivatkozva építette fel a védekezését. Az új szabályok szerint az adatkezelő szerv akár az első perfelvételi tárgyalásig halaszthatja a védekezés előadását, nem kell írásban benyújtania. Az írásbeli benyújtás a jogszabály szerint pusztán lehetőség.
„Ha az adatkezelő az adatigénylésre nem válaszol, lényegében vakon megyünk a bíróságra, ott derül ki, hogy miről fog szólni a per, és helyben kell rögtönöznünk, reagálnunk az először hallott érvekre” – mondta Molnár Noémi Fanni. Szerinte ez nem segíti, hogy az adatigénylő hatékonyan fel tudjon készülni a tárgyalásra. Amikor egy szerv elutasítja az adatok kiadását, akkor megfogalmaz ugyan egy megtagadási indokot, amellyel formálisan eleget tesz a törvényi kötelezettségének, azonban ezt az érvelését a perben megváltoztathatja, tehát teljesen új érvek kerülhetnek elő.
Általános megtagadási ok például az, hogy az adat döntés-előkészítő jellegű, a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános; ha nyilvánosságra kerülne, meghiúsítaná a döntéshozatalt. Az állami szervek előszeretettel hivatkoznak üzleti titokra is, amelynek nyilvánosságra kerülése sértené valamely szereplő gazdasági érdekeit. Klasszikus indok továbbá, hogy nincs adat, vagy nem kezelik. Ilyenkor az adatigénylőnek kell bizonyítania, hogy az adott szervnél megvan.
„A gyakorlatban ha kapunk választ az adatigénylésre, az gyakran annyira általános, hogy nehéz eldönteni, jogos-e a megtagadás. Az adatkezelő tehát nem ad az ügyre, az adatra vonatkozó specifikus megtagadási okot, csak az első bírósági tárgyaláson fog kiderülni” – hangsúlyozta az ügyvéd.
A gyors eljárásrend az olyan perek esetében is nehézséget okozhat, ahol több száz oldalnyi dokumentumot kell a bíróságnak átnéznie, mert a kikért adatok nagy mennyiségben érintettek; ilyenkor a 15 napos határidő kevés lehet. Egy bírónak párhuzamosan több ügye is fut, nem csak ezek.
Ehhez kapcsolódóan: Ellenőrzés: egy magáncég felbérelte az adóhivatalt
Több bíró van
A Korrupcióellenes Munkacsoport adatai szerint a perek felgyorsításával egyidejűleg bővítették a bírósági kapacitásokat. 2022. december 31. előtt a járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyeket országosan 164 bíró intézte, azóta 217. Törvényszéki másodfokon 2023. január 1-je után a korábbi 34 tanács helyett 37 tanács jár el, ítélőtáblai másodfokon a korábbi 12 tanács helyett 13; a Kúria esetében azonban nem történt változás, korábban is és jelenleg is egy tanács intézi a közérdekű adatigényléses pereket.
A gyorsítás érinti az első- és másodfokú bíróságokat, sőt a harmadfokon eljáró Kúriát is, viszont ha az ügy eljut az Alkotmánybíróságra (AB), ott már nincs olyan határidő, amely kötné, hogy érdemi döntést hozzon. Nem kizárt, hogy a testület évekig halogatja a közérdekű adatokkal kapcsolatos alkotmányjogi panaszok elbírálását, és csak akkor dönt, amikor az adatoknak már nincs valódi információértékük.
„Ma már az állami szervek nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, a perbe beavatkozó gazdasági szereplők viszont igen, és kérhetik a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését is. Vagyis az AB döntéséig nem kell az adatokat kiadni” – tette hozzá Molnár.
Szintén újdonság a közérdekűadat-igényléses perekben, hogy az üzleti titok jogosultjaként beavatkozhatnak a perbe azok a szervezetek, amelyek gazdasági érdekét érinti az adatkérés. Miközben a legtöbb esetben állami, önkormányzati, vagyis köztulajdonban álló szervezet ellen irányulnak a közérdekű adat kiadásáért zajló perek, a beavatkozás lehetőségével az alperesek mellett megjelentek a tőkeerős magáncégek is a bíróságokon.
„Amennyiben az adatigénylő elveszti a pert, sokkal magasabb perköltséggel szembesülhet, hiszen több alperesnek kell az ügyvédi munkadíját kifizetni. Ez megnöveli a pereskedés kockázatát, eltántoríthatja az adatigénylőket a pereskedéstől” – mondta az ügyvéd.
A K-Monitor tanulmánya szerint az új tárgyalási szabályok sokkal komolyabb felkészülést várnak el az adatigénylőtől. Az őket képviselő ügyvédeknek ráadásul sokkal rugalmasabban kell rendelkezésre állniuk a tárgyalások ütemezése miatt, mint korábban.
„Miközben a közérdekű adatok megismerése mindenkit megillető jog, egyre több jogi szakértelmet igényelnek az adatperek, mert egyre kockázatosabbak, az alperesi beavatkozók miatt pedig egy esetleges pervesztés miatt sokkal költségesebbek lehetnek” – mondta Molnár Noémi.
Az ügyvéd szerint sokat segítene, ha az adatkezelő nem változtathatná meg a védekezését ahhoz képest, amit indoklásként megírt a pert megelőzően az adatigénylő számára. Ha a szervezet arra hivatkozik, hogy nem kezeli az igényelt adatokat, tájékoztatnia kellene az adatigénylőt az illetékes adatkezelő személyéről. Ez az eljárás felelne meg a tromsøi egyezménynek, amely évek óta hatályos Magyarországon is. Jó lenne, ha az adtakezelő védekezését már az első perfelvételi tárgyalást megelőzően kötelezően be kellene nyújtani, hogy az adatigénylő felkészülhessen a tárgyalásra.
Az üzleti titok védelme érdekében beavatkozó cégek perköltségigénye vonatkozásában biztosítani kellene a perköltségviselés arányosságát, hogy a megemelkedett perköltség ne riassza el az adatigénylőket a pereskedéstől. Az Alkotmánybíróság 2020-es határozatának megfelelően biztosítani kellene, hogy az államháztartás alrendszerébe tartozó szervvel szerződést kötő cégek is perelhetők legyenek. Az Alkotmánybíróság eljárásrendjében szükséges lenne rögzíteni, hogy közérdekű adatok kiadása iránti perhez kapcsolódó alkotmányjogi panaszok esetében gyorsított eljárás szerint jár el a testület.
Ehhez kapcsolódóan: Helsinki Bizottság: Negyedik éve él vissza a kormány a veszélyhelyzettel
Tudatos leépítés
Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója a Szabad Európának kiemelte, hogy a kormány 2010 után tudatosan építette le az információszabadság jogi és intézményi kereteit. Ennek első lépése volt, hogy 2012-ben felszámolta a területért felelős ombudsman hivatalát, majd az elmúlt évtizedben egyre-másra léptette életbe azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyekkel konkrétan, akár egyedi adatigénylések kapcsán igyekezett szűkíteni az információk megismerhetőségét.
Például a TI a taopénzekkel kapcsolatos adatigénylése nyomán (a vállalatoknak nem az államnak kell fizetniük a társasági adójukat, odaadhatják egy általuk kiválasztott sport- vagy művészeti szervezetnek) terjesztette elő a Varga Mihály vezette – akkor éppen Nemzetgazdasági Minisztériumnak nevezett – tárca minden idők talán legrövidebb terjedelmű adótörvény-módosítását. A kivételes sürgősségi eljárásban, mindössze egyetlen nap alatt elfogadott 2016. évi C. törvény úgy módosította az adótitok fogalmát, hogy ne lehessen megismerni a látványcsapatsport-támogatások adatait.
„A kormány trükközése nem jött be, a Kúria végül nekünk adott igazat” – mondta Ligeti Miklós, aki szerint ugyanakkor a 2013 óta elfogadott korlátozó szabályok száma mára több tucatra rúg, legutóbb például 2023 karácsonyakor sikerült a kormánynak mindenféle előzetes egyeztetés nélkül féltucatnyi ponton visszavágni az információszabadságot.
Ha a közpénzt használó szervezetek meg akarják tagadni a hozzájuk intézett kérdésekre a választ, a jövőben meghozandó döntések védelmére, a beszállítóik üzleti titkaira, valamint a szerzői jogok elsőbbségére is hivatkozhatnak, miközben az adatigénylő évente csak egyszer teheti fel ugyanazt a kérdést.
„A kormány csak az Európai Bizottság által indított jogállamisági eljárás hatására hagyott fel a tudatos rombolás politikájával az információszabadság területén” – mondta Ligeti. A jogi igazgató üdvözölte, hogy az adatkezelő szervnek 45 helyett 15 napon belül kell válaszolnia, és azt is, hogy gyorsították a közérdekűadat-perek elbírálását. Az is pozitív szerinte, hogy a közhatalmi szervek nem köthetik az adatigénylés teljesítését korlátlanul magas összegű díj megfizetéséhez.
„Az eredmény azonban felemás, mert a kormány úgy adott, hogy közben el is vett. Megerősítette az üzleti titkok védelmét, amivel újabb eszközt adott a titkolózásra” – hangsúlyozta. Ligeti szerint a súlyosabb korlátozások, mint a döntés-előkészítő adatok védelme, az adatigénylés ismételt előterjesztésének tilalma, valamint a nemzetbiztonsági okból elrendelt titkosítások, zömükben érvényben maradtak.
„Kétségtelen, hogy a gyorsabb per gyorsabb hozzáférést jelent az információhoz, ám sok esetben ezek az eljárások még így is legalább egy évig húzódnak. Az adatok valóban időszerű megismerhetőségét az eredményezné, ha az információt önként kiadnák, és nem kellene bírósághoz fordulni” – tette hozzá. Szerinte az Európai Unió által kikényszerített jogszabály-módosítások nem lesznek képesek megváltoztatni a hatalom nyilvánossággal szemben táplált elutasító reflexeit.
Ehhez kapcsolódóan: „Javaslataink nem nyerték el a kormányzati oldal támogatását” – az új korrupcióellenes állami szervezetek első éve
Ezt bizonyítja, hogy a kormány tavaly decemberben több nyilvánosságkorlátozó törvényi rendelkezést léptetett életbe. Az új szabályok szerint a hatóságok már nem kötelesek olyan információkérést teljesíteni, amely nem a közvetlenül általuk, hanem a nekik alárendelt szervezetek által birtokolt adatok megismerésére irányul, holott az eddigi gyakorlat szerint ilyen esetben össze kellett gyűjteniük a kért adatokat.
Az állami vállalatok többek között arra nyertek felhatalmazást, hogy tíz éven át titokban tarthatják külföldi beruházásaik adatait, míg a kormány az eddigi tíz év helyett húsz évre zárhatja el az úgynevezett 2000-es határozatokat. „A kormány ilyen határozatokban dönt például a költségvetési pénzek átcsoportosításáról vagy a minisztériumok és más alárendelt szervek feladatairól” – hangsúlyozta Ligeti Miklós.
A Szabad Európa adatigénylési perében az összes hátránnyal szembesültünk. A gyorsítás miatt fordulhatott elő, hogy a másodfokú bíróság visszadobta első fokra a perünket, mert véleménye szerint az egyik kérdésben nem adott elég időt, lehetőséget az alperesi védekezés kifejtésére. De azt is tapasztaltuk a harmadfokon eljáró Kúrián, hogy szerkesztőségünk egy szem ügyvédje mellett az alperes nyolc embere várakozott a folyosón a tárgyaláskezdésre. (Az alperes eleve három ügyvédi irodán keresztül képviseltette magát.) A koncessziós irodának még az adatkiadást is meg kellett ismételnie, miután a jogerős ítélet ellenére sem sikerült első alkalommal kiadnia a teljes adathalmazt. Sőt a beavatkozóként részt vevő MKIF információnk szerint az Alkotmánybírósághoz is eljuttatott egy beadványt.
