Örményország és Azerbajdzsán ismét azzal vádolja egymást, hogy a másik fél megszegte a legújabb humanitárius tűzszünetet. Az örmény védelmi minisztérium azt állítja, hogy az azeri hadsereg kétszer is tüzérséget vetett be a tűzszünet kezdete óta. Az azeriek szerint viszont az örmények lőttek.
Folytatódik a kölcsönös vádaskodás
„A tűzszünetet körülbelül 9 óra 10 perckor szegték meg. Az azeri fél délnyugaton fekvő célpontokat támadott, öt lövést adott le a tüzérségük” – nyilatkozta Susan Sztepaniján az örmény védelmi minisztérium szóvivője. Az örmény védelmi minisztérium szerint az azeriek egy órával korábban más célpontokat is lőttek Hegyi-Karabah északnyugati részén. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök azt mondta, hogy a „provokációk ellenére” az örmények tartják magukat a tűzszünethez.
Az azeri védelmi minisztérium ezzel szemben azt állítja, hogy ők azok, akik maradéktalanul betartották a tűzszünetet, és az örmény fél az, aki ismét megsértette a fegyvernyugvást. Ilham Aliyev azeri elnök október 26-án úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán politikai és katonai úton akarja rendezni a helyzetet. Aliyev megismételte, hogy a hegyi-karabahi konfliktus megoldását az azeri fél csak úgy tudja elképzelni, ha az örmény erők kivonulnak a régióból.
Washingtonban ültek asztalhoz
Örményország és Azerbajdzsán az amerikai külügyminisztériumon keresztül jelentette be egy közös nyilatkozatban október 25-én, hogy hajlandóak tűzszünetet kötni. A konfliktus szeptemberi kiújulása óta ez volt a harmadik kísérlet a tűzszünetre. A harcoló felek képviselői Washingtonban találkoztak egymással, ahol Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fogadta őket.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke üdvözölte a bejelentést. „Gratulálok Nikol Pasinján örmény miniszterelnöknek és Ilham Aliyev azeri elnöknek, akik épp most egyeztek meg egy éjfélkor életbe lépő tűzszünetben. Sok élet menekül meg” – nyilatkozta az elnök, aki Mike Pompeót is megdicsérte, amiért „tető alá hozta az alkut”.
A Minszk-csoport is összeül
Oroszország, Franciaország és az Egyesült Államok közösen koordinálja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet úgynevezett Minszk-csoportját, amelyet az azeri-örmény konfliktus rendezésére hívtak életre még 1992-ben. A három ország külügyminiszterei október 29-én ülnek össze, hogy megtárgyalják Hegyi-Karabah helyzetét.
A Minszk-csoport célja, hogy „megvitassák az ügyet, megállapodásra jussanak, és elkezdjék megvalósítani azt egy előzetesen egyeztetett menetrend szerint. Ennek része lesz minden olyan lépés, amely szükséges a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezéséhez.”
A harcoló felek közben a napokban megerősítették állásaikat a háborús zónában, miután mindkét orosz közvetítéssel kötött tűzszünet kudarcba fulladt. A harcok szeptember 27-i kezdete óta mintegy ezer ember vesztette már életét a konfliktusban. A pontos számot nehéz megmondani, mivel mind az azeriek, mind az örmények rendre eltúlozzák az ellenség veszteségeit. Vlagyimir Putyin október 22-én azt nyilatkozta, hogy Moszkva úgy becsüli, nagyjából ötezer halottja lehet eddig a harcoknak.
Több évtizedes konfliktus
Hegyi-Karabah és a környező régiók hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartoznak, 1991 óta azonban az örmény etnikumú erők fennhatósága alatt állnak (2017-től Arcahi Köztársaság néven). A területen 1994-ig véres háború folyt a felek között, és azóta is folyamatos a feszültség a régióban, az évtizedek alatt több százan haltak meg a határvillongásokban.
Legutoljára 2016-ban tört ki komolyabb harc a felek között, akkor több mint 200 emberéletet követeltek az összecsapások. A mostani konfliktus, amelynek már júliusban is voltak előzményei, a legsúlyosabb az 1994-es tűzszünet óta. Egyesek amiatt is aggódnak, hogy ha tovább súlyosbodik a helyzet, akkor abba a régiós nagyhatalmak, Oroszország és Törökország is belesodródhatnak.
Törökország Azerbajdzsán közeli szövetségese, Ankara már több alkalommal is egyértelművé tette, hogy kész az azeriek segítségére sietni. Örményország Oroszországgal áll katonai szövetségben. Eközben mindkét fél főleg Moszkvától veszi a fegyvereket.
