Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül, vagyis az ellenzék többségének támogatásával kedden megszavazta a Büntető törvénykönyv módosítását, hogy életfogytos bűncselekmény fiatalkorúak esetében sem évülhet el. A kormánypártok szerint eddig is ez volt a jogalkotói akarat, ugyanakkor Ésik Sándor ügyvéd szerint a 2012-es Btk. alapján mindenki joggal értelmezte úgy a törvényt, hogy van elévülés, ezért is engedték ki Till Tamás feltételezett gyilkosát.
Kivételes eljárásban tárgyalta kedden az Országgyűlés a Büntető törvénykönyv elévüléssel kapcsolatos módosítását. A jelenleg hatályos, 2012-es Btk.-ban a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések között a 109-es paragrafus 3. bekezdése szerint – ez vonatkozik Till Tamás feltételezett gyilkosára – a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év. A 2. bekezdés a 16 évesnél fiatalabbakra vonatkozik hasonló módon, enyhébb büntetési tételekkel.
A 4. bekezdés rendelkezik az elévülésről. A büntethetőség elévülése határidejének számításánál a 2. és a 3. bekezdésben meghatározott időtartamok az irányadók. Ez azt jelenti, hogy egy életfogytos bűncselekmény esetén is tizenöt év az elévülés 16 év feletti fiatalkorúnál.
A kormánypárti törvénymódosítás ezt a fiatalkorúakra alkalmazott speciális szabályt szünteti meg életfogytos bűncselekmények esetében olyan módon, hogy egyszerűen kiveszi az elévülési szabályozásból az ilyen bűncselekményeket, vagyis azokra január 1-jétől már az általános szabály vonatkozik, azaz nem évülnek el.
A kormánypárti törvénymódosítás indoklása szerint a jogértelmezési bizonytalanságot szüntetik meg, „egyértelművé téve azt a következetes jogalkotói akaratot, amely szerint az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el”.
„Nem volt itt semmi bizonytalanság”
Csakhogy a kormánypártok által benyújtott, jelenleg hatályos, 2012-es Btk.-ban ennek épp az ellenkezője szerepel, a törvényben is, a miniszteri indokolásban is és az ügyészi kommentárban is – mondta a Szabad Európának Ésik Sándor ügyvéd.
A Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter által 2012 áprilisában benyújtott új Btk.-ban a 109-es paragrafushoz írt miniszteri indokolásban egyértelműen az szerepel, hogy tizenöt év után elévül a büntethetőség életfogytos bűncselekmény esetén – hívta fel rá a figyelmet. „A büntethetőség elévülését a javaslat 26–28. §-a szabályozza. Az ott írt rendelkezésekhez képest fiatalkorúak esetén eltérő szabályokat kell alkalmazni. Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény elkövetése esetén, ha a fiatalkorú az elkövetéskor a tizenhatodik életévét betöltötte, a büntethetőség tizenöt év elteltével, míg a tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében tíz év elteltével évül el” – olvasható a miniszteri indokolásban, amely a törvény értelmezését teszi még egyértelműbbé.
A Btk.-kommentár, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész és Belovics Ervin akkori helyettese szerkesztett, szintén ezt az értelmezést tartalmazza – ismertette Ésik Sándor. „Az elkövetéskor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményének elévülése tizenöt év elteltével következhet be” – írta Halmos Krisztina, a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Fiatalkorúak Büntetőügyeinek Önálló Osztály ügyvezetője az ügyészségi vezetők által szerkesztett, ellenőrzött Btk.-kommentárban.
Az ügyvéd szerint mindezek alapján nem tűnik valósnak az az érvelés, hogy az lett volna a következetes jogalkotói akarat, hogy ilyen esetben ne évüljön el a bűncselekmény. Ennek épp az ellenkezője szerepel mindenhol. „Nem volt itt semmilyen bizonytalanság, mindenki ebből indult ki. Két hete a Legfőbb Ügyészségen, a Kúrián, az ELTE Büntetőjogi Tanszékén és mindenhol azt a választ adták volna, hogy a 2012-es Btk. 109. paragrafusának 4. bekezdése alapján fiatalkorúaknál tizenöt év után a minősített emberölés is elévül. Ez volt az általánosan elfogadott értelmezés, miután ez szerepelt a miniszteri indokolásban.”
Szerinte a kormánypártok megijedtek, hogy rájuk ég még egy súlyos, gyermekkel kapcsolatos ügy, és óriási politikai kárt okoz nekik, ha most elsétál ennek a kegyetlen gyermekgyilkosságnak a feltételezett elkövetője.
Rájöttek, hogy az általuk benyújtott 2012-es Btk. ezt lehetővé teszi, az előző Btk. más módszert alkalmazott. Abban tételesen felsorolták, hogy melyek azok az életfogytos bűncselekmények, amelyek nem évülnek el, például a minősített emberölés. Ugyanakkor a régi Btk. kommentárja is azt írta, hogy fiatalkorúak esetében elévül, vagyis ott valóban nem volt egyértelmű a helyzet – mondta az ügyvéd.
Tanúból gyanúsított, elévülés helyett börtön
Valószínűleg még nem volt olyan, hogy fiatalkorú minősített emberölést követ el, és eltelik tizenöt év, mire kézre kerül. Utánanézett, nem talált ilyen esetet, vélhetően ez az első.
A rendőrség egy hete, december 10-én jelentette be, hogy megtalálták Till Tamás gyilkosát. A tizenegy éves kisfiú 2000 májusában tűnt el Bajáról. Az akkor 16, most negyvenéves, jelenleg Budapesten élő F. János múlt héten beismerte a 24 évvel ezelőtti gyilkosságot. Mivel a rendőrség szerint büntethetősége 2015-ben elévült, ezért szabadon távozhatott. Két nappal később azonban a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közölte, hogy mind az elkövetéskori, mind a jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv kizárja a büntethetőség elévülését minősített emberölés esetében. Az elévülés kizártsága a bűncselekményhez kapcsolódik – a hatályos törvényben az életfogytiglani szabadságvesztéssel fenyegetettsége miatt –, nem pedig az elkövetőhöz. Ennek alapján elrendelték F. János körözését, és még aznap elfogták, szombaton pedig a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája egy hónapra elrendelte a letartóztatását. A bíró ugyanakkor nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a cselekmény elévült-e, vagy sem.
A mostani kormánypárti Btk.-módosítás erre a gyilkossági ügyre már nem vonatkozhat, mert az visszaható hatályú lenne, ami tilos. Ezt úgy próbálják áthidalni, hogy azt állítják, eddig sem évülhetett el, csak pontatlanul szerepelt a törvényben, és másképp is lehetett értelmezni – mondta az ügyvéd. A bíróságon múlik majd, hogyan fogja interpretálni a helyzetet, ezzel a kormánypártok és az ügyészség rátolja a felelősséget bíróra – tette hozzá.
Ésik Sándor szerint F. Tamás tanúkénti kihallgatása is problémás lehet. A rendőrség szerint a kihallgatáson alkalmazott kérdezési stratégia vezetett oda, hogy bevallotta a gyilkosságot. Ezzel az a baj, hogy ha a rendőrségnek gyanúja van arra, hogy ő a gyilkos, akkor nem szabad tanúként kihallgatni, csak gyanúsítottként, figyelmeztetni kellett volna arra, hogy megtagadhatja a vallomást. Amennyiben ez nem történt meg, nem lehet felhasználni a vallomását. Az időközben gyanúsítottá váló F. Tamás – amint lett védője – visszavonta a vallomását.
Az ügyvéd szerint nem tudni, hogy a rendőrök mondtak-e neki olyat, hogy most már beismerheti, mert elévült. Jó lenne, ha ezentúl életfogytos bűncselekményben senkit sem hallgatnának ki úgy, hogy nem készül kép- és hangfelvétel. Mint mondta, ha a rendőrök a tanúkénti kihallgatás közben jönnek rá, hogy ő lehet az elkövető, akkor meg kell állni, meggyanúsítani, hozni egy ügyvédet, és gyanúsítottként kihallgatni.
Most az ügyészségnél pattog a labda, minden bizonnyal vádat emelnek, amelyet a bíróság először törvényességi szempontból vizsgál meg, ekkor dől el, hogy a bíróság szerint is elévült-e az ügy, vagy sem. Kérdés, hogy a bíró elfogadja-e majd a mostani törvénymódosítás indokolását, hogy eddig is az volt a jogalkotói szándék, hogy ne évüljön el az ilyen bűncselekmény, csak pontatlan volt a Btk.
Parlamenti szavazást megelőző vita
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azzal érvelt a keddi szavazás előtti parlamenti vitában, hogy a Btk. speciális szabályokat tartalmaz a fiatalkorúaknál a büntethetőség elévülési határidejének számítására. Azonban figyelemmel arra, hogy a minősített emberölés elévülését a törvény kizárja, az elévülési határidő számítása ebben az esetben fogalmilag kizárt, így a speciális rendelkezések sem alkalmazhatók. A mostani törvényjavaslatra csupán azért van szükség, hogy a jogalkotó megerősítse ezt az értelmezést – hangsúlyozta.
A fideszes Szabó Tünde szerint lényeges bizonytalanságot szüntet meg a szabályok egyértelműsítésével a javaslat; mint mondta, ezek nélkülözhetetlen rendelkezések az embertelen és súlyos bűntettek elkövetőivel szemben.
Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint a Répássy Róbert által elmondottak logikailag kizárják egymást. Az ügyészség és a rendőrség másként értelmezte a jogszabályt, így a döntés az eljáró bíró kezében lesz. Az az egyértelmű mondat ugyanis, hogy a minősített emberölés esete nem évül el, 2012-ben kikerült a Btk.-ból – emlékeztetett.
A DK-s Arató Gergely jelezte, hogy frakciója támogatja a törvényjavaslatot, hozzátette azonban: a kormánynak is el kell ismernie, hogy nincs rendben az a jogi szabályozás, amelyet máshogy értelmez a rendőrség és az ügyészség. Szerinte jogalkotási kontármunka volt a Btk. 2012-es módosítása.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke emlékeztetett rá: egy gyermekek sérelmére elkövetett botránnyal indult az év, és szintén gyermek elleni bűncselekménnyel zárul. Mindez rendszerszintű problémára mutat rá, „kőkeményen oda kellene csapni” a bűnelkövetőknek, a pedofiloknak, a gyermekgyilkosoknak. Közölte: a Mi Hazánk meg fogja szavazni a törvénymódosítást, annak ellenére, hogy nincs visszamenőleges hatálya.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége végül ellenzékiek voksaival fogadta el a Büntető Törvénykönyv módosítását, január elsejétől az emberölés minősített eseteinél akkor sincs elévülési idő, ha fiatalkorú az elkövető.
