Az Európai Parlament igyekszik helyreállítani megtépázott hírnevét, az elnök új, korrupcióellenes intézkedéseket jelentett be, és megválasztották a lebukott alelnök utódját. Közben azonban az egyik vádlott elkezdett beszélni, és újabb képviselőket nevezett meg, akik kenőpénzt vettek át tőle. Az események érdekessége még, hogy a szélsőjobboldali induló nagyon jó eredményt ért el a parlamenti alelnökjelölti versenyben.
Egy luxemburgi szociáldemokrata váltja a vesztegetési botrányba belebukott görög (volt) szociáldemokratát az Európai Parlament egyik alelnöki posztján. A jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Eva Kailit a parlament megfosztotta címétől, így meg kellett választani utódját. Az EP-ben 14 alelnöki pozíció van, amelyeket tulajdonképpen a pártok megegyezése alapján egy számítási módszerrel, arányos képviseletet biztosítva osztanak el, vagyis a meghatározó és az EP döntő többségét adó pártcsoportok kölcsönösen elfogadják egymás jelöltjeit. Természetesen szoktak ezeken kívül is jelölteket állítani, ők azonban nem jutnak alelnöki székhez.
Helycserés védekezés
Így történt ez most is, működött a nagykoalíció, noha még múlt héten volt némi bizonytalanság. Eva Kaili helye a szociáldemokratákat illeti meg az egyezség alapján, akik Marc Angelt jelölték. A liberális frakció támogatásáról biztosította a jelöltet, míg a zöldek és a szélsőjobboldal saját jelöltet nevezett meg. A nagy kérdés az volt, hogy az Európai Néppárt vajon megtartja-e az egyezséget, vagy pedig lecsapja a magas labdát, és a korrupcióval többszörösen érintett baloldali frakció ellehetetleníti (ebben a kérdésben) egy saját jelölt indításával. Napokig nyitott volt a kérdés, míg végül – a szavazás előtt egy nappal – a Néppárt is bejelentette, hogy meghallgatták a jelölteket, és számukra Angel a befutó, nem állítanak riválist. Innentől kezdve borítékolni lehetett a végeredményt. Marc Angel a második fordulóban tudta megszerezni az abszolút többséghez szükséges szavazatszámot, 307-en támogatták. Talán némi meglepetésre, de a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia csoport jelöltje lett a második, 185 szavazat érkezett az olasz Annalisa Tardinóra. Ez közel háromszor annyi szavazat, mint ahányan egyébként a frakcióban ülnek (64). Vagyis a Matteo Salvini-féle LEGA párt politikusát más képviselőcsoportokból is támogatták, elsősorban vélhetően a Konzervatívok és a Demokraták, illetve a függetlenek – ezen belül minden bizonnyal a Fidesz – képviselői. A szavazáson a harmadik helyen a magyar kormányt gyakran bíráló, a Magyarországról szóló EP-jelentés előadója, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield végzett 98 szavazattal.
Elnöki lendület
Közben tovább hömpölyög a Katar-gate-botrány. Az Európai Parlament „integritása, függetlensége és elszámoltathatósága” érdekében Roberta Metsola, az EP elnöke kezdett hozzá az uniós törvényhozás hírnevének javításához. A parlament plenáris ülésének megnyitóján, ezen a héten azt mondta felszólalásában, hogy „az elmúlt hónap eseményei ahhoz vezettek, hogy újjá kell építeni az általunk képviselt európai polgárok bizalmát. Ezt el kell ismernünk. A polgárok pedig joggal követelnek elszámoltathatóságot és feddhetetlenséget.”
Metsola egy több pontból álló csomagot tett le az asztalra. Ennek egyik eleme, hogy fizikailag is jobban fogják ellenőrizni, hogy ki lép be az EP épületeibe. Ennek része, hogy nem automatikusan fog járni belépő a volt EP-képviselőknek, a jövőben nekik is mindennap regisztrálniuk kell. Mivel jelenleg a lobbiszabályok nem vonatkoznak a harmadik országokból származókra, ezért ezen változtatni fognak. Metsola ígérete szerint több és világosabb információt tesznek majd közzé a parlament munkájáról, a képviselők pénzügyi nyilatkozatairól, és képzéseket szerveznek majd – főként a parlamenti dolgozóknak, képviselői asszisztenseknek – a visszaélések felismerésével és bejelentésével kapcsolatban.
„Házunk az európai parlamenti demokrácia megtestesítője. Szükségem van az önök segítségére, hogy megerősítsem az ezt tartó pilléreket. Tartozunk ezzel polgárainknak” – jelentette ki Metsola.
Egy konkrét intézkedés már meg is született. Az EP úgy döntött, hogy ezentúl az Európai Ügyészség vezetője is közvetlenül fordulhat a parlamenthez egy-egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztése miatt. Ennek az a nyilvánvaló oka, hogy az európai ügyészi hivatal az uniós forrásokat védi, az EP pedig ezeket a forrásokat használja. Másrészt pedig Laura Codruța Kövesi főügyész két konkrét ügyben már meg is kereste a parlamentet: a belga Maria Arena és a Katar-gate-ügyben érintett Eva Kaili az ügyészség adatai szerint nem megfelelően használta fel a parlamenti irodája működtetéséhez biztosított forrásokat.
Együttműködő vádlott – csökkentett büntetés
Míg a parlament igyekszik távol kerülni a korrupciós botránytól, a Katar-gate-ügyben fontos fejlemények történtek. A belga ügyészség közleménye szerint – amelyet a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának is eljuttattak – az ügy kulcsfigurája, az olasz Pier Panzeri memorandumot írt alá a szövetségi ügyészséggel. Ezt leginkább a magyar vádalku intézményéhez lehetne hasonlítani. Ilyen dokumentumot olyan gyanúsítottakkal írnak alá, „akik megbántak egy bűncselekményt, és olyan kötelezettséget vállaltak, amelynek alapján a bűnbánó lényeges, leleplező, igaz és teljes körű kijelentéseket tesz harmadik felek érintettségére és adott esetben saját részvételére az érintett ügyben elkövetett bűncselekmények tekintetében”.
Pier Panzeri volt szociáldemokrata képviselő, a Fight for Impunity nevű civil szervezet vezetője a nyomozás adatai alapján átvette a megvesztegetésre szánt pénzeket, majd eljutatta a címzettekhez, vagyis ő volt a kapcsolattartó, az egész folyamat mozgatója. Ezzel a memorandummal Panzeri kötelezettséget vállalt arra, hogy tájékoztatja az igazságszolgáltatást a bűnszervezet működési módjáról, az érintett országokkal kötött pénzügyi megállapodásokról, a felállított pénzügyi struktúrákról, a felek érdekeltségeiről, a felajánlott előnyökről, a bűncselekményben érintett ismert és ismeretlen személyek részvételéről. A memorandum értelmében Panzeri mindezekért korlátozott büntetést fog kapni. A belga jogtörténelemben mindössze másodjára alkalmazzák ezt az eszközt.
Azt már a belga sajtóból tudjuk, hogy Panzeri állítása szerint 120 ezer euró kenőpénzt juttatott el a belga Marc Tarabella EP-képviselőnek, aki mindezt tagadja. Mindenesetre a belga hatóságok a Katar-gate-üggyel összefüggésben Tarabella, illetve egy olasz szociáldemokrata, Andra Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztését kérték az EP-től. Erről majd februárban dönt a parlament, de ettől függetlenül Tarabellánál már decemberben tartottak házkutatást a belga nyomozók.
Fidesz: A hajóágyú boszorkányt üldöz
Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén a korrupciós botrányról vitáztak a képviselők. Ebben Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője kifejtette: a korrupciós botrány egyértelműen rávilágított arra, amit a magyar kormány évek óta mond: külső erők Soros Györgyhöz köthető NGO-kon keresztül korrupt baloldali EP-képviselőket vásároltak meg, hogy politikai befolyást szerezzenek. Hidvégi írásbeli hozzászólásában úgy fogalmazott: „Pontosan azok a képviselők kerültek korrupciós botrányba, akik korábban minden esetben Magyarország ellen szavaztak, és az uniós pénzek befagyasztásáért lobbiztak. Ez tökéletesen bemutatja az európai baloldal hazug, álságos és képmutató magatartását.”
Hidvégi szerint Brüsszelben „rendszerszintű korrupció van, amely nagyon mélyen érinti az európai intézményeket, különösen az Európai Parlamentet”. Úgy véli, hogy az általunk fentebb ismertetett, a parlament által javasolt korrupcióellenes csomag „csak a felszínt kapirgálja, hiszen a korrupciós gépezet kialakítói és haszonélvezői nem fogják csak úgy maguktól felszámolni ezt a rendszert.”
A képviselő úgy gondolja, hogy az Európai Parlament mára „durván elszakadt a választópolgároktól, és egy külső kontroll nélküli, elszabadult hajóágyúként működik”. Hozzátette: „Ezért felszólítom önöket, hogy nézzenek magukba, vonják le a politikai következményeket, és egyszer s mindenkorra hagyják abba a Magyarország ellen folytatott politikai boszorkányüldözést!”
