Benjámín Netanjáhú hivatalba lépő keményvonalas kormánya a ciszjordániai települések bővítését helyezte prioritásai élére szerdán, egy nappal hivatalos eskütétele előtt.
Netanjáhú Likud pártja nyilvánosságra hozta az új kormány politikai iránymutatásait, amelyek közül az első „a telepek előremozdítása és fejlesztése Izrael földjének minden részén – Galileában, a Negevben, a Golán-fennsíkon, Júdeában és Szamáriában”. A bibliai nevek Ciszjordániát rejtik.
Ez a kötelezettségvállalás összeütközéshez vezethet az új kormány legközelebbi szövetségeseivel, köztük az Egyesült Államokkal, amely ellenzi telepek építését a megszállt területeken.
Izrael 1967-ben foglalta el Ciszjordániát a Gázai övezettel és Kelet-Jeruzsálemmel együtt. A palesztinok Ciszjordániát tekintik egy leendő független állam szívének. Az azóta eltelt évtizedekben Izrael több tucat zsidó telepet épített ott, amelyek ma körülbelül ötszázezer izraelinek adnak otthont mintegy 2,5 millió palesztin szomszédságában.
A nemzetközi közösség többsége Izrael ciszjordániai telepeit törvénytelennek tartja, és a megbékélés akadályát látja bennük a palesztinokkal.
A legvallásosabb és legkeményvonalasabb Izrael történetében
Netanjáhú új kormányát – amely a legvallásosabb és legkeményvonalasabb Izrael történetében – ultraortodox pártok, ultranacionalista vallási frakció és Netanjáhú Likud pártja alkotja, és csütörtökön teszi le a hivatali esküt.
Netanjáhú számos kulcsfontosságú szövetségese, köztük a Vallási Cionizmus Pártja ultranacionalista ciszjordániai telepesekből áll.
Szerdán Bezalel Szmotrics hivatalba lépő pénzügyminiszter a The Wall Street Journalban közölt szerzői cikkében kijelentette, hogy Ciszjordánia „politikai vagy jogi státusza nem változik”, ami ellentétes azzal, hogy évek óta szorgalmazza az egész terület annektálását.
Kritikával illette az izraeli telepesek, köztük az ő polgári ügyeit intéző „tehetetlen katonai kormányzatot”. Szmotrics veszi át az irányítást a megszállt Ciszjordánia katonai kormányzata felett másik szerepében – egy újonnan létrehozott miniszteri pozícióban a védelmi tárcánál.
Netanjáhú azt követően tér vissza a hatalomba, hogy tavaly menesztették hivatalából, miután 2009 és 2021 szolgált miniszterelnökként. Úgy foglalja el a hivatalát, hogy eljárás folyik ellene kenőpénz elfogadása, hivatali hatalommal való visszaélés és csalás vádjával. Ő maga tagadja a vádakat.
Netanjáhú partnerei olyan széles körű politikai reformokra törekszenek, amelyek elidegeníthetik az izraeli közvélemény nagy részét, növelhetik a feszültséget a palesztinokkal, és ütközési pályára állíthatják az országot az Egyesült Államokkal és az amerikai zsidósággal.
A Biden-adminisztráció közölte, hogy határozottan ellenzi a telepek bővítését, és a múltban el is ítélte érte az izraeli kormányt.
Hercog–Ben Gvir-találkozó
Szerdán Izrael névleges vezetője, az államfő „mélységes aggodalmának” adott hangot a hivatalba lépő kormány LMBTQ-jogokkal, rasszizmussal és az ország arab kisebbségével kapcsolatos álláspontja miatt egy ritka találkozón, amelyet Itamar Ben-Gvirrel, a koalíció egyik legradikálisabb tagjával tartott.
Jichák Hercog elnök azután találkozott Ben-Gvirrel, a Zsidó Erő frakcióvezetőjével és a számkivetett politikus, Meir Kahane örökösével, miután pártjának tagjai az LMBTQ személyek vallási meggyőződésen alapuló megkülönböztetésének törvényre emelését követelték.
Hercog hivatala közölte: az elnök felszólította Ben-Gvirt, hogy „csillapítsa le a viharos szeleket, legyen figyelmes, és tartsa a kapukon belül a bírálatot” a hivatalba lépő kormány LMBTQ-ügyekkel, Izrael palesztin állampolgáraival kapcsolatos álláspontjával, valamint a rasszizmust és terrorizmust támogató politikusokat sújtó tilalom megszüntetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, amíg a Knesszetben, az izraeli parlamentben szolgál.
A kormányzati program azt is megemlítette, hogy a szent helyekre, köztük a zsidók által Templom-hegyként, a muszlimok által Al-Aksza-mecsetként ismert jeruzsálemi szentélyre vonatkozó lazán meghatározott szabályok változatlanok maradnak.
Ben-Gvir és más vallásos cionista politikusok a status quo megváltoztatását szorgalmazták, hogy lehetővé tegyék a zsidó imát a helyszínen, amivel azt kockáztatják, hogy feszültséget szítanak a palesztinokkal. A szent hely státusza áll a több évtizedes izraeli–palesztin konfliktus érzelmi epicentrumában.
