Hétfőn beiktatták hivatalába Karl Nehammer új osztrák kancellárt a Sebastian Kurz helyébe lépő Alexander Schallenberg előző heti lemondását követően.
A kormányzó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) pénteken választotta elnökévé az addigi belügyminisztert, miután a mindössze 35 éves Kurz egy korrupciós botrány hatására bejelentette, hogy lemond minden pártbeli tisztségéről is, és távozik a politikából. Röviddel ezután a kancellári poszton őt nemrég leváltó Schallenberg is lemondott, és közölte, hogy mintegy két hónap után visszatér a külügyminiszteri pozícióba.
A 49 éves Nehammer kancellári kinevezése részleges kormányátalakítást is maga után vont: Magnus Brunner lett a pénzügy-, Martin Polaschek az oktatási, Gerhard Karner pedig a belügyminiszter.
Werner Kogler, az ÖVP koalíciós partnerének számító Zöldek vezetője néhány nappal ezelőtt elképzelhetőnek nevezte sajtótájékoztatóján, hogy jövőre előrehozott választást tartanak Ausztriában.
Korrupciós botrány
Az Osztrák Néppárt és a Zöldek koalíciójának vesszőfutása októberben kezdődött, amikor az ügyészség házkutatást tartott az akkori kancellár pártja és néhány legközelebbi segítőjének irodájában és lakásán állami kifizetésekhez kapcsolódó korrupció gyanúja miatt.
A hatóságok elsősorban az Österreich című napilap ügyében nyomoztak hűtlen kezelés, megvesztegetés és kenőpénz elfogadása miatt, ugyanis a gyanú szerint itt helyezett el a kormány értékes állami hirdetéseket azért, hogy az újság cserébe manipulált közvélemény-kutatási adatokat közöljön.
Kurz először 2017-ben lett kancellár, amikor pártja koalícióra lépett a szélsőjobboldali Szabadságpárttal. Utóbbival azóta felbontották a szövetséget, és később a Zöldekkel alakítottak kormányt. Az idei korrupciós botrány előtt az ÖVP a felmérésekben tíz százalékponttal vezetett a legnagyobb ellenzéki párttal, a szociáldemokratákkal szemben. Jelenleg fej fej mellett állnak.
Lehetőségként felmerült egy előrehozott választás kiírása is, ám ez sem az ÖVP-nek, sem a zöldeknek nem állna érdekében, mivel a korrupciós ügy miatt mindkét párt jelentősen veszített népszerűségéből.
Árnyékkancellárnak tartották Kurzot
Kurz hamisnak nevezte az ellene felhozott vádakat, néhány nappal a botrány kirobbanása után azonban mégis bejelentette, hogy lemond a posztjáról. Döntését azzal indokolta, hogy így kívánja elejét venni a kormánykoalíció szétesésének, miután a partner zöldek elfogadhatatlannak tartották a korrupciós ügyet.
Bár Kurz októberben még azt mondta, hogy folytatja politikai karrierjét mint az ÖVP vezetője, december elején mégis lemondott minden tisztségéről, és teljesen visszavonult a politikától.
Kurzot a volt diplomata, Alexander Schallenberg követte a kormányfői székben. A döntést többen bírálták, mivel Schallenberg nem számít veterán politikusnak, ellenben a kancellár közeli szövetségesének tartják. Az ellenzéki pártok szerint Schallenberg mögött továbbra is Kurz állt árnyékkancellárként. Ezt persze mindketten tagadták.
