A nyári szünet alatt semmi nem történt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében, így biztosra vehető, hogy a szeptember 1-jétől induló szemeszterben kimaradnak az Erasmus+-diákcsereprogramból azok a modellváltott hazai egyetemek, amelyeknek nincs érvényes szerződésük.
A kocka el van vetve
Vészesen közeleg az a szeptember 1-jei határidő, amelyet még júliusban szóvivője útján az Európai Bizottság a végső időpontnak nevezett meg arra, hogy a közalapítványi modellben működő intézmények körüli összeférhetetlenségi problémák rendezésével az ebbe a kategóriába tartozó magyar egyetemek diákjai is részt vehessenek az Erasmus+-csereprogram őszi szemeszterében. A kocka azonban, úgy tűnik, el van vetve, mivel a magyar kormány nem ragadta meg az egy hónapos nyári szünetet a még vitás kérdések rendezésére.
A bizottság költségvetési főigazgatóságának vezetője július végén egy, a magyar kormánynak küldött üzenetében az egy hónappal korábban kelt magyar álláspontra reagálva megállapította, hogy nem történt érdemi elmozdulás a dossziéban. Budapestről információink szerint erre azóta sem érkezett válasz.
Ehhez kapcsolódóan: Sorra zuhannak ki az uniós konzorciumokból a hazai egyetemi kutatóközpontok
Kik esnek el biztosan az őszi szemesztertől?
Így – brüsszeli forrásaink szerint – biztosra vehető, hogy a 21 közalapítványi modellben működő egyetem közül többnek a diákjai is hoppon maradnak ebben a szemeszterben, és lemaradnak az Erasmus-ösztöndíjakról. Hogy egészen pontosan hány felsőoktatási intézményt és diákot érint a dolog, arról jelenleg csak találgatni lehet. Ennek az az oka, hogy – miként a magyar kormány is több ízben állította – a 2022 nyarán, tehát még az uniós jogállami szankciók elfogadása előtt, az Erasmus+ program keretében két évre szóló részvételre feljogosító szerződést kötő és uniós pénzügyi támogatásban részesülő modellváltó egyetemek elvileg 2024 júliusáig fedezve vannak. Ha időközben a forrásaik sem fogytak el, akkor ezek a felsőoktatási intézmények még megúszhatják, feltéve, hogy addig a magyar kormánynak sikerül eloszlatnia Brüsszel aggodalmait, és az EU-tanács eltörli a szerződéskötésekre vonatkozó tilalmat.
A 2023 őszén induló szemeszter azonban, úgy tűnik, végképp elúszott azon modellváltó egyetemek számára, amelyeknek vagy nem volt folyamatban lévő szerződésük, és ezért újra pályáztak, illetve időközben kifutottak a részvétel biztosításához szükséges uniós pénzből, és ezért próbáltak újra pályázni.
Mint július végén írtunk róla, az Európai Bizottságnál az a benyomás alakult ki, hogy az Orbán-kormány részéről hiányzott a politikai akarat a megállapodáshoz, ami jelen esetben azt jelenti, hogy bár tisztában volt a Brüsszel által támasztott feltételekkel, nem volt hajlandó mindenben megfelelni nekik. Konkrétan több hónapnyi meddő egyeztetés után sem sikerült megnyugtatóan rendezni azt a kérdést, hogy kik és milyen feltételek mellett lehetnek a közalapítványi kuratóriumok tagjai.
Ehhez kapcsolódóan: „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Patthelyzet és perspektívák
Patthelyzet alakult ki, miután a magyar kormány több olyan kérdésben sem hajlandó engedni, amelyeket a bizottság garanciának tekint a politikai összeférhetetlenség ellen. Brüsszel hivatalosan csak elfogadott törvényekről formálhat véleményt, ami előre borítékolhatóan elutasító lenne, ha az Orbán-kormány nem oszlatja el az összes aggályt vagy legalábbis a többségüket.
A közérdekű alapítványok körüli kötélhúzás csak a jéghegy csúcsa, hiszen az igazságszolgáltatási reformcsomag kivételével tavaly december óta nem történt érdemi elmozdulás a befagyasztott uniós források kérdésében. Magyarországnak huszonhét kulcsfontosságú feltételnek kellene megfelelnie ahhoz, hogy hozzáférjen az 5,8 milliárd euró összegű, vissza nem térítendő támogatás első részletéhez a Covid-járványra válaszul létrehozott uniós helyreállítási alapból. Ebből huszonegy – köztük a közérdekű alapítványi modellben működő intézményekkel kapcsolatos szupermérföldkő – teljesítése a hazánkkal szemben 2022 áprilisa óta folyó jogállami feltételességi eljárás megszüntetésének, ezzel együtt mintegy 6,3 milliárd euró kohéziós politikai forráshoz való hozzáférésnek is az előfeltétele.
A kormány július közepén saját értékelése szerint teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítására vonatkozó bizottsági feltételeket (ezek további négy szupermérföldkövet fednek le), és kezdeményezte a bizottságnál a kapcsolódó, úgynevezett horizontális feljogosító feltételnek való megfelelés újraértékelését. Ez a munka jelenleg is zajlik, és becslések szerint legkorábban szeptember második felében készülhet el. Ha pozitív lesz – amire forrásaink szerint nincs garancia –, Brüsszel megkezdheti azoknak, a kormány által benyújtott számláknak a kifizetését, amelyek nem tartoznak valamilyen korlátozás alá.
