Az Európai Unió hétfőn szankciókat rendelt el 28 tisztviselővel szemben, akiket az emberi jogok megsértésével és az Alekszandr Lukasenka tekintélyelvű elnök ellenfelei elleni megtorlásokkal vádolnak Belaruszban.
A Lukasenkát hatalomban tartó, 2020-as, vitatott választások évfordulója előtt az EU bejelentette, hogy befagyasztotta azoknak az ügyészeknek és bíráknak a vagyonát, „akik politikailag motivált ítéleteket hoztak”. Azt is megtiltották nekik, hogy a 27 tagú unióba utazzanak.
Az érintettek között szerepelnek a belarusz belügyminisztérium szervezett bűnözés és korrupció elleni osztályának magas rangú tisztviselői, az ország egyes börtöneinek vezetői, valamint a médiában dolgozó állítólagos rendszerpropagandisták.
Az EU közölte, hogy a minisztériumi osztály „az egyik fő felelőse a Belaruszban folyó politikai üldözésnek, beleértve az aktivisták és a civil társadalom tagjainak önkényes és jogellenes letartóztatásait és az ellenük alkalmazott rossz bánásmódot, például a kínzást”.
Múlt csütörtökön a megtorlások legújabb fejleményeként zárt ajtók mögött börtönbüntetésre ítéltek két belarusz újságírót, akik a kormány által szélsőségesnek nyilvánított szerkesztőségekben dolgoztak.
A megtorlás akkor kezdődött, amikor hatalmas tiltakozások törtek ki a vitatott, 2020. augusztus 9-i elnökválasztást követően, amely biztosította Lukasenka hatodik hivatali ciklusát. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és több más ország nem volt hajlandó elismerni Lukasenka győzelmét.
Több mint ötvenezer embert vettek őrizetbe politikai okokból a 2020. augusztusi elnökválasztást követő tömegtüntetések után – mondta Leonyid Szudalenko, a Vjaszna belarusz emberi jogi központ tagja, egykori politikai fogoly.
A Vjaszna számításai szerint legalább 5472 embert ítéltek el politikai indíttatású bűnügyekben – tette hozzá.
Az EU nyilatkozatában közölte, hogy „kiáll Belarusz népe mellett, és megingathatatlanul támogatja a belarusz emberek törekvését egy demokratikus, szuverén és független Belarusz megteremtésére egy békés Európa részeként”.