Az afganisztáni tálibok megfogadták, hogy betartják az emberi jogi normákat, amikor augusztusban átvették a hatalmat. Ám továbbra is felbukkannak példák a durva jogsértésekről, beleértve a bírósági eljárás nélküli gyilkosságokat és a kínzásokat.
A tálibok elleni harccal vádolt afgán önkényes kivégzéséről, egy boltos megkínzásáról és megöléséről előkerült videók újabb bizonyítékként szolgálnak a tavaly augusztusban hatalomra került tálibok jogsértéseiről. A brutális bosszúhadjáratra utaló felvételek az északkeleti Pandzsír-völgyből származnak.
A Szabad Európához tartozó Azadi Rádió által megszerzett videófelvételek és képek azt mutatják, hogy a 48 éves boltost, Gulam Sahit brutálisan megkínozták, mindkét lábán súlyos zúzódások, a törzsén verés nyomai láthatók, a fejét pedig szorosan bekötözték.
Ahmad Sah Ajubi, a délkeleti Hanj körzet lakója az Azadi Rádiónak elmondta, hogy Sahit március 12-én este tálib harcosok hurcolták el a Mata faluban található otthonából, miután részt vett egy másik férfi megkínzása és megölése ellen szervezett tüntetésen.
Ajubi elmondta, hogy Sahi összevert holttestestét másnap reggel a háza elé dobták.
„Számos fiatal gyűlt össze, hogy elvigyék Sahi holttestét a tartományi kormány épületéhez” – mondta.
Attól tartva, hogy a tüntetés továbbterjed, a tálibok pandzsíri kormányzója megérkezett Matába, és közölte a tüntetőkkel, hogy a bűncselekmény elkövetőit letartóztatták – mondta Ajubi.
Mavlavi Dad Mohammad, a tálibok pandzsíri rendőrfőnöke március 14-én az Azadi Rádiónak azt mondta, hogy tizenkét embert tartóztattak le a gyilkossággal kapcsolatban, és nyomozást indítottak.
Pandzsír, a fővárostól mintegy száz kilométerre északkeletre fekvő zord völgyvidék rövid ideig ellenállt a tálibokkal szemben, miután a militáns csoport augusztus 15-én elfoglalta Kabult.
Amióta a tálibok szeptemberben elfoglalták a völgyet, a helyiek állítása szerint a fegyveresek emberi jogi visszaéléseket követtek el a polgári lakossággal szemben, beleértve a bírósági eljárás nélküli kivégzéseket, kínzásokat, önkényes fogva tartásokat és erőszakos kilakoltatásokat.
Sahi meggyilkolására azt követően került sor, hogy a héten a közösségi médiában közzétették a 25 éves Bilal Dzsavani Pandzsírban történt kivégzéséről készült videót. A gyilkosságra szeptemberben került sor a Ruha körzetben lévő Heszarak faluban, amikor a tálibok Pandzsír ellenőrzésének visszaszerzéséért harcoltak.
Emberrablás, kihallgatás, kivégzés
A videón látható, ahogy Dzsavanit hátrakötött kézzel körülveszik és kihallgatják, mielőtt közelről többször is rálőnek, és holtan esik össze a sziklás terepen.
Dzsavani családja a férfi ártatlanságát bizonygatta, a közösségi médiában pedig felháborodást váltott ki a tálibok brutalitásának újabb példája. Mindez szembement az emberi jogi normák betartásáról szóló ígéretükkel.
A tálibok megtorlásától való félelmében az Azadinak Rádiónak névtelensége megőrzése mellett nyilatkozó egyik rokon elmondta, hogy Dzsavani nem állt kapcsolatban a tálibok ellenségeivel, az Afgán Nemzeti Ellenállási Fronttal (NRFA) vagy a korábbi Afgán Nemzeti Hadsereggel (ANA).
„Nem volt kapcsolata az Ellenállási Fronttal vagy az előző kormánnyal, tanár volt” – mondta a rokon.
A rokon szerint Dzsavanit azért végezték ki, mert az ANA által viselt, terepszínű ruházathoz hasonlót viselt.
„A tálibok a katonai egyenruhája miatt tették mártírrá, anélkül hogy bármilyen bizonyíték lett volna a kapcsolatára az ellenállással vagy az előző kormánnyal.”
A legendás Maszúd otthonát nehezen vették be a tálibok
A tálibok szeptember 6-án jelentették be, hogy elfoglalták a Pandzsír-völgyet, az ellenállás hagyományos melegágyát, amelyet a táliboknak 1996–2001 közötti uralmuk alatt soha nem sikerült ellenőrzésük alá vonniuk.
A régió Ahmad Sah Maszúd szülőhelye. A tádzsik parancsnok Maszúd a szovjet–afgán háború és a tálibok elleni harc hőse volt. Arra használta fel befolyását, hogy 1996-ban más etnikai csoportokkal összefogva létrehozza az Északi Szövetséget.
2001-ben az al-Káida fegyveresei meggyilkolták Maszúdot, de a helyiek továbbra is hősként tisztelik. A tálibok jelentős fegyverténynek tekintették a Pandzsír-völgy szeptemberi elfoglalását a hatalmuk megszilárdításáért folytatott kampányban, amely a külföldi csapatok kivonulása előtt indult és amely a nyugati támogatású kormány megdöntésével végződött..
A külföldi erők kivonását megelőző afgán és nemzetközi béketárgyalások során a tálibok megpróbálták magukat annak a csoportnak a mérsékeltebb változataként feltüntetni, amelyet 1996–2001 közötti első kormányzásuk idején brutális emberi jogi visszaélésekkel vádoltak. A tárgyalásokon és a mostani hatalomátvétel idején is ígéretet tettek a nemzetközi emberi jogi normák betartására.
A Dzsavani meggyilkolásáról készült videó megjelenését követően Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő az Azadi Rádiónak azt mondta, hogy a csoport tud a felvételről és hogy a nyomozás folyamatban van.
„A gyilkost bíróság elé fogják állítani. Bárki is legyen, bármit is tett, az rossz” – mondta Mudzsáhid.
Dzsavani rokona azonban szkeptikusan nyilatkozott a tálibok igazságszolgáltatási gyakorlatáról, és külső segítséget sürgetett.
„Nem vagyunk elégedettek a tálibok kormányával, senki sem elégedett – mondta a rokon. – Felszólítjuk az ENSZ-t, hogy állítsa bíróság elé az elkövetőket.”
Az ENSZ afganisztáni segélymissziójának (UNAMA) irodája egyelőre nem kommentálta Dzsavani meggyilkolását.
A tálibokat az UNAMA és a nemzetközi jogvédő szervezetek folyamatosan bírálják emberi jogi gyakorlatuk miatt, beleértve a lányokkal és nőkkel szembeni bánásmódot, az etnikai és vallási kisebbségek elleni megtorló akciókat, valamint az afgán rendőrség és az Afgán Nemzeti Hadsereg volt tagjainak meggyilkolását annak ellenére, hogy azt állították, amnesztiát vezettek be a védelmükre.
