A német blokkolás feladása után napokon, de akár már órákon belül létrejöhet a megállapodás az EU-tanácsban a migrációs paktum egyetlen hiányzó láncszeméről, a veszélyhelyzeti rendeletről, amely a magyar kormány szerint még több illegális bevándorlót vonzana Európába.
Hamarosan az egyetlen még hiányzó építőkocka is a helyére kerülhet az új uniós menekültügyi és migrációs szabályozásban, miután a tagállami belügyminiszterek döntőképes többsége csütörtökön kedvezően fogadta a spanyol soros EU-elnökség által a veszélyhelyzeti rendeletre előterjesztett kompromisszumos javaslatot.
A nagykövetek gyorsan meghozhatják a döntést
Csütörtök kora délután még nem volt világos, hogy a tagállami nagykövetek még aznap vagy a hét hátralevő részében összeülnek-e, hogy véglegesítsék és a szavazatok minősített többségével elfogadják az alkut, amely a tanács tárgyalási álláspontja lesz az EP-vel tartandó megbeszéléseken.
A menekültügyi válsághelyzetről szóló rendelet körül a legutóbbi időkig nem sikerült összehozni a szükséges minősített többséget (a tagállamok legalább 55 százaléka és az uniós népesség legalább 65 százaléka), de a csütörtöki belügyminiszteri tanácsülést megelőzően Németország váratlanul meggondolta magát, így elvileg elhárult az akadály az alku elől. Mindez azt jelenti, hogy a menekültügyi eljárásokról és a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletek júniusi tanácsi elfogadásához hasonlóan Magyarország és Lengyelország ezúttal is kisebbségben, végső soron hoppon marad.
Rétvári: A rendelet újabb ajtót nyit az illegális bevándorlás előtt
A csütörtöki tanácsi vitán Rétvári Bence igazságügyi államtitkár úgy vélte, hogy a rendelet tervezete ebben a formában tovább súlyosbítja a migrációs helyzetet, és újabb ajtót nyit az illegális bevándorlás előtt. A magyar kormány képviselője azt a korábban gyakran hangoztatott érvet is megismételte, hogy a téma politikai súlyára való tekintettel az EU-szerződés által egyébként szentesített minősített többségi helyett konszenzusos döntésre kellene törekedni a dossziéban, és nem lenne szabad egyes országok megkerülésével elfogadni a jogszabályt.
Kérése ugyanakkor mind a spanyol elnökségnél, mind számos más tagállamnál süket fülekre talált, amelyek a migrációs vita minél előbbi, még a jövő júniusi európai parlamenti választások előtti lezárását sürgették. Bevallottan mindenekelőtt azért, nehogy érveket adjanak a migrációs témában lehetőséget látó populista erők kezébe. „Ha a veszélyhelyzeti rendelet átmegy, azzal kitekerhetjük a fegyvert a migrációval riogató demagógok és populisták kezéből” – fogalmazott Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság illetékes alelnöke.
Rétvári Bence és lengyel kollégája azonban furcsának nevezte, hogy a közelgő EP-választásokra tekintettel siettetik a dosszié lezárását, ahelyett hogy a minőségre helyeznék a hangsúlyt. „Ez a rendelet egy új migránsmágnes lenne” – tette hozzá.
A kormány már júniusban is kisebbségben maradt
Egyelőre nem tették közzé a spanyol kompromisszumos szövegtervezetet – amelyet a nyilvános vitán több delegáció is megtámogatott –, de az Orbán-kormány már a június elején elfogadott, általános helyzetre vonatkozó jogszabályt is kézzel-lábbal ellenezte. A tanácsi álláspont értelmében ugyanis egy előzetes kvóta alapján évente legalább harmincezer menekültet és migránst át kellene venniük az EU tagállamainak a frontországoktól, amit húszezer eurós fejpénz megfizetésével és technikai segítségnyújtással is kiválthatnának. Ha nem lenne elegendő felajánlás (legalább a keret hatvan százalékára), akkor a tagállamoknak végső soron át kellene vállalniuk a náluk tartózkodó, de elvileg a belépés szerinti ország felelősségi körébe tartozó harmadik országbeli állampolgárokat.
A tagállami külső határokon befogadóállomásokat is létre kellene hozni a beérkezők előszűrésére, de itt csak meghatározott ideig (maximum 12 hétig) lehetne elzárva tartani őket, utána lényegében szabadon mehetnének. Ezt nevezte Orbán Viktor korábban migránsgettónak, jóllehet forrásaink szerint lényegében a magyar kormány által a magyar–szerb határon korábban működtetett, majd egy európai bírósági ítélet folyományaként felszámolt tranzitzónákat kellene újra létrehozni, azzal a különbséggel, hogy az ott lévőket nem lehetne időtlen időkig fogva tartani.
Mivel a veszélyhelyzeti rendelet olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a belépés szerinti tagállamok egyedül nem képesek megbirkózni egy nagyobb menekülthullámmal, a partnerektől elvárt szolidaritás is erőteljesebb lenne a normális állapotokhoz képest.
Az EP még radikálisabb álláspontot vall
A tanácsi közös álláspont elfogadása még nem a történet vége, hiszen ezt követően a tanácsnak még meg kellene állapodnia az Európai Parlamenttel is az összes jogszabályról. Márpedig az EP a kritikus jogszabályok esetében sarkosabb álláspontot vall a tanácsnál, a veszélyhelyzeti rendeletnél például a menekültek és migránsok kötelező átvételét javasolja.
Várhatóan a 2024 első felében esedékes belga soros EU-elnökség alatt tehetnék ki a pontot a nagy, nyolc éve tartó migrációs vita végére, még az európai parlamenti választások (és a magyar és lengyel soros elnökség) előtt.
