Az Egyesült Államok és szövetségesei szerdán újabb szankciókat jelenthetnek be, válaszul az orosz katonák által Ukrajnában elkövetett, civilek elleni tömeggyilkosággokra, amelyeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborús bűncselekménynek nevezett.
Az ostromlott Mariupolt továbbra is nagy erőkkel támadja az orosz hadsereg, az invázió hat héttel ezelőtti kezdete óta szinte folyamatosak a légicsapások a jórészt már porig rombolt dél-ukrajnai kikötővárosban.
Brit hírszerzési jelentések szerint a mintegy 160 ezer ottmaradt lakos többségénél nincs világítás, nem működnek a kommunikációs csatornák, illetve nincs gyógyszer, fűtés és ivóvíz sem. „Az orosz erők megakadályozták a humanitárius hozzáférést, valószínűleg így gyakorolva nyomást a város védőire annak érdekében, hogy megadják magukat” – közölte a londoni védelmi minisztérium.
A héten újabb nyugati büntetőintézkedéseket fogadhatnak el, miután hatalmas felháborodás fogadta az ukrán hadsereg által visszafoglalt településeken talált tömegsírokról készített felvételeket. Ezeken közvetlen közelről agyonlőtt, több esetben hátrakötözött kezű civilek, sok esetben nők holttestei láthatók.
Oroszország ennek ellenére határozottan tagadja felelősségét a bucsai tömeggyilkosságokban, a bemutatott bizonyítékokat hamisnak nevezte, mondván, hogy az egészet a Nyugat és Ukrajna rendezte meg, hogy így feketítsék be Moszkvát a világ közvéleménye előtt.
A washingtoni Fehér Ház tájékoztatása szerint szerdán újabb korlátozásokat jelentenek be, amelyeket az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint a világ hét legfejlettebb ipari gazdaságát tömörítő országcsoport (G7) összehangolt egymással. Ezek a tájékoztatás szerint főleg orosz pénzintézeteket, magánszemélyeket fognak célozni, illetve beruházási tilalmat is bevezetnek.
Az Európai Bizottság ezúttal egyebek mellett leállítaná az orosz szénimportot és kitiltaná az orosz hajókat a kontinens kikötőiből, de az intézkedéseket még a huszonhét tagállamnak is jóvá kell hagynia.
Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület vezetője arról számolt be, hogy a közösség az olajembargó elrendelésén is dolgozik. A blokk országai kőolaj-felhasználásuk mintegy harmadát orosz importból fedezik jelenleg, így a tiltásnak komoly gazdasági kihatása lenne.
Az egyre erősödő eltökéltséget jelzi a német külügyminiszter nyilatkozata, miszerint a szénimport leállítása az első lépése a teljes energiaembargónak.
Zelenszkij az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) előző napi ülésén elmondott szenvedélyes beszédében leszögezte, hogy az újabb büntetőintézkedéseknek arányban kell lenniük a megszállók által elkövetett háborús bűncselekmények súlyosságával. Szavai szerint döntő pillanatról van szó a nyugati vezetők számára is.
Eközben az Egyesült Államok bejelentette, hogy százmillió dollár értékben újabb páncéltörő rakétákat küld Ukrajnának. Ennek nyomán már 2,4 milliárd dollárra nőtt a kelet-európai országnak nyújtott katonai segítségnyújtás értéke Joe Biden amerikai elnök tavaly januári hivatalba lépése óta.
Az Intel amerikai csipgyártó közölte, hogy felfüggesztette oroszországi tevékenységét.
Bucsai mészárlás
Az ukrán hatóságok vasárnap közölték, hogy az orosz erők által elkövetett lehetséges bűncselekmények ügyében nyomoznak, miután több száz holttestet találtak a földön heverve a Kijev környékén lévő településeken az oroszok kivonulása után.
A Kreml azt állította, hogy a tények és a bucsai események kronológiája nem támasztja alá a történtek ukrán verzióját, és arra kérte a nemzetközi vezetőket, hogy ne hozzanak elhamarkodott ítéletet.
Műholdfelvételek szerint ugyanakkor a civilek holttestei már hetekkel az orosz katonák távozása előtt is az utcán hevertek, így értelmezhetetlen Moszkva azon állítása, hogy a településeket visszafoglaló ukrán katonák gyilkolták le a civileket.
