Kiküldte a második fizetési felszólítást is az Európai Bizottság Magyarországnak, mivel az előírt, 45 napos határidőn belül nem fizette be az Európai Bíróság által kiszabott, kétszázmillió eurós pénzbírságot az uniós kasszába. A kormánynak tizenöt napja van a fizetésre, utána Brüsszel több részletben levonja az összeget az aktuális uniós kifizetésekből.
Mivel a megszabott, 45 napos határidőre nem érkezett meg a kétszázmillió euró, az Európai Bizottság ezúttal tizenöt napos határidővel hétfőn a második fizetési kérelmet is megküldte a magyar kormánynak – közölte hétfőn lapunk érdeklődésére Ujvári Balázs, a testület költségvetési ügyekért felelős szóvivője.
Az Európai Bíróság még június 13-án szabott ki nagyon súlyos, kétszázmillió euró összegű bírságot az Orbán-kormányra egy, még 2020. decemberi bírósági ítélet nem teljes körű végrehajtása miatt. Az ítélet a menedékkérők jogaira vonatkozó uniós szabályok figyelmen kívül hajtása miatt marasztalta el a magyar kormányt. Az Európai Bizottság a döntés nyomán július 16-án 45 napos határidőt adott a számla rendezésére. Mivel a kifizetésre az előírt határidőn belül nem került sor, a testület most egy második kifizetési kérelmet is küldött, szeptember 17-ig adva időt a bírság befizetésére.
Ujvári Balázs jelezte, hogy amennyiben a kormány a tizenöt napos határidőn belül is elmulasztja a befizetést, a bizottság az ilyenkor szokásos eljárással a kétszázmillió eurós keret erejéig csökkenti a már benyújtott magyar számlák kifizetésére szánt összeget. Praktikusan ez a kohéziós politikai forrásokat, de nem kizárólag azokat érintheti.
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy szeptember 13-ig (ekkor jár le a bírósági ítélettől számított három hónap) várják a választ a kormánytól arra, hogy az uniós jogszabályokkal összhangba hozta-e az Európai Bíróság által elmarasztalt jogszabályokat, amelyek miatt napi egymillió eurós pénzbírságot szabtak ki az országra. Ha a kormány válasza nem elégítené ki, a bizottság a bírósági döntés értelmében június 13-ra visszamenőleg benyújthatja a számlát úgy, hogy ennyivel csökkenti a magyar kifizetéseket.
Információink szerint a kormány ezt már el szeretné kerülni, a színfalak mögött intenzív egyeztetések zajlanak a felek között.
A bizottsági szóvivő lapunk kérdésére azt is világossá tette, hogy Magyarország nem kerülheti el vagy késleltetheti a kétszázmilliós pénzbírság határidőre történő befizetését. Hozzátette, hogy a bizottságnak nincs mérlegelési jogköre, az uniós pénzügyi szabályok értelmében be kell szednie a pénzt a tagállamtól.
A magyar kormány néhány napja egy kormányrendeletben – amellett, hogy kétmilliárd eurónyi (nyolcszázmilliárd forintnyi), 2015 óta a határvédelemre fordított költségvetési kiadás megtérítésére szólította fel Brüsszelt – azt pedzegette, hogy a bírósági ítéletből származó pénzbírságot esetleg levonná abból az összegből, amellyel álláspontja szerint a bizottság tartozik neki.
Anitta Hippernek, a testület bel- és migrációs ügyekért felelős szóvivőjének lapunk kérdésére adott válaszából azonban kiderült, hogy az uniós pénzügyi hozzájárulás a határvédelmi költségekhez csak kiegészítő jellegű, sohasem fedi le a tagállami költségeket. Ilyen értelemben tehát a magyar számítás nélkülözi a realitásokat.
A szóvivő rámutatott, hogy Magyarország a folyó pénzügyi ciklusban, 2021 és 2027 között körülbelül 104 millió eurót fordíthat határvédelemre, vízumintézkedésekre és migrációs célokra az erre a célra a költségvetésen belül létrehozott pénzügyi keretből. Emlékeztetett rá, hogy a hétéves keretösszeg közel a duplája a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló összegnek (59,3 millió euró).
Hipper azt mondta, hogy a testület 79,56 millió eurót már átutalt vízumintézkedések és határvédelem céljára, és további 25 millió eurót a hazánkban tartózkodó ukrán menekültek ellátására, illetve a határprocedúrákra. Ebből az összegből elsősorban a határok hatékony ellenőrzését biztosító eszközök beszerzéséhez járult hozzá az uniós költségvetés, de Brüsszel nyilvánvalóan továbbra sem ismeri el uniós büdzséből finanszírozhatónak a határkerítés költségeit.
