Több év után újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban – elsősorban a kinyíló ikerdeficit miatt – az Európai Bizottság, amely költségvetési kiigazításra és a helyreállítási pénzek mielőbbi lehívására sarkallja az Orbán-kormányt a túlzott mértékű hiányeljárás jövő évi elkerülése érdekében. A bizottság jelentése összességében rendkívül kedvezőtlen képet fest a magyar gazdaság működéséről.
Többéves szünet után az Európai Bizottság ismét egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban, sürgős cselekvésre ösztönözve az Orbán-kormányt a túlzott mértékű egyensúlyi zavarok megelőzése érdekében. Ezzel párhuzamosan a testület – amely szerdán mutatta be az európai gazdasági koordinációs szemeszter keretében tavaszi csomagját – Magyarországot is azon tagállamok közé sorolta, amelyek csak érdemi költségvetési kiigazítások árán kerülhetik el 2024 tavaszán azt, hogy a túlzott mértékű hiányeljárás alá kerüljenek.
Nőtt a magyar gazdaság sebezhetősége
A bizottság megítélés szerint a magyar gazdaság sebezhetősége az elmúlt egy évben jelentős mértékben nőtt a fellépő ikerdeficit (a magas államháztartási hiány és a nyolc százalékot elérő folyó fizetési mérleg hiánya), a külső finanszírozási feltételek kedvezőtlen változása, az éveken át folytatott prociklikus költségvetési politika és két éven keresztül az EU egészében legmagasabb infláció miatt. Mindez a testület szerint indokolja, hogy hazánkat újra fokozott megfigyelés alá helyezzék a makrogazdaságiegyensúlyhiány-eljárás keretében (16 más tagállammal együtt).
A bizottság egy másik jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország tizenegy más tagállam társaságában jelenleg megszegi a deficitszabályokat. Brüsszel ugyanakkor a nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva (és azért is, mert a stabilitási és növekedési paktum alkalmazását 2023 végéig felfüggesztették) idén még nem nyomja meg a startgombot az eljárásban. Egy év múlva viszont már mindenképpen, ha a kormánynak 2023-ban nem sikerül a GDP-arányosan háromszázalékos referenciaérték alá szorítani az államháztartási hiányt.
A magyar kormány és a bizottság 2023-ra négy százalék körüli deficitet tervez, ami nyilvánvalóan kevés a deficiteljárás elkerüléséhez. Emlékezetes, hogy az Orbán-kormánynak 2013-ban sikerült kijönnie a túlzott mértékű hiány miatti eljárásból (a sajtó akkori szóhasználata szerint felállni a szégyenpadról), és a legutóbbi tíz évben nem nézett szembe ennek veszélyével. A kormány nemrég benyújtott konvergenciaprogramjában jelezte, hogy csak 2024-ben vinné le három százalék alá (2,9 százalékra) a hiányt.
Ehhez kapcsolódóan: Munkaerőhiány Kecskeméten: több cég várja a távol-keleti dolgozókat
Sürgetés a hiánycsökkentésre és a helyreállítási pénzek lehívására
A makrogazdaságiegyensúly-hiány leküzdéséhez és a deficiteljárás elkerüléséhez is életbevágóan fontos az Európai Bizottság szerint, hogy Magyarország végre behozza a lemaradását, és a feltételek teljesítése révén hozzáférjen a 2026 végéig elérhető helyreállítási alapokhoz, valamint a kohéziós politikai forrásokhoz. Ezek a 6,6 milliárd eurós RRF-hiteltől eltekintve nagyjából 28 milliárd eurós uniós pénzügyi transzfert ígérnek Magyarországnak 2027-ig bezárólag.
A bizottság becslése szerint a helyreállítási és stressztűrőképességi eszközből (RRF) járó, vissza nem térítendő támogatások és más uniós alapok 2023-ban elérhetik a magyar GDP 2,3 százalékát. Eközben a nemzeti költségvetésből finanszírozott beruházások 0,6 százalékponttal zsugorodnának.
Az Európai Bizottság a magyar kormánynak címzett országspecifikus ajánlásaiban a hatályban lévő energiatámogatási intézkedések (praktikusan a rezsicsökkentés) év végéig történő leépítését és az ezen keresztül elért megtakarításoknak az államháztartási hiány csökkentésére való felhasználását javasolja. A jelentés megjegyzi, hogy a magyar konvergenciaprogram bizonyos energiatámogatási intézkedések kivezetését irányozza elő 2024-ig. A bizottság az energiával kapcsolatos szubvenciók mértékét 2023-ban a GDP 1,2 százalékára, jövőre pedig a 0,4 százalékára becsüli. Arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva újra meredeken emelkednének a gáz- és villamosenergia-árak, Brüsszel a jelenlegitől eltérően a legsebezhetőbb háztartásokat és cégeket célzó támogatásokat sürget. Mint a jelentés aláhúzza, a rezsicsökkentési intézkedések jelenleg nem teljes mértékben küldenek a kereslet csökkentésének irányába ható árjelzéseket, és nem szolgálják az energiahatékonyság javítását.
A 2023-as évi országspecifikus ajánlások
A bizottság ajánlásaiban prudens költségvetési politikát is szorgalmaz a kormány részéről, arra ösztönözve, hogy a nemzeti büdzséből finanszírozott nettó elsődleges kiadás nominális növekedése 2024-ben ne haladja meg a 4,4 százalékot. Egy másik ajánlás a nemzeti kasszából finanszírozott közberuházások megőrzését és az RRF, valamint más uniós források tényleges abszorpcióját sürgeti, különös tekintettel a zöld- és a digitális átállás előmozdítására.
Az országjelentés a monetáris, fiskális és a gazdaságfejlesztési politikák összehangolatlanságát is kritikával illeti, amelyek véleménye szerint csökkentették a válságokra adott általános politikai válasz hatékonyságát. A monetáris politikát például már 2021-től megszorítások jellemezték, miközben a fiskális expanzió 2022 első félévéig tartott. A bizottság most a különböző ár- és kamatlábsapkák kivezetését ajánlja a kormánynak a torzító hatások csökkentése és a monetáris politika olajozott működése érdekében. A kormánynak Brüsszel megítélése szerint a költségvetési tervezést is jobban hozzá kellene igazítania a költségvetési évhez, és korlátoznia a túl korán elfogadott büdzsé év közbeni toldozását-foltozását (tavaly például 95-ször módosította a kormány a költségvetést).
Az országspecifikus ajánlások a bírói függetlenség megerősítésével összefüggő mérföldkövek és célok, továbbá az uniós pénzügyi érdekek megvédésének sürgős teljesítését is elvárásként fogalmazzák meg a helyreállítási terv gyors és biztos végrehajtása érdekében.
Egy következő ajánlás a szociális támogatások rendszerének javítására szólít fel, ideértve a munkanélküli-kedvezményeket is. A jelentés aláhúzza, hogy miközben 2022-ben átlagosan 16 hónapot vett igénybe egy új munkahely megtalálása, addig a munkanélküli-segély továbbra is csak három hónapig vehető igénybe; tíz, nyilvántartásba vett magyar munkanélküliből négy egyáltalán nem kap semmilyen támogatást. A jelentés azt is aláhúzza, hogy Magyarországon az egész EU-ban az egyik leggyengébb a szociális párbeszéd, és még tovább is romlott a közelmúltban. „Miközben a tanárok hiánya növekvő kihívást jelent, új jogi rendelkezések korlátozták a tanárok kollektív fellépéshez való jogát” – mutat rá elemzésében a bizottság.
Ehhez kapcsolódóan: Ódor: Magyarország példáján láttuk, hogy az árstopok nem működnek
A jelentés meglehetősen nagy teret szentel a magyar kormány piactorzítónak nevezett beavatkozásainak, amelyek célját az európai vagy a külföldi cégek bizonyos piacokon való beruházásaitól való elrettentésében és korlátozásában véli felismerni. „Mindez komolyan érinti az egységes piac és a jogállamiság elveit” – húzza alá a szöveg, amely arra is figyelmeztet, hogy a külföldi tőke és know-how csökkenő jelenléte az olyan magas hozzáadott értékű ágazatokban, mint a bank- és a távközlési szektor, „a termelékenység növelését és az innovációt kockáztatja Magyarországon”. A bizottság szerint a kiskereskedelmi szektort sújtó adók is aránytalanul nagyobb terhet rónak azokra a nagyobb cégekre, amelyeknek nem Magyarországon van a központjuk.
Ezzel összhangban ajánlásaiban a bizottság a szabályozói és a szolgáltatásokra vonatkozó versenyszabályozói keret javítására szólítja fel a kormányt a szelektív és önkényes adminisztratív beavatkozások és a testre szabott jogalkotás elkerülése érdekében, amelyek érdemtelenül hoznak előnybe vagy hátrányba bizonyos cégeket.
Brüsszel a fosszilis energiahordozók importjának diverzifikálását is sürgeti az Oroszországtól való függőség jelentős mértékű csökkentése érdekében. A teendők közé sorolja az együttműködés fokozását más tagállamokkal, ahol szükséges, az infrastruktúra fejlesztését is beleértve. Mint a jelentés emlékeztet rá, Magyarország továbbra is számottevő mértékben támaszkodik a fosszilis és nukleáris üzemanyagok Oroszországból történő beszerzésére, az orosz függőségről való leválás lassú. A belső földgázfogyasztás háromnegyedét például még mindig az orosz import biztosítja.
„Az orosz fosszilis üzemanyagoktól való függőség csökkentése jelentős többlet-erőfeszítéseket tenne szükségessé” – állapítja meg a bizottság, amely az energiahatékonyság, elsősorban az épületek energiamegtakarításának javítását és a földgázfogyasztás folytatólagos csökkentését javasolja országspecifikus ajánlásában Magyarországnak. (A jelentés megjegyzi, hogy 2022 augusztusa és 2023 márciusa között húsz százalékkal csökkent a magyarországi gázfogyasztás az előző öt év hasonló időszakához képest, ami túlszárnyalja az uniós 15 százalékos célt).
A jelentés arra is kitér, hogy a hatósági árszabályozás akadályozza az árjelzések normális működését, ezért nem teremt elegendő ösztönzőerőt az energiamegtakarításokra. A bizottság ezért arra bátorítja a kormányt, úgy módosítsa a jelenlegi rezsiszabályozást, hogy azzal ösztönözze az energiamegtakarítást, miközben célzott támogatást nyújt az alacsony jövedelmű háztartásoknak.
