Augusztus 4-én a hajnal előtti sötétben Viktoria Marinina és több mint száz másik, Ivano-Frankivszk városából érkező ukrán katolikus összegyűlt a međugorjei Kereszt-hegy lábánál, hogy imádkozzon a hazájukban folyó háború lezárásáért.
A csoport, amelyben több gyermek is volt, több mint egy órán át mászott a zarándokok millióinak lába által simára koptatott köveken, hogy napfelkeltére felérjen a történelmi hegytetőn lévő kereszthez. A fáradságos út megérte – mondta utána Marinina –, „mert éreztük Isten kegyelmét odafent”, és hozzátette: „Hisszük, hogy ő segíthet.”
Az ukránok csak egy kis részét teszik ki annak a sok zarándoknak, akik idén nyáron az egykor ismeretlen boszniai Međugorje felé tartanak, miután Ferenc pápa hivatalosan is engedélyezte az oda irányuló zarándoklatokat.
Međugorje világhír felé vezető útja egy ismeretlen, dohányt és bort termelő jugoszláv faluból a világ egyik legjelentősebb keresztény zarándokhelyévé 1981 júniusában kezdődött, amikor egy csapat gyerek azt állította, hogy a falujuk fölötti sziklás hegyoldalon többször is megjelent nekik Szűz Mária.
Ahogy az állítólagos esetek híre terjedt, zarándokok indultak meg a helyre, először Jugoszlávia más részeiről, majd külföldről.
Amna Jusufović, egy idegenvezető a közeli Mostarból, felidézi, milyen nagy vonzereje lett a helynek néhány évvel az állítólagos jelenések után. 1992-ben, amikor Mostarban háború dúlt, Međugorjéban járt, hogy megpróbálja elérni ostromlott, idős szüleit.
„Itt vagyok Međugorjéban, aztán elérem Mostart, és minden lángokban áll. Csak egy fél óra az egész!” – mondta.
„Soha nem gondolta volna az ember, hogy akkor is zarándokok vannak Međugorjéban, de nagyon sokan voltak.” Azt mondja, a legtöbb háborús zarándok Olaszországból érkezett.
Amikor Međugorje a 2010-es években kezdett átalakulni a világ minden tájáról érkező vallásos utazók növekvő száma miatt, a Vatikán kutatócsoportokat küldött, hogy vizsgálják ki a jelenéseket.
Ferenc pápa kezdetben elutasítóan nyilatkozott Mária állítólagos megjelenéséről, 2017-ben azt mondta, hogy az állítások „nem sokat érnek”.
Aztán a pápa láthatóan enyhített álláspontján. 2019 májusában hivatalosan engedélyezte katolikus szervezeteknek, hogy zarándoklatokat szervezzenek oda, miközben azt mondta, hogy az állítólagos jelenések ügyében további vizsgálatot kell folytatni.
De éppen, amikor Međugorje a katolikus zarándokok tömeges beáramlására készült, lecsapott a Covid–19-járvány.
Ivo, a népszerű Pivnica Međugorje étterem pincére azt mondja, hogy a járvány különösen súlyosan érintette a várost, mivel szinte teljesen a turizmusra támaszkodik.
„Ötszáz vendéget tud fogadni az éttermünk, és szinte senki sem jött, el lehet képzelni – mondta. – Általában tíz pincér dolgozik itt. Ez háromra csökkent. Nagyon rossz volt.”
Ma – meséli – a város forgalmasabb, mint valaha.
Mario Vasilj, a međugorjei turisztikai egyesület vezetője a Szabad Európának elmondta, hogy nehéz megmondani a városba érkező turisták pontos számát, mivel sokan csak rövid időre állnak meg, miközben a Balkán más részeire tartanak.
Elmondása szerint azonban az idei ifjúsági fesztivál mintegy harmincezer zarándokot vonzott, ami több embert jelent, mint amennyit a húszezer férőhelyes város kezelni tud.
Ahogy terjed Međugorje híre, a városhoz kapcsolódó tárgyakról is elkezdtek legendákat mesélni. Néhány történet kiváltja a katolikus vezetők haragját. Egy idős, csalásért elítélt olasz zarándok nemrég egy Mária-szobrot hozott haza Međugorjéból, és azt állította, hogy egy soha el nem fogyó pizzát kapott tőle.
„Négyszemélyes pizza volt, és huszonöten ettünk belőle. Nem lett kisebb – idézte szavait az AFP. – Meg voltunk döbbenve.”
Az olaszországi Civitavecchia falu helyi püspöke arra kérte gyülekezetét, hogy tartsa távol magát egy Međugorjéban vásárolt szoborból készült ereklyétől, amely állítólag vérkönnyeket hullat. Más egyházi tisztségviselők „abszolút kétségesnek” nevezték az állításokat.
