Zoran Milanović, Horvátország populista elnöke elsöprő győzelmet aratott a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában, jócskán megelőzve konzervatív riválisát – derült ki a hivatalos eredményekből.
Milanović a szavazatok több mint 74 százalékát szerezte meg, a Horvátországot kormányzó jobbközép HDZ által támogatott Dragan Primorac pedig mintegy 26 százalékot. Ez a legerősebb eredmény, amit elnökjelölt elért a volt jugoszláv köztársaság 1991-es függetlenné válása óta.
Bár az elnök szerepe Horvátországban nagyrészt ceremoniális, Milanović széles körű győzelme a HDZ és Andrej Plenković miniszterelnök újabb kudarca a novemberi, nagy visszhangot kiváltó korrupciós ügy után.
„Köszönöm, Horvátország! – mondta Milanović a támogatóinak, akik egy zágrábi művészeti és zenei klubban gyűltek össze, hogy megünnepeljék a sikerét. – Ezt a győzelmet az elmúlt öt év munkája elismerésének és a horvát nép üzenetének tekintem, amit nekik is meg kell hallaniuk” – mondta a HDZ vezette kormányra utalva.
A szókimondó Milanović, akit a baloldali ellenzék támogatott, a két héttel ezelőtti első fordulóban a szavazatok több mint 49 százalékát szerezte meg, ezzel alig maradt le a teljes győzelemről.
A vasárnapi részvételi arány csaknem 44 százalékos volt, valamivel alacsonyabb, mint az első fordulóban – közölte a választási bizottság.
„Ellensúly”
Sok horvát úgy látja, hogy korlátozott szerepe ellenére az elnök kulcsfontosságú a politikai egyensúly megteremtésében, mivel megakadályozza, hogy egy párt a kezében tartsa a hatalom minden eszközét. Horvátországot a függetlenség óta főként a HDZ kormányozza. A párt „túl nagy befolyással rendelkezik, Plenković pedig autokratává válik” – mondta az AFP-nek egy 35 éves zágrábi adminisztrátor.
Milanović, a korábbi baloldali miniszterelnök 2020-ban a fő ellenzéki Szociáldemokraták (SDP) támogatásával nyerte el az elnökséget. Az ország politikai életének csaknem két évtizede meghatározó alakja, egyre inkább populista retorikát alkalmaz az uniós és helyi politikusok ellen irányuló gyakori támadások alkalmával.
„Milanović politikai mindenevő” – mondta az AFP-nek Žarko Puhovski politikai elemző, aki szerint nagyrészt úgy tekintenek az elnökre, mint „a kormány és Plenković hatalmának egyetlen, legalábbis szimbolikus ellensúlyára”.
Milanović népszerűségét az egekbe emelte kíméletlen beszédmódja, ami segített megnyerni a jobboldali szavazók támogatását. Vasárnap, a zágrábi választás után bírálta Brüsszelt, amely „sok szempontból autokratikus és nem képviseleti”, és amelyet nem választott tisztviselők irányítanak. Az 58 éves politikus rendszeresen bírálja a HDZ-t a párt örökös korrupciós problémái miatt is, miközben Brüsszel hivatalnokának nevezi Plenkovićot.
„Orosz játékos”
A másik jelölt, Primorac, a tizenöt év kihagyás után a politikába visszatérő volt oktatási és tudományos miniszter, Horvátország egyesítőjeként kampányolt. Az 59 éves politikus a hazafiságot és a családi értékeket is hangsúlyozta. „Programommal egyértelmű üzenetet akartam küldeni, hogy Horvátország jobbat tud és jobbat érdemel” – mondta támogatóinak vasárnap este, amikor a hivatalos eredmények megerősítették megsemmisítő vereségét.
A kritikusok szerint Primoracból hiányzott a politikai karizma, és nem tudta maga mögé állítani a HDZ bázisát.
Azzal vádolta Milanovićot, hogy oroszbarát báb, aki aláásta Horvátország hitelességét a NATO-ban és az Európai Unióban. Milanović elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, de bírálta a Nyugat Kijevnek nyújtott katonai támogatását. Egy olyan programnak is markáns ellenzője, amelyben horvát katonák segítettek volna az ukrán csapatok kiképzésében Németországban. „A demokrácia védelme nem azt jelenti, hogy mindenkire, aki nem úgy gondolkodik, mint te, azt mondod, hogy orosz játékos” – válaszolta a bírálatokra vasárnap újságíróknak. Az ilyen kommunikációs stílus „valójában totalitárius” – tette hozzá.
Közben a horvát fiatalok csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a politikai vezetők nem foglalkoznak az őket érdeklő kérdésekkel, például a lakhatással vagy a diákok életszínvonalával. „Halljuk a politikusokat beszélni a többnyire régi, újrahasznosított témákról. Ami a fiatalok számára fontos, az meg sem fordul a fejükben” – mondta az AFP-nek egy húszéves diáklány, Ivana Vučković.
Az Európai Unió 3,8 millió lakosú tagországa az euróövezet legmagasabb inflációs rátájával, súlyos korrupcióval és munkaerőhiánnyal küzd.
