A zaporizzsjai atomerőművet március 4-én éjjel az orosz hadsereg tűz alá vette, de a keletkezett tüzet sikerült eloltani. Az erőmű másnapra orosz irányítás alá került.
A telephelyre vezető négy nagyfeszültségű áramvezeték közül kettő megsérült.
Az ukrán Enerhoatom arról számol be, hogy munkatársai továbbra is üzemeltetik a létesítményt, de rendkívül feszült körülmények között. Emellett a nukleáris biztonságot felügyelő SNRIU jelezte, hogy már nem tudja felügyelni az erőművet.
Egy időre az erőmű még két működő reaktorblokkját is lecsatlakoztatták az elektromos hálózatról az áramkimaradások miatt, minden biztonsági rendszerük működőképes maradt.
A NAÜ szakemberei bemehettek az erőműbe.
A Zaporizzsjában és környékén zajló harcokban megrongálták az erőmű és egy közeli hőerőmű közötti tartalék áramvezetéket.
Leválasztották a telephely utolsó működő reaktorát az elektromos hálózatról, majd helyreállították a tartalék áramvezetéket, ami a legbiztonságosabb, úgynevezett hideg leállás állapotba való átmenethez volt szükséges.
A zaporizzsjai atomerőmű utolsó üzemelő reaktorát is hideg leállási állapotba tették.
Ismeretlen okból lekapcsolták az erőmű tartalék áramvezetékét. Ez a normál áramellátás problémái esetén biztosította volna az erőműhűtéshez szükséges energiát.
Nyilvánosságra került, hogy néhány nappal korábban az orosz megszállók őrizetbe vették az atomerőmű vezérigazgatóját, Ihor Muraszovot. Másnap szabadon engedték.
Visszakapcsolták a zaporizzsjai atomerőmű utolsó működő 750 kilovoltos távvezetékét. Az összeköttetés tíz nap alatt háromszor szakadt meg.
Kiderült, hogy az erőmű informatikai vezetőjét, Oleh Kosztjukovot és az erőmű igazgatóasszisztensét, Oleh Oseket is őrizetbe vették pár nappal korábban.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség eredménytelen tárgyalásokat folytat Oroszországgal és Ukrajnával arról, hogy a létesítmény körül demilitarizált zónát hozzanak létre.
Megszakadt az erőmű kapcsolata minden külső áramellátással. Utolsó lehetőségként automatikusan működésbe léptek a dízelgenerátorok.
Több találat is érte az üzemet, többek között egy radioaktív hulladékot tároló épületben, a hűtővizes medence rendszerében, az egyik dízelgenerátor elektromos kábelében, a kondenzátumtároló tartályokban és a reaktor és a melléképületek közötti hídban is kár keletkezett.
Az erőmű sokadjára számol be arról, hogy egy napra lekapcsolták a létesítmény külső áramellátását, de a vezetékeket egy nap alatt helyreállították.
Kilenc mobil, 1–6,5 MW teljesítményű dízelkazánt szállítottak az erőműbe a fűtés biztosítására.
A NAÜ és az Enerhoatom ukrán állami energiacég is arról számolt be, hogy elkezdték erőszakkal evakuálni a lakosságot a közeli, orosz ellenőrzés alatt lévő Enerhodar városából. Az erőmű személyzetének nagy része is itt élt, de ők nem hagyhatták el a területet. Dmitro Orlov kitelepített polgármester szerint az orosz sereg emellett minden mozdítható, értékkel bíró tárgyat is igyekezett magával vinni a városból.
Az erőművet ellátó hűtővízmedence vízszintje a nap folyamán csökkent, miután felrobbantották a létesítménytől dél-nyugatra lévő Nova Kahovka-i gátat. Ez a vízszint az erőmű leállított állapotában még kezelhetőnek számít, de kétségessé vált, hogy a gát újraépítéséig üzembe lehet-e még helyezni az erőművet.