Borrell: a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére kellene fordítani
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint fontolóra kellene venni azon javaslatokat, amelyek értelmében a befagyasztott orosz devizatartalékokat Ukrajna háború utáni újjáépítésére fordítanák.
A Nyugat szigorú szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben az ukrajnai háború február 24-i megindítása óta, ennek részeként befagyasztották az ország központi bankjának külföldön tartott devizatartalékait is.
Josep Borrell a Financial Timesnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy logikus lenne, ha az Európai Unió úgy járna el, mint az Egyesült Államok az afgán devizatartalékokkal az iszlamista tálibok tavalyi hatalomátvételét követően.
„Itt van a pénz a zsebünkben. Valakinek magyarázza meg, hogy ez miért volt jó lépés az afgán pénz esetében, és miért nem az az orosz pénz esetében” – fogalmazott.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes „teljes törvénytelenségnek” nevezte a javaslatot, amelynek elfogadása szerinte sokat ártana Európának.
„Ezek az intézkedések magukra az európaiakra jelentenének csapást, a modern pénzügyi rendszerre, aláásnák a bizalmat Európában és összességében a Nyugatban” – jelentette ki hétfőn. (Reuters)
A svéd kormánypárt vasárnap dönt, hogy támogatja-e a NATO-csatlakozást
A kormányzó svéd Szociáldemokrata Párt vasárnap dönt arról, hogy változtat-e a NATO-tagság több évtizede tartó ellenzésén - közölte a párt hétfőn. Amennyiben ez megtörténik, akkor szinte biztos, hogy Svédország a felvételét kéri a 30 nemzetet tömörítő katonai szövetségbe.
Oroszország ukrajnai inváziója Svédországot és Finnországban is a biztonságpolitika sürgős felülvizsgálatára késztette. A finn elnök, Sauli Niinisto várhatóan ezen a héten jelenti be, hogy támogatja a csatlakozási kérelmet.
Niinisto csütörtökre tervezett bejelentése egy valószínűleg mozgalmas, hetekig tartó folyamatot indít el, amelynek hatására átrajzolódhat Észak-Európa biztonsági struktúrájának térképe.
„Ma még nem tudni, hogy mi lesz a döntés” – mondta Tobias Baudin, a svéd Szociáldemokrata Párt titkára az SR közszolgálati rádiónak. „A mi üzenetünk az, hogy vasárnap lesz egy döntés, amelyben a pártvezetésnek állást kell foglalnia" - fogalmazott.
A szociáldemokraták - az elmúlt száz év legnagyobb svédországi pártja - a héten három digitális pártértekezletet tart, hogy a vezetőség kikérje a tagok véleményét a NATO-tagságról a hétvégi végleges döntés előtt.
Közben a svéd parlamentben ezzel párhuzamosan zajlik az ország biztonságpolitikájának a felülvizsgálata, amelyben minden párt részt vesz, és péntekre készítenek el egy jelentést. (Reuters)
Brit védelmi minisztérium: Az oroszok kezdenek kifogyni a precíziós fegyverekből
Oroszország kezd kifogyni a precíziós irányítású lövedékekből, ami azt jelenti, hogy Moszkva egyre inkább pontatlanul célzó rakétákat és bombákat vethet be, amelyek még szélesebb körű pusztítást okozhatnak – figyelmeztetett a brit védelmi minisztérium a Twitteren, ahol naponta közlik a friss hírszerzési jelentéseket.
A brit hadsereg szerint bár Oroszország azt állítja, hogy „az ukrán városok biztonságban vannak a bombázásoktól”, a nem precíziós fegyverek egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
„Mivel a konfliktus tovább tart, mint azt az oroszok a háború előtti gondolták, Oroszország készletei jelentősen kimerültek a precíziós irányítású fegyverekből” – olvasható a jelentésben. „Ez ahhoz vezethet, hogy a meglévő, de elöregedett lőszerek használják, amelyek kevésbé megbízhatóak, kevésbé pontosak és könnyebben elfoghatók” – tették hozzá.
A britek szerint Oroszországnak „komoly kihívás lesz pótolni az elhasznált precíziós fegyvereket”. (AP)
Orosz elnök: idő- és szükségszerű volt az ukrajnai katonai művelet
Vlagyimir Putyin moszkvai győzelem napi beszédében párhuzamot vont a Vörös Hadseregnek a náci Németországgal szemben vívott háborúja és a mostani ukrajnai katonai beavatkozás között.
Utóbbi szerinte időszerű és szükséges lépés volt annak érdekében, hogy „elkerüljünk egy teljességgel elfogadhatatlan fenyegetést közvetlenül a határaink mentén”.
Azt állította, hogy a „veszély egyre fokozódott”, ezért Oroszország „szuverén, erős és független országként” megelőző módon visszaverte az agressziót, s ezzel az egyetlen helyes döntést hozta meg.
Putyin ismételten a Nyugat felelősségét emlegette, amiért nem adta meg a kért biztonsági garanciákat, mondván, hogy így nem maradt más lehetőség Moszkva számára, mint bevonulni Ukrajnába.
A díszszemlén egyperces néma csenddel adóztak a szomszédos országban elesett katonák emléke előtt. (AP)
