Szijjártó Péter kicsi előrelépésről beszélt Ursula von der Leyen budapesti tárgyalása után
Némi előrehaladást, egy kicsi előrelépést sikerült elérni az Oroszország elleni újabb szankciós csomaggal kapcsolatban az Európai Bizottság elnökével Budapesten folytatott hétfői tanácskozáson – mondta az MTI-nek az Európai Bizottság elnökének budapesti villámlátogatása után a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor nagyon sok mindent kell még megbeszélni ahhoz, hogy Magyarország változtasson álláspontján.
A miniszter megerősítette, hogy a tanácskozáson a fő téma a következő brüsszeli szankciós csomag volt, és annak hatása Magyarországra, a magyar gazdaságra. Szijjártó Péter megismételte a kormány álláspontját, miszerint Magyarország energiaellátása jelenleg biztos lábakon áll, a szankciós csomag viszont ezt lerombolná.
Mint mondta, a kormány képviselői részletesen tájékoztatták az Európai Bizottság elnökét a Magyarországot ért hatásokról, és azokról a problémákról, amelyet a szankciós csomag Magyarországnak okozna, egyúttal kérték a szankciós csomag megfontolását, mert mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem kínál megoldást ezekre a problémákra, addig azt Magyarország nem tudja támogatni.
Rakétatámadás Odessza ellen
Lehet, hogy a szovjet korszakból származtak a rakéták, de az általuk okozott kár így is hatalmas volt – írja tudósításában a BBC. A hatóságok tájékoztatása szerint egy ember meghalt, további ötöt kórházba szállítottak. Az ukrán hadsereg által az interneten közzétett felvételeken tűzoltók láthatók egy bevásárlóközpont és egy raktár romjai között. Sűrű, fekete füst töltötte be a történelmi kikötővárost, de a kijárási tilalom miatt az utcák üresek voltak, amikor a rakéták hétfő este 22:30-kor becsapódtak, ugyanazon a napon, amikor az Európai Tanács elnöke a városban tartózkodott.
Charles Michel elmondta, hogy látott gabonával, búzával és kukoricával teli silókat Odesszában, amelyek exportra készen állnak. Az ukrán elnök éjszakai videóbeszédében szintén megemlítette, hogy a háború fenyegetést jelent a globális élelmezésbiztonságra, hiszen Ukrajna exportja nélkül több tucat ország élelmiszerhiánnyal küszködik.
Az ukrán ortodox egyház vezetője az orosz elnök segítségét kérte az evakuálásban
Onufrij metropolita személyes felhívást intézett hétfőn Vlagyimir Putyinhoz annak érdekében, hogy az orosz hadsereg garantálja a mariupoli acélüzemben rekedt ukrán katonák szabad elvonulását.
A nyílt levélben az egyházi vezető felidézte, hogy az orosz elnök felmenőinek is át kellett vészelniük Leningrád ostromát az 1940-es években, így megtapasztalták, hogy milyen „elszigeteltségben élni, állandó bombázás közepette, élelem, ivóvíz és gyógyszerek nélkül, amikor bármelyik pillanatban lesújthat a halál a nehézfegyverek, az éhezés vagy az orvosi ellátás hiánya miatt”. Kiemelte, hogy most Mariupol védői is hasonló helyzetben vannak.
„Reméljük, hogy keresztényi módon bele fog egyezni a mariupoli ukrán helyőrség kivonásába, és lehetőséget ad a körbevett civilek, rendőrök, határőrök és katonák számára, hogy Ukrajna ellenőrzése alatt lévő területekre vagy harmadik országokba távozzanak” – írta.
Onufrij metropolita széles körű autonómiát élvez, ugyanakkor lojális az orosz ortodox egyházhoz és Kirill pátriárkához. (AP)
Ukrajna rendkívüli ENSZ-ülés összehívását kéri a mariupoli „tömeges számú áldozatok” miatt
Ukrajna felszólította az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy tartson rendkívüli ülést Ukrajnáról, mert a testületnek felül kell vizsgálnia a „folyamatosan romló” helyzetet, például azt, hogy áldozatok tömeges számáról érkeztek jelentések Mariupolból – derült ki egy hétfői levélből.
„A jelenlegi helyzet az Emberi Jogi Tanács sürgős figyelmét igényli a Bucsában és más, felszabadított városokban történt háborús bűncselekményekről és széleskörű jogsértésekről szóló, legutóbbi jelentések miatt, valamint a Mariupolban történt tömeges áldozatokról szóló, folyamatban lévő jelentések alapján” - írta Ukrajna ENSZ-nagykövete, Jevhenyija Filipenko a Tanács elnökének címzett, hétfői levelében, amely a Reuters birtokába jutott. A levelet további 55 ország írta alá.
Oroszország tagadja, hogy civileket venne célba, és ukrajnai háborút „különleges katonai műveletnek” nevezi, amelynek célja Ukrajna lefegyverzése és megvédése a fasisztáktól. Ukrajna és a Nyugat szerint a fasiszta vád alaptalan, és a háború indokolatlan agresszió. (Reuters)
