Kivonul a Siemens az orosz piacról
A német ipari konszern közleménye szerint az ukrajnai háború miatt kivonul, tevékenységek rendezett leállításával kilép Oroszországból. A cég már márciusban bejelentette, hogy leállít minden új üzleti és nemzetközi szállítást Oroszországba, de folytatja a helyi szerviz- és karbantartási tevékenységet, miközben biztosítja a szankciók szigorú betartását.
A cég csütörtöki sajtónyilatkozatában azonban már az szerepel, hogy az átfogó nemzetközi szankciók hatással vannak a vállalat oroszországi üzleti tevékenységére, különösen a vasúti szolgáltatásokra és a karbantartásra. A Siemens az 1850-es évek óta áll kapcsolatban Oroszországgal, és egészen a közelmúltig a Németország és Oroszország közötti nagyobb gazdasági közeledés híve volt. (BBC)
Az Európai Beruházási Bank elnöke is támogatja a „Marshall-terv” szintű segélyt Ukrajnának
Az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöke támogatta az Ukrajna újjáépítésére irányuló, több milliárd eurós „Marshall-terv” jellegű kezdeményezést, és biztosította az Európai Unió hitelezői segítségét az általa globális mentőakciónak nevezett projekthez.
Werner Hoyer, az EBB vezetője a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy Európát nem szabad egyedül hagyni a hatalmas számla kifizetésében, amely szerinte akár billiós nagyságrendű is lehet.
Hoyer közölte, hogy az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank képviselői nemrég tárgyaltak Washingtonban Ukrajna újjáépítésének lehetséges költségeiről.
„Mennyibe fog kerülni Ukrajna újjáépítése? Repkedtek a számok a teremben ... de egy dolog teljesen világos számomra: Nem milliókról, hanem billiókról beszélünk” – mondta az EBB elnöke.
A második világháború után, a Marshall-terv néven ismertté vált amerikai programban, az Egyesült Államok, négy év alatt, mintegy 200 milliárd dollárnak megfelelő összeget nyújtott Európának, gazdasági és technikai segítségként.
„A nemzetközi közösségnek hatalmas összegű támogatást kell nyújtania” - mondta Hoyer. (Reuters)
Moszkva hivatalos lengyel bocsánatkérést vár a varsói nagykövetét ért incidens miatt
Oroszország hivatalos bocsánatkérést követelt Lengyelországtól szerdán, és lehetséges jövőbeli retorziókkal fenyegetőzött a tüntetés miatt, amelyen Moszkva varsói nagykövetét vörös festékkel öntötték le.
Szergej Andrejev nagykövet ellen az ukrajnai orosz beavatkozás miatt tiltakozók követték el az akciót, amikor hétfőn virágot akart elhelyezni a varsói szovjet katonai temetőben. A történtek Moszkva dühös reakcióját váltotta ki.
„Oroszország hivatalos bocsánatkérést vár a lengyel vezetéstől az incidenssel kapcsolatban, és követeli, hogy biztosítsák az orosz nagykövet és a lengyelországi orosz külügyi szervezetek valamennyi alkalmazottjának biztonságát” – olvasható a közleményben.
„A további lépésekről a követeléseinkre adott varsói választól függően döntünk" – tették hozzá.
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter szerint a hatóságok figyelmeztették Andrejevet, hogy egy incidens kiprovokálását kockáztatja azzal, ha kimegy hétfőn, a győzelem napján a temetőbe - írja a PAP állami hírügynökség.
„A történtek azonban semmilyen módon nem változtatják meg azt az álláspontunkat, hogy a külföldi országok diplomáciai képviselőit megilleti a védelem... függetlenül attól, hogy mennyire nem értünk egyet annak a kormánynak a politikájával, amelyet a diplomata képvisel” – idézték a lengyel külügyminisztert. (Reuters)
Nagy-Britannia és Svédország szerint Putyinnal már nem lehet normalizálni a kapcsolatokat
Boris Johnson brit miniszterelnök és svéd kollégája szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel már soha nem normalizálhatók a kapcsolatok az ukrajnai inváziót követően.
Johnson Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel találkozott, hogy egyebek mellett az európai biztonságot érintő témákról egyeztessenek.
„A vezetők egyetértettek abban, hogy Putyin borzalmas ukrajnai inváziójának utóhatásai alapvetően megváltoztatják a nemzetközi biztonsági szerkezetet” - mondta Johnson szóvivője a találkozó után. „Hangsúlyozták, hogy a kapcsolatokat Putyinnal már soha nem lehet normalizálni” – tette hozzá. (Reuters)