Kuleba reméli, hogy jövő hétre megszületik a megállapodás az uniós orosz olajembargóról
Az ukrán külügyminiszter szerint továbbra is hajlandóak diplomáciai tárgyalásokat folytatni Oroszországgal annak érdekében, hogy újra induljanak a gabonaszállítmányok és politikai megoldást találjanak a háborúra.
Dmitro Kuleba ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem fogadnak el ultimátumokat Moszkvától.
Az ukrán külügyminiszter Németországban, a G7-találkozón újságíróknak azt mondta, hogy Kijev eddig „semmilyen pozitív visszajelzést” nem kapott Oroszországtól. Szerinte a Kreml „a háborút részesíti előnyben a tárgyalásokkal szemben”.
„Készen állunk egyeztetni, de egy értelmes, a kölcsönös tiszteleten alapuló beszélgetésre vagyunk nyitottak, nem pedig az asztalra dobott orosz ultimátumokra” - fogalmazott.
Kuleba közölte, reméli, hogy az Európai Unió a jövő héten egyezségre jut az orosz olajembargóról. Arra sürgette a szövetséget, hogy kövessék Kanada példáját az orosz állami vagyon lefoglalásában, hogy abból fizessék ki Ukrajna újjáépítését. (AP)
Törökország ellenzi a finn és svéd NATO-csatlakozást
Recep Tayyip Erdogan török elnök leszögezte, hogy országa nem „viszonyul kedvezően” Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozásához, mert szerinte a két ország támogatást nyújt több, Ankara által terrorszervezetként számon tartott kurd fegyveres csoportnak.
„A skandináv országok vendégházként szolgálnak terrorszervezetek, például a PKK és a DHKP-C számára” – mondta a Kurdisztáni Munkáspártra és a Forradalmi Népi Felszabadítási Frontra utalva.
Illetve azzal vádolta meg Görögországot, hogy Törökország ellen használja fel az észak-atlanti katonai szövetséget, és hangsúlyozta, hogy nem szeretnék megismételni ezt a „hibát”. (AP)
Németország légvédelmi rendszerekkel segítheti Ukrajnát
A német kormány jelenleg mérlegeli annak lehetőségét, hogy IRIS-T közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszereket küldjön az ukrán hadseregnek – közölték biztonsági források pénteken.
A Bild című napilap arról írt, hogy pozitív döntés esetén novembertől telepíthetik a Diehl Defense által gyártott fegyvereket.
Az ukrán vezetés az invázió kezdete óta folyamatosan nehézfegyverek szállítását sürgeti, és ez a keleti és déli országrészben megindított heves orosz offenzívával csak tovább élesedett.
A német újság forrásai szerint Kijev tíz légvédelmi rakétarendszerhez szeretne hozzájutni, amelyek gyártására a következő három-négy évben kerülhetne sor. Ezekkel akár 40 kilométeres távolságból is le lehet lőni szükség esetén az ellenséges harci repülőgépeket, helikoptereket vagy rakétákat.
Az ukrán katonák kiképzése azonnal megindulhat, amint a német kormány megadja a jóváhagyását – áll a cikkben. (Reuters)
