Az EU az orosz gázszállítás jövő téli leállásának lehetőségét vizsgálja
Az Európai Unió olyan forgatókönyveket vizsgál, amelyek az orosz gázellátás jövő téli teljes leállításáról szól, az ellátási gondokra vonatkozó válságtervek részeként – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke csütörtökön.
„Újraértékeljük az orosz gáztörvények részleges vagy teljes megváltoztatásának lehetőségeit jövő télre, hogy segítsünk a tagállamoknak a gázellátási válságterveik felülvizsgálatában” –mondta Dombrovskis az Európai Parlamentben.
Borrell: Oroszországnak egyelőre nem érdeke az ukrajnai tűzszünetről tárgyalnia
Az orosz kormánynak egyelőre nem érdeke, hogy a tűzszünetről tárgyaljon Ukrajnában, mert a hadserege még nem érte el katonai céljait – mondta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön.
„Jelenleg Oroszország nem akar leülni és tárgyalni semmiről: amit akar, az a területek elfoglalása” – mondta Borrell a spanyol TVE csatornának adott interjúban. „Moldova határáig körbe akarja venni a partszakaszt, hogy elzárja a tengertől Ukrajnát. Csak azután akar érdemben tárgyalni, ha már erős pozícióban van” – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása” miatt küldte csapatait az országba, ahogy fogalmaz, egy „különleges katonai műveletre”. Ukrajna és a Nyugat szerint azonban Putyin egy indokolatlan háborút indított.
Az Európai Unió és szövetségesei továbbra is katonai segítséget nyújtanak az ukrán hadseregnek – mondta Borrell.
„Ez fontos, mert minden a következő 15 napban dől el” – közölte. „Az ukránok ellenállási képessége történelmi jelentőségű lesz” – tette hozzá.
NATO-főtitkár: Putyin nagy hibát követett el Ukrajna megtámadásával
Jens Stoltenberg arról számolt be, hogy a NATO csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján megvitatják az elrettentési és védelmi képességek hosszú távú biztosításának lehetőségeit.
„Putyin elnök nagy hibát követett el azzal, hogy háborút indított egy független, szuverén nemzet ellen. Alábecsülte az ukrán nép és hadsereg erejét és bátorságát” – mondta.
Az észak-atlanti katonai szervezet előző nap bejelentette, hogy a szövetség keleti szárnyának megerősítése érdekében hamarosan harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába is.
Belgium egymilliárd euró pluszforrásról döntött a hadsereg fejlesztésére
A belga kormány csütörtöki döntése értelmében a korábban bejelentett tízmilliárd euró mellé további egymilliárd eurót különítenek el a fegyveres erők fejlesztésére.
A helyi sajtó hírei szerint az ország 2030-ra szeretné megerősíteni a hadseregét, egyebek mellett létre kívánnak hozni egy kibervédelmi egységet, korszerűsítik a hírszerzési és kommunikációs rendszereket, illetve új felszereléseket vásárolnak.
A NATO tagállamai korábban vállalták, hogy legalább a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára emelik a katonai költségvetésüket 2024-re. Belgium esetében ez jelenleg nagyjából 1,2 százalék, ami az utóbbi hetek bejelentéseivel 1,54 százalékra nő.
A belga hadsereg 2500 főt szeretne idén toborozni, így megerősítve a most mintegy 25 ezer főt számláló fegyveres erőket.