Keleti termékekkel próbálják helyettesíteni az Oroszországból kivonuló nyugati márkákat
Kínai, indiai, török és iráni importárukkal töltené be a nyugati termékek kiesésével keletkező hiányt Oroszország. Az orosz kiskereskedők szövetsége listát küld a kereskedelmi partnereknek, hogy milyen árukat kellene pótolni.
Az Orosz Bevásárlóközpontok Tanácsa (RCSC), a fejlesztőket, bevásárlóközpont-tulajdonosokat és kiskereskedelmi láncok üzemeltetőit képviselő szervezet március 24-én közölte, hogy tárgyalásokat folytatnak Kína, Törökország, India és Irán képviselőivel, hogy alternatíváinak találjanak a nyugati áruknak, amelyek a szankciók miatt nem kaphatók már Oroszországban.
„Elküldtük nekik azoknak a külföldi cégeknek a listáját, amelyek ideiglenesen beszüntették tevékenységüket Oroszországban, és azokhoz hasonló árukat szeretnénk behozni” – olvasható az RCSC honlapján megjelent közleményben.
Az Ukrán hősök utcájára nevezik át a prágai orosz nagykövetség utcáját
A cseh főváros döntéshozói jóváhagyták azt a javaslatot, hogy az orosz nagykövetség előtti közterületet átnevezzék az Ukrán hősök utcájára, a mellette levő hidat pedig az ukránok egy hősi halottjáról nevezik el.
A prágai önkormányzat március 25-én közölte, hogy a város földrajzinév-bizottsága elfogadta javaslatot a korábbi Korunovacni utca átnevezésére, ahol az orosz nagykövetség található. A döntést még jóvá kell hagynia a városvezetésnek, ez a következő napokban várhatóan meg is történik.
Az utca mellett új nevet kap a nagykövetség mellett található vasúti híd is, ezt Vitalij Szkakun ukrán katonáról fogják elnevezni. Szkakun február 24-én, az Ukrajna elleni támadás magával is végezve felrobbantott egy hidat Herszon térségében, hogy megakadályozza az orosz csapatok előrenyomulását.
A hadsereg „lejáratásával” vádolják a háború ellen tiltakozó orosz tévést
A fegyveres erők lejáratása miatt folyik eljárás az ellen az orosz televíziós hírszerkesztő ellen, aki március elején az orosz állami televízió élő hírműsorának megszakításával tiltakozott Ukrajna megtámadása ellen.
A moszkvai Osztankino kerületi bíróság március 25-én közölte, hogy április 14-én vizsgálja a Marina Ovszjannikova elleni ügyet, hozzátéve, hogy a nő akár 50 ezer rubel (több mint 500 dollár) bírságra is számíthat, ha bűnösnek találják.
Ovszjannikova március 14-én az orosz 1-es Csatorna híradó-stúdiójában egy „Állítsátok meg a háborút” feliratú plakátot mutatott fel, és azt mondta: „Ne higgyetek a propagandának. Hazudnak nektek.” A tiltakozást néhány másodpercig lehetett látni és hallani, mielőtt a csatorna átváltott egy másik kamerára.
Ovszjannikovát tiltakozása miatt a bírságnál sokkal komolyabb büntetés is fenyegeti: egy március elején elfogadott és hatályba lépett új törvény értelmében az „orosz fegyveres erőkről szóló hamis információk terjesztése” akár 15 évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető.
Orosz erődemonstráció a Kuril-szigeteken
Japán sajtójelentések szerint Oroszország a vitatott hovatartozású Kuril-szigeteken hadgyakorlatozott napokkal azután, hogy Moszkva a háború nyomán hozott japán szankciók miatt megszakította a béketárgyalásokat Tokióval.
A hadgyakorlatra több mint háromezer katona vett részt, és több száz katonai felszerelést próbáltak ki a japán média szerint azon a területen, amelyet a Szovjetunió a második világháború végén szerzett meg Japántól, és amelyre Tokió még mindig igényt tart.
A Kuril-szigetek 1300 kilométer hosszan terül el a japán Hokkaidótól az orosz Kamcsatka félszigetig. A szigetcsoport a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre, Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomai szigetcsoportra, amelyeket Északi Területeknek nevez.