Többletpénzt kér a Pentagon Ukrajnának
Előfordulhat, hogy a Pentagonnak még több pénzt kell kérnie a Kongresszustól Ukrajna harcának támogatására az orosz invázió ellen, beleértve Amerika Kijevbe küldött fegyverarzenáljának feltöltését – közölték tisztviselők.
A védelmi minisztérium 2023-as költségvetési évre vonatkozó 773 milliárd dolláros kérelmének benyújtásakor a Pentagon vezetői azt mondták, hogy a büdzsét az invázió előtt véglegesítették, így nincs konkrét pénz a háborúra. A Kongresszus március elején jóváhagyott egy 13,5 milliárd dolláros rendkívüli finanszírozási csomagot.
A vezetők szerint túl korai megjósolni, hogy az ukrán erők milyen gyorsan használják fel a már rendelkezésre álló fegyvereket és lőszereket, és mennyi pénzre lesz szüksége az USA-nak helyettesítenie azt, amit Ukrajnába küld, például Stinger és Javelin rakétákat, golyóálló mellényeket és más felszerelést.
Zelenszkij szerint az orosz erők foszforbombát használtak Harkivban
Az ukrán elnök nagyon nehéznek nevezte a helyzetet annak ellenére, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban értek el harci sikereket, visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést.
Volodimir Zelenszkij videóüzenetében arról is beszélt, hogy heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szumi, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukrajnában. Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások.
Zelenszkij ismét sürgette az Oroszország elleni szankciók szigorítását, egyebek között az orosz olajexport átfogó korlátozását, és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések fokozását a nemzetközi közösség egyelőre arra az esetre helyezte kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vetne be. Az ukrán elnök szerint az orosz csapatok foszforbombát vetettek be. Ukrán tisztségviselők már korábban is beszéltek arról, hogy Harkivnál ilyen fegyvert használt Putyin serege.
A tűzszünet az ukránok fő célja a törökországi tárgyalásokon
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az ukrán állami televízióban úgy fogalmazott, hogy a minimális program a humanitárius kérdések megvitatása, míg a maximális a tűzszüneti megállapodás elérése lenne a március 29-én kezdődő törökországi tárgyalásokon.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn megerősítette, hogy az orosz-ukrán béketárgyalások újabb, kétnapos fordulóját Isztambulban tartják, előtte rövid találkozót tart a delegációkkal.
A török TRT hírtelevízió beszámolója szerint az ukrán küldöttség hétfőn este meg is érkezett Isztambulba, és a BBC értesülése szerint megérkezett az orosz delegáció is.
A cseh után a lengyel védelmi miniszter is lemondta a budapesti V4-es találkozót
A lengyel közrádió még kora este közölt nem hivatalos információkat arról, hogy Jana Černochová cseh védelmi miniszter után a lengyel Mariusz Błaszczak is lemondta a találkozót. Ezt hétfő este megerősítette a varsói nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagja is – számolt be elsőként a 444.
A portál a Gazeta Wyborcza kormányzati forrásai alapján azt írta, a lépést azzal magyarázták, hogy Orbán Viktor a választások miatt nem akart kihátrálni Putyin mögül.
Jana Černochová cseh védelmi miniszter már pénteken lemondta a találkozót, mint fogalmazott, azért nem jön Budapestre, mert sajnálja, hogy „az olcsó orosz olaj fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér.”
