Folytatódik a Moszkva elleni szankciós politika
Ebben állapodott meg a Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő keddi telefonbeszélgetésében.
A nyugati vezetők egyetértettek abban, hogy folytatják a nyomásgyakorlást és "folyamatosan növelik azt az árat, amelyet Moszkvának fizetnie kell" a háborúért.
Az amerikai elnöknek kétségei vannak Oroszország azon szándékát illetően, hogy alábbhagy a katonai tevékenységgel Kijev környékén és más területeken. Ezzel kapcsolatban a Pentagon is óvatosságra intett, arra figyelmeztetve, hogy valószínűleg csak figyelemelterelő taktikáról van szó.
Valóban vonnak ki orosz alakulatokat Kijev és Csernyihiv térségéből, a Pentagon szerint félő, hogy ez csak figyelemelterelés
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy az orosz erők egyes alakulataikat elkezdték visszavonni Kijev és az ország északkeleti részében lévő Csernyihiv megyékből Fehéroroszországba.
Az orosz fél az ukrán küldöttséggel kedden Isztambulban tartott tárgyalása után jelentette be, hogy a bizalom erősítése céljából csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Az amerikai védelmi minisztérium óvatosságra intett ezzel kapcsolatban, arra figyelmeztetve, hogy valószínűleg csak figyelemelterelő taktikáról van szó. Az ukrán vezérkar hozzátette, hogy az orosz erőket az ország keleti részében, Harkiv és Donyeck irányában tovább erősítik.
Harkiv városát változatlanul blokád alatt tartják, az északkeleti országrészben fekvő Szumi környékéről pedig csapatokat vontak el, de Ukrajnán belül más területekre csoportosítják át azokat. Az ukrán katonai vezetés szerint Oroszország a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónát lőszerszállításra és -felhalmozásra használja, és parancsnoki állomáshelyeket alakít ki az övezetben.
Orosz diplomaták Közép-Európában
Orosz diplomaták tucatjait küldik haza az EU-ból, nagy részüket kémeknek tartják
A holland kormány 17 orosz diplomatát utasított ki, mellé pedig a külügyminisztériumuk bejelentette, hogy valójában orosz titkosszolgálati tisztekről van szó, jelenlétük nemzetbiztonsági fenyegetés Hollandiára nézve. Belgium 21 orosz diplomatát utasított ki hasonló okokból, Írország négy orosz diplomatát küldött haza és Csehország pedig egy újabbat.
A holland külügyminisztérium kedden kérette be az orosz nagykövetet, és közölték vele, hogy a diplomataként akkreditált tiszteket kell eltávolítani az országból.
A tárca azt állítja, hogy nemzetbiztonsági okokból döntött így.
Közölték még, hogy a „Hollandia elleni hírszerzési fenyegetés továbbra is magas. Oroszország jelenlegi hozzáállása tágabb értelemben teszi nemkívánatossá ezeknek a hírszerző tiszteknek a jelenlétét.”
Belgium úgy döntött, hogy 21 orosz diplomatát utasít ki olyan tevékenységek miatt, melyek kémkedéssel vagy illegális befolyással való üzérkedéssel kapcsolatosak.
A diplomaták két hetet kaptak arra, hogy elhagyják az országot – közölte kedden Elke Pattyn külügyi szóvivő.
Írország négy vezető, helyi orosz diplomatát utasított ki, a külügy szerint "a magatartásuk nem felelt meg a nemzetközi diplomáciai sztenderdeknek".
Csehország egy orosz diplomatát minősített nemkívánatos személynek, neki három napon belül kell elhagynia az uniót. A cseh külügy rövid indoklása szerint szövetségeseikkel együtt épp visszaszorítják az orosz hírszerzők jelenlétét az EU-ban.
