A Kreml szerint kedden indulhatnak az orosz-ukrán tárgyalások Törökországban
A Kreml hétfőn közölte, hogy kedden kezdődhetnek Törökországban az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások, és fontosnak mondta, hogy a tárgyalásokat négyszemközt folytassák annak ellenére, hogy az eddigi megbeszéléseken csekély volt a haladás.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és török kollégája, Recep Tayyip Erdoğan vasárnap telefonon egyezett meg abban, hogy Isztambul adjon otthont a tárgyalásoknak, melyek Ankara reményei szerint tűzszünethez vezetnek el Ukrajnában.
Törökország közölte, hogy a tárgyalások már hétfőn megkezdődhetnek, de Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint ez nem valószínű, mivel a tárgyaló felek csak hétfőn érkeznek meg Törökországba.
Peszkov újságíróknak azt mondta, hogy nem történt előrelépés Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetséges találkozójának ötletét illetően.
Azt is mondta, hogy a tárgyalások eddig nem hoztak érdemi előrelépést vagy áttörést.
Már 560 milliárd dollár fölöttiek a háborús károk Ukrajnában
Az Ukrajna elleni orosz háború eddig 564,9 milliárd dollárjába került Ukrajnának az infrastruktúrában okozott károk, az elmaradt gazdasági növekedés és egyéb tényezők miatt – mondta hétfőn Julia Szviridenko gazdasági miniszter.
Egy online posztban azt közölte, hogy a harcok 8000 kilométernyi utat és 10 millió négyzetméternyi épületet károsítottak vagy semmisítettek meg.
Oroszország azt állítja, hogy "különleges katonai műveletet" hajt végre Ukrajnában azzal a céllal, hogy demilitarizálja szomszédját. Ukrajna és nyugati szövetségesei ezt ürügynek tartják egy indokolatlan invázióhoz.
Az „orosz provokációk” miatt hétfőn nem nyílnak humanitárius folyosók
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy az „esetleges orosz provokációk” miatt hétfőn nem tervezik humanitárius folyosók megnyitását az ostromlott városokból.
„A hírszerzésünk jelentései szerint lehetségesek provokációk a megszállók részéről a humanitárius folyosók mentén. Ezért a közbiztonság érdekében nem nyitunk ma humanitárius folyosókat” – írta a Telegramon.
Az immár több mint egy hónapja tartó invázió során Oroszország eddig egyetlen nagyobb ukrán várost sem tudott elfoglalni, azonban több helyen is elvágta az ellátási és a menekülési útvonalakat. Így súlyos helyzet alakult ki, mindenekelőtt a déli Mariupolban, ahol emberek tízezreinek kell „humanitárius katasztrófával” szembenéznie a polgármester szerint.
A háború előtt 400 ezres lakosságú kikötővárost mára gyakorlatilag porig bombázták, a támadásokban több ezer civil meghalt, az életben maradók pedig súlyos élelmiszerhiánnyal küzdenek, de fűtés, áram és elegendő ivóvíz sincs.
Nemzetközi bizottság vizsgálja az ukrajnai háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket
Lengyelország, Litvánia és Ukrajna közös munkacsoportot állított fel az Oroszország által elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények feltárása érdekében.
A vizsgálathoz az európai uniós igazságügyi együttműködési szervezet (Eurojust) jogi és technikai támogatást nyújtott, a három ország előző pénteken írta alá a megállapodást.
Mint közölték, a csapat célja a bizonyítékok gyűjtése és megosztása a partnerekkel, ebben együttműködnek a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) is, amely ugyancsak kivizsgálást indított az ukrán válság ügyében.
Lengyel ügyészek nemrég arról számoltak be, hogy a február 24-én megindított háború első hónapjában mintegy háromszáz ukrán menekült tanúvallomását vették fel.
Hasonló vizsgálóbizottság állt fel Hollandia és más országok részvételével a maláj légitársaság 2014-ben Ukrajna felett lelőtt utasszállítójának ügyében is.