Az Egyesült Királyság minden vámot elenged az ukránoknak
Az Egyesült Királyság eltekint minden vámtól minden ukrán import esetében, egymilliárd fontos hitelgaranciát is nyújtanak az országnak, emellett exporttilalmat vezettek be számos termékre Oroszország irányába.
A brit kormány héttfőn jelentette be, hogy nullára csökkent minden vámot az ukrán importra, ezzel is segítve a megtámadott ország gazdaságát. Ezt Zelenszkij ukrán elnök kérte tőlük nemrég. A fő ukrán importcikkek közül az árpát, a mézet, a paradicsomkonzervet vagy a szárnyasokat emelték ki a kormányzati közleményben. Ezenfelül egymilliárd fontos hitelgaranciát is biztosítanak az országnak.
Ezzel párhuzamosan betiltották számos olyan termék oroszországi exportját, amelyeket felhasználhatnak az ukránok elleni harcban, például a lehallgatási, megfigyelési eszközöket emelték ki. A brit kormány emellett betiltotta az orsoz ezüst- és fatermékek importját, és 35 százalékra emelte több, onnan származó jószág vámját, kiemelve például a gyémántot és a gumit.
Május 16-án egyszerre indulhat a finn és a svéd NATO-csatlakozás
Finnország és Svédország egyszerre, egymással koordinálva csatlakozna a NATO-hoz finn és svéd sajtóhírek szerint. A csatlakozási folyamatot már három hét múlva, május 16-án elkezdenék.
Finnország és Svédország eddig nagy hangsúlyt fektetett katonai semlegességére, de miután az orosz hadsereg ismét megtámadta Ukrajnát, gyorsan csatlakoznának a NATO-hoz – írja a BBC. A finn külügyminiszter, Pekka Haavisto nem akarta kommentálni azt az értesülést, hogy a két ország már május 16-án elkezdené a csatlakozási folyamatot, de annyit megismételte, hogy örülne, ha a két ország hasonló döntést hozna a kérdésben.
Az Egyesült Királyság és az USA erős politikai támogatást és fokozott katonai jelenlétet ígért Svédországnak már a csatlakozási folyamat időtartamára is. Oroszország korábban azzal fenyegette a két országot, hogy nukleáris és hiperszonikus fegyvereket fog telepíteni Kalinyingrád környékére, ha csatlakozni kezdenének a NATO-hoz.
Lavrov orosz külügyminiszter újra megfenyegette az atomháborúval az egész világot, pontosabban annak jelentős kockázatával. Lavrov érvelése szerint mások ismeretlen okból azt akarnák, hogy Oroszország atomháborúba kezdjen, de az orosz kormány ezt elkerülné. Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az oroszok azért kezdtek el megint a harmadik világháborúról beszélni, mert eddig nem tudták a világot elzárni Ukrajna támogatásától, és érzik a vesztüket.
Ukrajna szerint továbbra is tart a mariupoli acélüzem ostroma
Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó arról számolt be, hogy az orosz hadsereg hétfőn is folytatta az ellenállók utolsó bástyájának számító gyár ostromát Mariupolban.
A két hónapja tartó offenzíva során porig rombolt kikötővárosban található létesítményben ukrán katonák és civilek ezrei kerestek menedéket.
„Az ellenség folytatja védelmi erőink támadását az Azovsztal üzemének térségében. Repülőgépek, tüzérségi fegyverek, páncélosok bevetésével próbálnak előrehaladni, megsértve saját főparancsnokuk utasítását” – mondta a tanácsadó.
Oroszország kiutasít negyven német diplomatát
Oroszország negyven német diplomatát utasít ki, válaszul arra, hogy Németország hasonló számú orosz diplomatával tette ugyanezt a hónap elején.
Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy hétfőn bekérette Géza Andreas von Geyr német nagykövetet, hogy kifejezzék határozott tiltakozásukat az egyértelműen barátságtalan lépés miatt, amellyel kiutasították az orosz diplomatákat.
A minisztérium közölte, von Geyrnek azt mondták, hogy az oroszországi német diplomáciai képviselet negyven tagja hivatalosan is nem kívánatos személy Oroszországban.
Németország április 4-én jelentette be negyven orosz diplomata kiutasítását, miután egyre több bizonyíték került elő civilek meggyilkolásáról és tömegsírokról a Kijev melletti Bucsából.