Ukrán tisztviselők: emelkedik a civil áldozatok száma az orosz offenzíva miatt
Újabb civil halálos áldozatokról számoltak be ukrán tisztviselők az ország keleti részének több helyszínéről, ahogy az orosz hadsereg kedden fokozta támadásait Ukrajna ellen.
Szerhij Haidai luhanszki kormányzó azt mondta, hogy három ember meghalt, amikor orosz lövedékek csapódtak be egy lakóépületbe Popaszna városában, amelyet az orosz erők megpróbáltak elfoglalni.
A szomszédos donyecki régió kormányzója, Pavlo Kirilenko azt mondta, hogy két ember meghalt, hatan pedig megsebesültek, és azt írta közösségi odalán, hogy „az oroszok továbbra is szándékosan lőnek civilekre, és elpusztítják a létfontosságú infrastruktúrát”.
Ukrajna második legnagyobb városában, az északi Harkivban három ember meghalt, hét pedig megsebesült, amikor polgári területeket lőttek ágyúkkal – mondta Oleh Szinehubov regionális kormányzó.
Harkivtól délre, Zaporizzsja regionális hatóságai azt közölték, hogy legalább egy ember meghalt, egy pedig megsebesült egy rakétacsapásban. Az oroszok több rakétát lőttek ki a város egyik gyárát támadva – tették hozzá.
Az ENSZ emberi jogi hivatala kedden közölte, hogy 2729 halálos áldozatot és 3111 sebesültet tartanak nyilván az orosz támadás kezdete óta, ugyanakkor elismerik, hogy a számok csak a megerősített áldozatokat tartalmazzák, és ezzel valószínűleg alábecsülik a valós áldozatok számát.
Lavrov elutasította Kijev javaslatát, hogy Mariupolban folytassák a béketárgyalásokat
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elutasította Kijev javaslatát, hogy az ukrajnai Mariupol kikötővárosban folytassák a béketárgyalásokat, és kijelentette, túl korai még arról beszélni, hogy ki közvetítsen bármilyen tárgyalást.
Lavrov, miután kedden Moszkvában találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral, kijelentette, hogy Oroszország elkötelezett a tárgyalások útján elért diplomáciai megoldás mellett Ukrajna ügyében.
Finnország és Svédország egyszerre dönthet a NATO-csatlakozásról a finn külügyminiszter szerint
Finnország és Svédország egyidőben dönthet arról, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz vagy sem – mondta Pekka Haavisto finn külügyminiszter kedden újságíróknak.
Ukrajna orosz inváziója arra kényszerítette Svédországot és Finnországot, hogy megvizsgálják: a hosszú ideje tartó katonai semlegességük továbbra is a legjobb mód-e a nemzetbiztonság biztosítására.
Stockholm jelenleg felülvizsgálja biztonságpolitikáját, amely a NATO-tagság lehetőségét is magában foglalja. Május közepére várhatóak eredmények. Finnország pedig azt közölte, hogy „heteken belül” eldönti, jelentkeznek-e a szövetségbe.