Az ukrán elnök szerint Oroszország az ENSZ-t akarta megalázni a Kijev elleni rakétatámadással

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója szerint Európa legnagyobb, jelenleg orosz megszállás alatt álló, ukrajnai atomerőművének biztonsági szintje egy „villogó piros lámpa”. Az ENSZ-ügynökség megpróbál bejutni a zaporizzsjai atomerőműbe, hogy felügyelje az munkákat és a javításokat.

Rafael Grossi az AP hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, hogy a NAÜ-nek hozzáférést kell kapnia a dél-ukrajnai erőműhöz, hogy ellenőrei, egyéb teendők mellett, újra felvehessék a kapcsolatot a bécsi székhelyű ENSZ-ügynökséggel. Ehhez pedig Oroszországnak és Ukrajnának is segítenie kell – tette hozzá.

Az üzem javításra szorul, „és mindez nem történik meg. Tehát a helyzet, amit leírtam, és ahogy ma megismételtem, nem fenntartható a jelenlegi módon” – mondta Grossi. „Ez tehát egy függőben lévő probléma. Villog a piros lámpa” – fogalmazott.

A NAÜ főigazgatója szerdán adott interjút, egy nappal azután, hogy egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az ügyben.

Az Európai Bizottság szerdán előterjesztett javaslata értelmében a közösség egy évre felfüggesztené az ukrán termékekre kivetett vámokat, illetve feloldaná az ukrán acélexportra vonatkozó korlátozásokat.

„Ennek a messzire mutató intézkedésnek a célja, hogy előmozdítsa Ukrajna EU-ba irányuló kivitelét. Segíteni fog az ukrán termelők és exportőrök nehéz helyzetének enyhítésében Oroszország katonai inváziója idején” – írta közleményében a brüsszeli testület.

A tervezet értelmében Ukrajna számára vám- és kvótamentes hozzáférést biztosítanának az Európai Unió piacához.

„Ezek a lépések közvetlen segítséget nyújtanának az ukrán termelőknek és exportőröknek. Fokoznák az ukrán gazdaságba vetett bizalmat” – közölte Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztos.

A javaslatot az EU társjogalkotó szerveinek kell jóváhagynia: az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak.

Tavaly a felek közötti kétoldalú kereskedelem értéke meghaladta az 52 milliárd eurót. ^_(Reuters)

A Kreml közölte, Oroszország más európai vásárlóknál is leállíthatja a gázszállítást, hasonlóan Lengyelországhoz és Bulgáriához, amennyiben ők sem hajlandók rubelben fizetni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az orosz követelés a rubelre való áttérésre a gáz kifizetésénél a nyugati szankciók következménye, amely megpróbálja befagyasztani az orosz keményvaluta-eszközöket. Azt mondta, hogy ezeket a Nyugat gyakorlatilag „ellopta” egy „példátlanul barátságtalan akcióban”.

Peszkov szerdán arra figyelmeztetett, hogy más európai vásárlók is megtapasztalhatják, hogy elzárják a csapokat, ha elutasítják a rubelben fizetést a gázért a fizetési határidőkig. A szóvivő szerint a rubelre való átállás megtagadása azt a nyugati hozzáállást tükrözi, hogy „bármi áron megbüntessék Oroszországot, még a saját fogyasztóik, adófizetőik és termelőik kárára is”.

Visszautasította, hogy az EU zsarolásnak nevezte a bulgáriai és lengyelországi szállítások leállítását, hangsúlyozva, hogy „Oroszország továbbra is megbízható szállítója az energiaforrásoknak”, és tartja magát a szerződéses kötelezettségeihez.

Peszkov azzal érvelt, hogy a rubelben fizetés pusztán technikai jellegű, és nem változtat az árakon vagy egyéb szerződéses feltételen a vásárlók számára.

Szerbia szerint Bulgária gázellátásának orosz leállítása nem érinti az országot.

Szerbiába naponta mintegy 6 millió köbméter orosz gáz érkezik a szomszédos Bulgárián keresztül. Zorana Mihailovic energiaügyi miniszter szerdán kijelentette, hogy a szállítás nem állt le.

Mihailovic azt mondta, a hatóságok ennek ellenére keresnek más lehetőségeket is, arra az esetre, ha bonyolódna a helyzet.

Szerbia erősen függ az orosz gáztól, és az ország fő olajcége az orosz Gazprom tulajdonában van. Az ország nem csatlakozott az Oroszország ellen bevezetett szankciókhoz.

Mihailovic hozzátette, a szerb kormány már a jövő télre vonatkozó terveket készíti elő. Mint mondta, „az energiastabilitást minden lehetséges módon biztosítanunk kell, mert ebben a pillanatban minden állam magára számíthat”.

Szerbia 2008-ban adta el a szerbiai olajipari vállalat 51 százalékát a Gazpromnak.