Rakétatámadás érte Kijevet az ENSZ-főtitkár látogatása alatt
Az ENSZ főtitkár szóvivője szerint az egyik rakéta annak a szállodának a közelében csapódott be, ahol Antonio Guterres, a világszervezet főtitkára tartózkodik. A rakéta alig egy órával azután talált be, hogy a főtitkár sajtótájékoztatót tartott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Guterres és csapata biztonságban van – mondta szóvivő Stéphane Dujarric a CBS Newsnak, a BBC amerikai partnerének.
Hozzátette: az ENSZ-küldöttség az ukrán miniszterelnök irodájában találkozott, a támadás idején nem volt a szállodában. „Kijevben vagyok. Megdöbbenve értesültem arról, hogy két rakéta robbant a városban" – mondta Guterres a BBC Newsnak. Guterres úgy fogalmazott, hogy feltétlenül véget kell vetni ennek a háborúnak, megoldást kell találni rá.
Bolgár miniszterelnök: „Nem lehetünk közömbösek, nem mondhatjuk, hogy ez ukrán probléma”
Kiril Petkov bolgár miniszterelnök az ukrajnai Borodjankában tett látogatásán azt mondta, reméli, hogy a bolgár képviselők a jövő héten jóváhagyják a katonai segítséget Ukrajnának.
Petkov a tervek szerint csütörtökön Kijevben találkozik Zelenszkij ukrán elnökkel. Miután személyesen is látta Borodjankában az orosz támadások miatt keletkezett károkat, azt mondta: „nem lehetünk közömbösek. Nem mondhatjuk, hogy ez ukrán probléma, nem mondhatjuk, hogy emberek haldokolnak, de az nem érdekel minket”.
Bírálta néhány bolgár politikus érvelését, hogy gyorsabban lesz béke, ha nem küldenek katonai segítséget Ukrajnának.
„Az a béke ára, hogy az orosz állam addig támad, amíg már nincs, aki megvédje magát? Valóban ilyen békét akarunk?” – fogalmazott Petkov.
Több mint 30 milliárd dollárral támogatná Ukrajnát az amerikai elnök
Joe Biden arra fogja kérni csütörtökön a washingtoni törvényhozást, hogy hagyjanak jóvá egy gigászi, nagyjából 33 milliárd dolláros csomagot Ukrajna számára.
Az Egyesült Államok így több mint 20 milliárd dollár katonai és 8,5 milliárd dollár közvetlen gazdasági támogatást nyújtana a háború sújtotta Ukrajnának, 3 milliárd dollárt pedig humanitárius segélyezésre fordítanának.
Az amerikai elnök emellett új jogi eszközöket szeretne elfogadtatni a Kongresszussal, amelyek megkönnyítenék a szankciókkal sújtott orosz oligarchák vagyonának lefoglalását, illetve az azokból befolyó összegek átadását Kijevnek.
Olaf Scholz megvédte, hogy továbbra is veszik az orosz gázt
Olaf Scholz német kancellár kiállt amellett, hogy országa továbbra is vásárol gázt és egyéb fosszilis tüzelőanyagot Oroszországtól.
Japán látogatásán Scholz azt mondta, „kihívást jelent, hogy sok európai ország, köztük Németország is függ az orosz energiaimporttól”.
Scholz közölte, kormánya célja, hogy még idén leállítsa az orosz szén- és olajimportot. „Ugyanez történik majd a gázzal is, de az egy olyan folyamat, amelyhez több idő szükséges” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy Oroszország leállítja a gázszállítást Németországba, ahogyan Lengyelország és Bulgária esetében is tette, Scholz elismerte, „bármilyen szüneteltetésnek gazdasági következményei lesznek”.
Mint mondta, ez volt az oka annak, hogy eddig nem vezettek be szankciókat az orosz energiaexportra. Hozzátette: erről szoros együttműködésben döntöttek a partnereinkkel, akik maguk is energiaexportőrök, és ezért más helyzetben vannak, mint például az Egyesült Államok.
„Arról, hogy az orosz kormány milyen döntéseket hoz ebben az ügyben, csak találgathatunk, annak pedig nincs sok értelme” – mondta Scholz.