Az ukrán elnök szerint Oroszország az ENSZ-t akarta megalázni a Kijev elleni rakétatámadással

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészsége csatlakozik ahhoz a közös nyomozócsoporthoz (JIT), amelyet Ukrajna, Litvánia és Lengyelország hozott létre az ukrajnai háború alatt elkövetett atrocitások kivizsgálására.

Karim Khan, az ICC ügyésze hétfőn írt alá megállapodást arról, hogy részt vesz abban a nemzetközi kezdeményezésben, amelynek célja a nyomozás és az együttműködés elősegítése.

Az Eurojust, az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége szerint a megállapodás „egyértelmű üzenetet küld arról, hogy minden erőfeszítést megtesznek az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtéséért és a felelősök bíróság elé állításáért”.

Az ICC ügyészeinek bevonása „lehetővé teszi a gyors és valós idejű koordinációt és együttműködést a közös nyomozócsoport résztvevői között a nemzetközi bíróság és a nemzeti bűnüldöző hatóságok által végzett nyomozások ügyében” – közölte az Eurojust.

Khan a múlt hónapban jelentette be, hogy vizsgálatot indít Ukrajnában, nyomozókat küldött az országba, és személyesen is felkereste a bűncselekmények helyszíneit.

Oroszország negyven német diplomatát utasít ki, válaszul arra, hogy Németország hasonló számú orosz diplomatával tette ugyanezt a hónap elején.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy hétfőn bekérette Géza Andreas von Geyr német nagykövetet, hogy kifejezzék határozott tiltakozásukat az egyértelműen barátságtalan lépés miatt, amellyel kiutasították az orosz diplomatákat.

A minisztérium közölte, von Geyrnek azt mondták, hogy az oroszországi német diplomáciai képviselet negyven tagja hivatalosan is nem kívánatos személy Oroszországban.

Németország április 4-én jelentette be negyven orosz diplomata kiutasítását, miután egyre több bizonyíték került elő civilek meggyilkolásáról és tömegsírokról a Kijev melletti Bucsából.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó arról számolt be, hogy az orosz hadsereg hétfőn is folytatta az ellenállók utolsó bástyájának számító gyár ostromát Mariupolban.

A két hónapja tartó offenzíva során porig rombolt kikötővárosban található létesítményben ukrán katonák és civilek ezrei kerestek menedéket.

„Az ellenség folytatja védelmi erőink támadását az Azovsztal üzemének térségében. Repülőgépek, tüzérségi fegyverek, páncélosok bevetésével próbálnak előrehaladni, megsértve saját főparancsnokuk utasítását” – mondta a tanácsadó.

Finnország és Svédország egyszerre, egymással koordinálva csatlakozna a NATO-hoz finn és svéd sajtóhírek szerint. A csatlakozási folyamatot már három hét múlva, május 16-án elkezdenék.

Finnország és Svédország eddig nagy hangsúlyt fektetett katonai semlegességére, de miután az orosz hadsereg ismét megtámadta Ukrajnát, gyorsan csatlakoznának a NATO-hoz – írja a BBC. A finn külügyminiszter, Pekka Haavisto nem akarta kommentálni azt az értesülést, hogy a két ország már május 16-án elkezdené a csatlakozási folyamatot, de annyit megismételte, hogy örülne, ha a két ország hasonló döntést hozna a kérdésben.

Az Egyesült Királyság és az USA erős politikai támogatást és fokozott katonai jelenlétet ígért Svédországnak már a csatlakozási folyamat időtartamára is. Oroszország korábban azzal fenyegette a két országot, hogy nukleáris és hiperszonikus fegyvereket fog telepíteni Kalinyingrád környékére, ha csatlakozni kezdenének a NATO-hoz.

Lavrov orosz külügyminiszter újra megfenyegette az atomháborúval az egész világot, pontosabban annak jelentős kockázatával. Lavrov érvelése szerint mások ismeretlen okból azt akarnák, hogy Oroszország atomháborúba kezdjen, de az orosz kormány ezt elkerülné. Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az oroszok azért kezdtek el megint a harmadik világháborúról beszélni, mert eddig nem tudták a világot elzárni Ukrajna támogatásától, és érzik a vesztüket.