Orosz védelmi minisztérium: Legalább 560 ukrán katonát és milicistát öltek meg az éjjel
Oroszország éjjel rakétákkal, repülőgépekkel és tüzérséggel támadta Ukrajnát, megölve legalább 560 ellenséges harcost, és megsemmisítve több tucat páncélozott járművet, rakétarendszert és egyéb katonai felszerelést – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Orosz repülőgépek 87 különböző katonai létesítményre csaptak le, miközben rakétákkal és tüzérséggel lőtték az ukrán állásokat, megsemmisítve egy S-300-as légvédelmi rakétarendszert, egy Tocska-U rövid hatótávolságú ballisztikus rakétarendszert, valamint egy BUK-M1-es és Osa-AKM rakétarendszereket.
„Körülbelül ötszáz ellenséges katonát, 59 páncélozott járművet, tüzérségi fegyvereket és autókat semmisítettek meg, valamint a nacionalista „Donbász”-csoport több mint hatvan fegyveresét a Donyecki Népköztársaságban” - közölte a védelmi minisztérium.
Háborús bűnök miatt állhatnak bíróság elé orosz katonák
Az ukrán főügyészség közölte, legalább hét orosz katona ellen készítenek elő vádeljárást, akiket háborús bűnökkel, köztük nemi erőszakkal és civilek bombázásával gyanúsítanak.
Egyelőre nem nevezte meg az ukrán főügyészség azokat az orosz katonákat, akik ellen háborús bűnökkel kapcsolatos vádakat készítenek elő. A Reuters híradásából kiderült, hogy a gyanúsítottak között van, aki fogságba kerül, másoknak távollétükben tárgyalnák az ügyét.
Az ukrán főügyészség közlése szerint van köztük három pilóta, akiket azzal gyanúsítanak, hogy polgári épületeket bombáztak Harkiv és Szumi térségében, egy rakétavető két kezelője, akik állítólag településeket lőttek Harkiv térségében, valamint két katonatiszt, akiket egy Kijev környéki lakos meggyilkolásával és feleségének megerőszakolásával gyanúsítanak.
Az ügyészség közölte, hogy értesítette a személyeket arról, hogy gyanúsítottak, és a nyomozás folyamatban van.
Ukrán források szerint a hatóságok az orosz invázió február 24-i kezdete óta mintegy 7600 lehetséges háborús bűncselekményt vizsgálnak, és legalább 500 gyanúsított ellen folytatnak nyomozást. Iryna Venediktova főügyész a Reutersnek elmondta, hogy a gyanúsítottak közül sokan Oroszországban vannak, de néhányan közülük hadifoglyok.
Az ENSZ-főtitkár tűzszünetre szólított fel moszkvai látogatásán
António Guterres ENSZ-főtitkár tűzszünetre szólított fel Ukrajnában, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott kedden.
Guterres jelenleg Moszkvában van, a héten pedig a tervek szerint Ukrajna fővárosába, Kijevbe is ellátogat.
„Rendkívül érdekeltek vagyunk abban, hogy megteremtsük a feltételeit egy hatékony párbeszédnek, megteremtsük a feltételeit a mihamarabbi tűzszünetnek, megteremtsük a feltételeit egy békés megoldásnak” - mondta Guterres a találkozó elején, amit az állami televízió is közvetített.
Guterres arról is beszélt, hogy csökkenteni szeretné a hatásait az ukrajnai harcok miatt a világ más részein jelentkező élelmezésbiztonsági kihívásoknak. Lavrov azt mondta, megvitatják „az Ukrajnával kapcsolatos helyzetet, amely katalizátorként hat számos problémára, amely felgyülemlett az elmúlt évtizedekben az euro-atlanti térségben”.
Guterres várhatóan még kedden találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Finnország és Svédország egyszerre dönthet a NATO-csatlakozásról a finn külügyminiszter szerint
Finnország és Svédország egyidőben dönthet arról, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz vagy sem – mondta Pekka Haavisto finn külügyminiszter kedden újságíróknak.
Ukrajna orosz inváziója arra kényszerítette Svédországot és Finnországot, hogy megvizsgálják: a hosszú ideje tartó katonai semlegességük továbbra is a legjobb mód-e a nemzetbiztonság biztosítására.
Stockholm jelenleg felülvizsgálja biztonságpolitikáját, amely a NATO-tagság lehetőségét is magában foglalja. Május közepére várhatóak eredmények. Finnország pedig azt közölte, hogy „heteken belül” eldönti, jelentkeznek-e a szövetségbe.