Mehetnek a német nehézfegyverek Kijevnek
A német képviselők megszavazták, hogy nehézfegyvereket küldjenek Ukrajnába. A szimbolikus döntés tükrözi a kormány álláspontját, amely nemrég változott az ügyben.
Németország korábban nem engedte, hogy támadófegyverek küldjenek Ukrajnának, később pedig ellenezte a nehézfegyverek, például páncélosok átadását.
Olaf Scholz kancellár kormánya azonban belföldi és külföldi nyomására a nemrég beleegyezett abba, hogy Ukrajna vásárolhat német fegyverzetet, és támogatja a fegyvercseréket a szövetségesekkel, akik cserébe nehézfegyverzetet küldenek Ukrajnába.
Németország eddig már nagyjából 2500 légvédelmi rakétát, 900 vállról indítható, páncéltörő rakétavetőt, valamint több millió lőszert, kézigránátot és aknát küldött Ukrajnába – írta a dpa hírügynökség. A mostani tervek szerint Németország páncélozott járműveket ad Szlovéniának, amely még a szovjet korszakból megmaradt tankjait küldi Ukrajnába. Berlin ugyanakkor közvetlenül is szállít fegyvereket, például ágyúkat Ukrajnába, és megengedi Kijevnek, hogy önjáró légvédelmi lövegeket vásároljon német gyártótól.
Német hadiipari cégek 88 Leopard harckocsi, 100 Marder páncélozott szállítójármű és 100 tarackágyú küldésére kértek engedélyt, de azt még nem kapták meg.
A csütörtöki, nem kötelező érvényű indítványt 586 igennel, 100 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett fogadták el a kormánypártok és Angela Merkel korábbi kancellár fő ellenzéki tömbje. (AP)
Olaf Scholz megvédte, hogy továbbra is veszik az orosz gázt
Olaf Scholz német kancellár kiállt amellett, hogy országa továbbra is vásárol gázt és egyéb fosszilis tüzelőanyagot Oroszországtól.
Japán látogatásán Scholz azt mondta, „kihívást jelent, hogy sok európai ország, köztük Németország is függ az orosz energiaimporttól”.
Scholz közölte, kormánya célja, hogy még idén leállítsa az orosz szén- és olajimportot. „Ugyanez történik majd a gázzal is, de az egy olyan folyamat, amelyhez több idő szükséges” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy Oroszország leállítja a gázszállítást Németországba, ahogyan Lengyelország és Bulgária esetében is tette, Scholz elismerte, „bármilyen szüneteltetésnek gazdasági következményei lesznek”.
Mint mondta, ez volt az oka annak, hogy eddig nem vezettek be szankciókat az orosz energiaexportra. Hozzátette: erről szoros együttműködésben döntöttek a partnereinkkel, akik maguk is energiaexportőrök, és ezért más helyzetben vannak, mint például az Egyesült Államok.
„Arról, hogy az orosz kormány milyen döntéseket hoz ebben az ügyben, csak találgathatunk, annak pedig nincs sok értelme” – mondta Scholz.
Több mint 30 milliárd dollárral támogatná Ukrajnát az amerikai elnök
Joe Biden arra fogja kérni csütörtökön a washingtoni törvényhozást, hogy hagyjanak jóvá egy gigászi, nagyjából 33 milliárd dolláros csomagot Ukrajna számára.
Az Egyesült Államok így több mint 20 milliárd dollár katonai és 8,5 milliárd dollár közvetlen gazdasági támogatást nyújtana a háború sújtotta Ukrajnának, 3 milliárd dollárt pedig humanitárius segélyezésre fordítanának.
Az amerikai elnök emellett új jogi eszközöket szeretne elfogadtatni a Kongresszussal, amelyek megkönnyítenék a szankciókkal sújtott orosz oligarchák vagyonának lefoglalását, illetve az azokból befolyó összegek átadását Kijevnek.