Reakciók az Ukrajna elleni támadásra
Az alábbiakban összefoglaljuk a világ vezetőinek és másoknak az Ukrajna elleni orosz támadásra adott reakcióit:
DMITRO KULEBA UKRÁN KÜLMINISZTER:
"Putyin éppen most indított teljes körű inváziót Ukrajna ellen. A békés ukrán városokat légi csapások sújtják. Ez az erőszak háborúja. Ukrajna megvédi magát és győzni fog. A világ megállíthatja és meg is kell állítania Putyint. Itt az idő, hogy cselekedjünk. "
JOE BIDEN, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKE
"Putyin elnök a szándékos háborút választotta, amely katasztrofális veszteséget fog okozni emberi életekben és emberi szenvedésben. Egyedül Oroszország a felelős azért a halálért és pusztításért, amit ez a támadás okoz, az Egyesült Államok, szövetségesei és partnerei pedig egységesen és határozottan fognak reagálni. A világ felelősségre fogja vonni Oroszországot.”
URSULA VON DER LEYEN, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKE:
"Putyin elnök felelős azért, hogy visszahozta a háborút Európába... az orosz gazdaság stratégiai ágazatait célozzuk meg, blokkoljuk hozzáférésüket a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz. Meggyengítjük Oroszország gazdasági alapját és képességét a korszerűsítésre."
EMMANUEL MACRON FRANCIA ELNÖK
"Franciaország határozottan elítéli Oroszország döntését, hogy háborúba kezd Ukrajnával. Oroszországnak azonnal le kell állnia hadműveleteivel."
BORIS JOHNSON BRIT MINISZTERELNÖK
"Putyin elnök a vérontás és a pusztítás útját választotta azzal, hogy megindította ezt a nem kiprovokált támadást Ukrajna ellen."
JENS STOLTENBERG NATO-FŐTITKÁR
„Ez a nemzetközi jog súlyos megsértése, és komoly fenyegetést jelent az euro-atlanti biztonságra… Ukrajna népe mellett állunk ebben a szörnyű időben. A NATO minden tőle telhetőt megtesz, hogy megvédje és oltalmazza valamennyi szövetségesét.”
ANDRZEJ DUDA LENGYEL ELNÖK:
"A hadműveletek leállítására és Ukrajna békén hagyására szólítok fel. Mindent megteszek annak érdekében, hogy ami Ukrajnában történik, azt a lehető leghamarabb meg lehessen állítani."
(Reuters, AFP, AP)
Mi jövünk most? - kérdik a balti államok az Ukrajna elleni támadás után
Az észteket, letteket és litvánokat – különösen azokat, akik elég idősek ahhoz, hogy szovjet hatalom alatt éltek – aggodalommal tölti el Oroszország Ukrajnával szembeni ellenséges viselkedése. Többen attól tartanak, hogy ők lehetnek a következő célpont. A feszültségek felidézik a tömeges deportálások és az elnyomás emlékeit.
„A nagyszüleimet Szibériába küldték. Apámat a KGB üldözte. Most egy szabad és demokratikus országban élek, de úgy tűnik, semmit sem lehet magától értetődőnek venni” – mondta Jaunius Kazlauskas 50 éves tanár Vilniusban, Litvánia fővárosában. A teljes cikket itt olvashatja.
Kína párbeszédet sürgetett az ukrajnai válság rendezése érdekében
Kína párbeszédet sürgetett az ukrajnai válság rendezése érdekében, ugyanakkor nem ítélte el az orosz támadást, ehelyett az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolta a feszültség fokozásával.
Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „Ukrajna ügye összetett a történelmi háttér miatt (…) amit most látunk, az a komplex tényezők kölcsönhatása”.
Bár a távol-keleti ország nem biztosította támogatásáról Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését a katonai beavatkozásról vagy a két kelet-ukrajnai szakadár régió, Donyeck és Luhanszk elismeréséről, Hua tájékoztatása szerint „Kína felszólította a feleket egymás ’legitim biztonsági aggályainak’ tiszteletben tartására”.
„Minden oldalnak a békéért kellene dolgoznia a feszültség fokozása vagy a háború lehetőségének erőltetett reklámozása helyett” – hangsúlyozta a szóvivő. Utóbbival Peking korábban következetesen a Nyugatot vádolta.
„Mit tettek azok a szereplők, akik előszerettel ítéltek el másokat?” – tette fel a kérdést.
Hua emellett helyreigazított egy külföldi újságírót, aki invázióként hivatkozott az orosz katonai akcióra, szerinte ugyanis a kifejezés elfogultságot tükröz.
Kína kijevi nagykövetsége óvatosságra intette az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárokat, egyebek mellett azt tanácsolva, hogy tegyék ki a kínai zászlót az autójukra. Evakuálásról eddig nem volt szó nyilvánosan.
Eközben a kínai vámhivatal csütörtökön bejelentette, hogy elhárult az akadály az orosz búzaimport jelentős megnövelése elől. Eddig csak bizonyos orosz régiókból lehetett búzát szállítani Kínába, most pedig már az egész országból. A piac megnyitása része annak a megállapodásnak, amelyet Vlagyimir Putyin kötött kínai kollégájával, Hszi Csin-ping elnökkel február 4-én Pekingben.
Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, és elemzők szerint a hatalmas kínai piac nyújtotta lehetőségek segíthetnek a nyugati szankciók hatásainak csillapításában.
(AP, Reid Standish)
Kárpátaljai helyzetkép
„Az emberek nagy része nyugodt, sőt általános közösségi szolidaritás van kialakulóban. A közösségi média alapján az látszik, hogy a kárpátaljai lakosság nagy része kiáll a nemzeti egység, a kormány mellett, és lehetőség szerint próbálnak segíteni. Most kaptam felhívást közösségi gyűjtésről a hadsereg támogatására: aktivizálódott az önkéntes mozgalom az országon belül” - mondta a Szabad Európának Zubanics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A teljes cikket itt olvashatja.