Százak tüntettek Belaruszban az ukrajnai orosz invázió ellen
Emberek százai vonultak utcára vasárnap tucatnyi belarusz városban, így tiltakozva Oroszország ukrajnai inváziója ellen.
A demonstrációkat annak ellenére hirdették meg, hogy a volt szovjet tagköztársaságot évtizedek óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka egyértelműen Moszkva mellé állt a konfliktusban.
Helyszíni jelentések szerint legkevesebb tizenkét városban voltak tüntetések. Jogvédő szervezetek pedig arról számoltak be, hogy a hatóságok több mint 170 embert őrizetbe vettek.
Minszkben a tiltakozók ukrán zászlókat magasba tartva vonultak. Az ukrán nagykövetség épülete előtt sokan virágokat helyeztek el.
Pavel Latusko disszidens ellenzéki vezető elítélte Belarusznak az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepét.
„A hatalombitorló Lukasenka vezette illegitim belarusz kormány bűnrészessé tette hazánkat az ukrán testvéreink elleni agresszióban. Nemzetközi bűncselekménynek tartjuk az Ukrajna elleni agressziót az orosz és a belarusz rezsim részéről” – hangsúlyozta.
(AP)
Az EU lezárja a légterét az orosz repülőgépek előtt és fegyverekkel látja el Ukrajnát
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a közösség lezárja a légterét az orosz repülőgépek előtt, fegyverekkel fogja támogatni Ukrajnát, illetve betilt bizonyos Kreml-párti médiumokat.
Ursula von der Leyen vasárnap közölte, hogy az EU „most először finanszírozni fogja fegyverek és más felszerelések vásárlását és szállítását egy támadás alatt álló országnak”.
„Lezárjuk az Európai Unió légterét az oroszok előtt. Javaslatot teszünk minden orosz tulajdonban lévő, Oroszországban bejegyzett vagy orosz irányítású repülőgép kitiltására. Ezek többé nem szállhatnak le vagy fel, nem repülhetnek át az EU területe felett” – mondta.
Emellett hangsúlyozta, hogy betiltják a tagállamokban a „Kreml médiagépezetét, így az állami Russia Today és a Szputnyik, illetve a hozzájuk tartozó leányvállalatok többé nem terjeszthetnek hazugságokat Putyin háborújának igazolása és a megosztottság erősítése céljából”.
A brüsszeli testület vezetője végül arról is beszámolt, hogy újabb szankciókat rendelnek el Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető rezsimje ellen, amiért támogatják Oroszország ukrajnai invázióját.
(AP)
Százmilliárd eurós haderőfejlesztést indít a német kormány
A német kormány vasárnap bejelentette, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a haderő fejlesztésére, és mostantól a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát fogja védelmi kiadásokra fordítani.
Elemzők szerint ez az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb fordulata az európai biztonságpolitikában, aminek az Ukrajna elleni orosz katonai akció a közvetlen kiváltója. A bejelentés jól mutatja, hogy az invázió megindítása a második világháborút és a rendszerváltást követő európai biztonsági rend még néhány héttel ezelőtt is elképzelhetetlen átírásával jár.
Németországot számos bírálat érte az utóbbi években, különösképpen az Egyesült Államok részéről, amiért nem teljesíti azon NATO-kötelezettségvállalását, amelynek értelmében a szövetség tagjainak 2024-re a GDP-jük két százalékára kell emelniük az éves védelmi költségvetésüket.
„Világos, hogy jelentősen többet kell fektetnünk az országunk biztonságába a szabadság és a demokrácia védelme érdekében” – mondta Olaf Scholz német kancellár a szövetségi parlament ülésén.
A tájékoztatás szerint a százmilliárd eurós (36,5 ezer milliárd forintos) pénzügyi alap felállítása egyelőre pusztán egyszeri intézkedés az idei évre, de Berlin mostantól teljesíteni fogja a NATO felé tett kötelezettségvállalását a katonai büdzsére vonatkozóan.
(AP)
Világszerte tüntettek Ukrajna orosz inváziója ellen