Miután az Egyesült Államok várhatóan új, nagyobb hatótávolságú fegyvereket küld Ukrajnába, eleget tesz Volodimir Zelenszkij elnök kérésének, hogy az ukrán rakéták el tudják érni a csaknem egy éve tartó konfliktus frontvonalai mögött mélyen meghúzódó területeket.
Az orosz erőknek most alkalmazkodniuk kell, ha nem akarnak katasztrofális veszteségeket elszenvedni.
Az új fegyver, a Ground Launched Small Diameter Bomb (GLSDB, magyarul földről kilőtt kis átmérőjű bomba) lehetővé teszi, hogy az ukrán hadsereg az Egyesült Államoktól kapott nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) által kilőtt rakétákkal kétszer akkora távolságban találjon el célpontokat, mint most. Ha a Reuters által először ismertetett fegyversegélycsomagban a várokozásoknak megfelelően benne lesz ez is, a 151 kilométeres hatótávolságú GLSDB elérhető közelségbe hozza az összes orosz utánpótlási vonalat az ország keleti felén, akárcsak az oroszok által megszállt Krím egy részét.
Ez arra kényszeríti Oroszországot, hogy még messzebbre vigye a frontvonalaktól készleteit, ami sebezhetőbbé teszi csapatait, és nagymértékben megnehezíti bármilyen új offenzíva terveit.
„Ez jelentősen lelassíthatja az orosz támadást – mondta Andrij Zagorodnyuk, Ukrajna volt védelmi minisztere. – Ahogy a HIMARS jelentősen befolyásolta az események menetét, ezek a rakéták még jobban befolyásolhatják.”
A GLSDB egy GPS-vezérelt siklóbomba, amely képes úgy manőverezni, hogy eltaláljon olyan, nehezen elérhető célpontokat, mint a parancsnoki irányítóközpontok. A SAAB AB és a Boeing által közösen készített fegyver a GBU–39 kis átmérőjű bombát (SDB) egyesíti az M26-os rakétamotorral; ezek mindegyike gyakori az Egyesült Államok készleteiben.
Egyelőre nem kompatibilis a HIMARS-szal, de az Egyesült Államok új hordozórakétákat fog küldeni Ukrajnának hozzá – közölték meg nem nevezett források. A Reuters által látott dokumentum szerint a GLSDB-t már 2023 tavaszán szállíthatják.
Sérülékeny ellátási vonalak
Amikor az Egyesült Államok először küldött HIMARS rakétakilövőket júniusban, 77 kilométerees hatótávolságú rakétákat szállított hozzájuk. Ez jelentős előnyt biztosított az ukrán hadseregnek, lehetővé téve az orosz lőszer- és fegyverraktárak megsemmisítését.
Amint Ukrajna megkapja az új siklóbombákat, Oroszországnak még hátrébb kell tolnia az utánpótlását – mondják katonai szakértők.
„Jelenleg nem tudjuk elérni a nyolcvan kilométernél távolabb lévő orosz katonai létesítményeket – mondja Olekszandr Muszijenko ukrán katonai elemző. – Ha gyakorlatilag egészen az orosz határig vagy a megszállt Krím félszigetig képesek leszünk elérni őket, az természetesen csökkenti az orosz erők támadási potenciálját.”
Döntő fontosságú, hogy Ukrajna hamarosan elérheti a Krímbe vezető, megszállt szárazföldi útvonal minden pontját Bergyanszkon és Melitopolon keresztül. Ez arra kényszeríti Oroszországot, hogy utánpótlást szállító teherautóit a krími hídhoz irányítsa, amely súlyosan megsérült egy októberi támadásban.
Ehhez kapcsolódóan: Korábbi NATO-főtitkár: Nem a tárgyalások vezetnek békéhez Ukrajnában
„Oroszország egy nagy katonai támaszpontként használja a Krímet, ahonnan erősítést küld csapatainak a déli frontra – mondja Muszijenko. – Ha lenne 150 kilométeres lövedékünk, elérhetnénk és megzavarhatnánk a logisztikai kapcsolatot a Krímmel.”
A logisztikai hatáson túl egy nagyobb hatótávolságú fegyver hozzáadása Ukrajna arzenáljához hozzájárulhat az orosz önbizalom megrendítéséhez is.
Tom Karako, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának fegyver- és biztonsági szakértője azt mondja, hogy bár Ukrajna többet profitálna egy még nagyobb hatótávolságú fegyverből, a GLSDB „igazán fontos lépés annak érdekében, hogy az ukránok messzebb érjenek el és bizonytalanságban tartsák az oroszokat”.
ATACMS nincs – egyelőre
A Biden-adminisztráció számára a GLSDB ukrajnai szállításáról hozott döntés egy lépést jelent ahhoz, hogy teljesítse Ukrajna kérését a 297 kilométeres hatótávolságú ATACMS rakéták szállítására, amit a kormányzat eddig elutasított a konfliktus további eszkalációjától tartva.
Bár a siklóbombák nem olyan nagy hatásúak, sokkal olcsóbbak, kisebbek és könnyebben bevethetők, mint az ATACMS, így alkalmasak arra, amit Ukrajna szeretne: az orosz hadműveletek megzavarására és taktikai előnyök megteremtésére.
Ennek ellenére – véli Karako – lehetséges, hogy az ukránok a jövőben még nagyobb hatótávolságú fegyvert kapnak.
„Újra és újra láttuk, hogy a kormányzat azt mondta, egy bizonyos pontig elmennek, de tovább nem – mondja. – Aztán ahogy a helyzet romlott, úgy találták, hogy fontos továbblépniük.”
Ez volt a helyzet a HIMARS-szal, a Patriot rakétavédelmi rendszerrel és éppen ebben a hónapban az Abrams harckocsikkal, amelyek szállítását kezdetben kizártnak tartották, mielőtt aztán a kormányzat végül jóváhagyta.
De egyelőre azon lesz a hangsúly, hogy milyen gyorsan érkezhetnek meg az új siklóbombák Ukrajnába – mondta Zagorodnyuk.
„Ha felgyorsítják ezt (…) az nagyban megváltoztathatja a helyzetet a harctéren.”
