Augusztus óta küzdenek az ukrán erők azért, hogy megtartsák az elfoglalt területeket az oroszországi Kurszk környékén. A határon átívelő támadás, amelynek taktikai céljai máig tisztázatlanok, meglepte Kijev nyugati szövetségeseit és a Kremlt is.
Kijev új offenzívát indított Kurszkban az észak-koreai katonák által megtámogatott orosz erők ellen, akik visszafoglalták az Ukrajna által korábban elfoglalt terület több mint felét.
Nem világos, hogy Ukrajna miért kezdett új támadásba Kurszkban, és miért most. Kijevnek több helyen is nehézségei vannak a frontvonal mentén, Oroszországnak több a fegyvere, Ukrajna súlyos gondokkal küzd, hogy elegendő embert toborozzon és mozgósítson kifáradt, elesett vagy megsebesült katonái pótlására.
Miért fordítaná hát szűkös erőforrásait egy új, esetleg hiábavaló offenzívára? A cél a szakértők szerint a közel hároméves háború narratívájának megváltoztatása lehet. „Ukrajna számára a súlypont az Egyesült Államok támogatása. Bármilyen területszerzés, amelyet Oroszországon belül ér el, megnehezíti az új kormányzatnak, hogy vesztett ügynek nevezze a háborút” – mondja John Nagl, a U.S. Army War College professzora.
A harci kedv fokozása
Az ukrán erők korlátozott eredményeket értek el az új támadás január 5-i kezdete óta. Továbbra sem világos, hogy ez egy hadműveleti csel-e – az orosz erők elvonására a front más részeiről –, vagy egy nagyobb ellentámadás része.
Ukrajna augusztusi kurszki behatolását kísérletnek tekintették az orosz erők elvonására Kelet-Ukrajnából, illetve előretörésük lelassítására. Kijev stratégiája azonban nagyrészt kudarcot vallott, Oroszország ugyanis prioritásként kezelte a kelet-ukrajnai előretörést. Moszkva segítséget kapott Észak-Koreától, amely mintegy 11 ezer katonát küldött Kurszkba az orosz erők támogatására.
Az orosz csapatok folytatták az előrenyomulást Kelet-Ukrajnában, októberben elfoglalták Vuhledart. Most már közel állnak Pokrovszk, a Donyecki terület fontos logisztikai központjának elfoglalásához.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök védelmébe vette a kurszki behatolást, katonai szakértők azonban megkérdőjelezték a lépést. „A Pokrovszk közelében elért orosz területszerzés katonailag jelentős, és politikai súlya is van; Kurszknak kisebb a katonai jelentősége” – mondta Nagl, aki az Egyesült Államok hadseregének nyugalmazott alezredese is.
A Kurszkban elért eredmények azonban fellendíthetik az ukránok harci kedvét és megváltoztathatják a harctéri narratívát a háború kritikus időszakában. Eddig minden, orosz kézre került ukrán várossal nőtt a pesszimizmus Ukrajna esélyeit illetően.
A Kurszkban történtek csapást mérhetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszországot védelmező erős ember imázsára is – véli David Silbey, a Cornell Egyetem katonaitanulmányok-professzora.
Rendkívül megkoreografált, decemberi éves nyilvános telefonos konferenciáján Putyin megígérte, hogy kiűzik az ukrán erőket a Kurszki területről, határidőt azonban nem említett.
Silbey szerint Ukrajna esélye a sikerre Kurszkban nagyobb, mint a megerősített keleti fronton. Oroszország nemcsak haderejének nagy részét telepítette Kelet-Ukrajnába, hanem kiterjedt védelmi vonalakat is kiépített. „Egy kelet-ukrajnai offenzíva valószínűleg lassan felőrölné a csapatokat, korlátozott sikerrel és súlyos veszteségekkel járna, és meggyengítené az ukrán védelmet a térségben. Az ukrán egységek már most nagyon kimerültek Kelet-Ukrajnában. Nem hinném, hogy Zelenszkij siettetni akarja ezt a folyamatot” – mondta.
Ukrajnában nehéz a katonák toborzása, ami emberhiányhoz vezet az ezer kilométeres frontvonal mentén. A szakértők szerint most nem a fegyverek, hanem a katonák hiánya jelenti az ukrán fegyveres erőknek a legnagyobb problémát. Silbey azt mondja, emiatt nem számít arra, hogy Ukrajna kurszki offenzívája sokáig elhúzódik.
Alkupozíciók
Szakértők szerint az ukránok új kurszki offenzívájának az is célja lehet, hogy növelje Kijev mozgásterét a lehetséges béketárgyalásokon. Az új kurszki hadművelet mindössze két héttel előzte meg Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépését. Trump ígéretet tett a háború gyors befejezésére, korábban azzal fenyegetőzött, hogy megnyirbálja az Ukrajnának nyújtott milliárdos amerikai katonai segélyeket. Január 7-i sajtóértekezletén azt mondta: reméli, hogy hat hónapon belül véget ér a háború. Szerinte nehéz lesz békemegállapodást elérni Oroszország és Ukrajna között, de hozzátette: eltökélt szándéka, hogy „elrendezze a dolgot”.
Trump a hírek szerint a jelenlegi frontvonal mentén fagyasztaná be a konfliktust, ami azt jelenti, hogy minden, addig elért területszerzés erősítené az alkupozíciót. „Bizonyos tekintetben ezt a béketárgyalások nyitó lépésének tekintem, amely a lehető legerősebb pozícióba juttatja Ukrajnát, és cserealaptöbbletet ad a tárgyalóasztalnál Oroszországgal szemben” – mondta Silbey.
