A tagállamok hétvégi döntésükkel megtették az első konkrét lépést ennek érdekében, így mostantól külön számlán kell nyilvántartani az ukrajnai háború megindítása után befagyasztott orosz jegybanki százmilliárdokból származó nyereséget.
Az Európai Bizottság decemberben előterjesztett javaslata értelmében az orosz jegybank befagyasztott eszközeit kezelő központi értéktáraknak (central security depository – CSD) a jövőben külön számlán kellene nyilvántartaniuk a náluk parkoló, több mint kétszázmilliárd euró értékű, értékpapírokból származó nyereséget. A többlépcsős folyamatban ez lenne az első lépés a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök felhasználására az ukrán újjáépítésre.
A jogszabály nem terjed ki a társaságiadó-bevételekre, amelyek nemzeti hatáskörben vannak, kizárólag a profitnak arra a részére, amely az adózás után a rendszerben marad.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU rátenné a kezét a zárolt orosz százmilliárdokból származó profitra
A javaslat csak a jegybanki eszközöket célozza, az európai bankokban lévő orosz magánbefektetéseket – legalábbis egyelőre – nem, ugyanis ezek felkutatásának költségei meghaladnák a remélt bevételeket. Ugyan a szóban forgó profit tényleges összegét nehéz megbecsülni (hiszen minden országban mások a kamatok), a közösség számításai szerint a következő négy évben 16 milliárd eurót irányíthatnak át ekképp Ukrajna számára.
A kezdeményezés nem az orosz jegybank eszközeinek kisajátítását célozza, hanem azt, hogy az abból származó egyre nagyobb profit ne kerüljön magán- és intézményi befektetői kezekbe.
„A mai döntés, összhangban a G7 álláspontjával, világossá teszi a CSD-k által generált bevételek jogi státuszát a zárolt orosz vagyonokkal kapcsolatban, és egyértelmű szabályokat állít fel az ezeket birtokló entitásokra vonatkozóan” – írták az Európai Unió Tanácsa által kiadott közleményben.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter üdvözölte a lépést, és további ambiciózus és gyors döntéseket sürgetett.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő „rendkívül kemény” válaszintézkedéseket helyezett kilátásba, és úgy vélekedett, hogy hazája gyakorlatilag tolvajokkal áll szemben.
Leszögezte: amennyiben a Nyugat ráteszi a kezét a több száz milliárd dollárnyi orosz eszközre, a Kreml is így fog eljárni. „Ez lopás: elvenni valamit, ami nem a tiéd. Minthogy országunk ezt lopásnak minősítette, úgy fogunk hozzájuk állni, mint a tolvajokhoz” – fogalmazott.
Moszkva már korábban is többször figyelmeztetett, hogy bármi hasonló intézkedés törvénytelen lenne.
Ehhez kapcsolódóan: Még tombol a háború, de Ukrajnában indul az újjáépítés
A bizalmasan kezelt javaslatról a szankciós rezsim részeként egyhangúlag kellett döntenie a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak.
Még ha gyakorlati kérdésnek tűnik is a befagyasztás alól feloldott, kihasználatlan vagyon felhasználása, sokan tartanak attól, hogy a pénzügyek fegyverré tétele árthat az EU helyzetének a globális pénzügyi piacokon.
Az Európai Unió és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7-ek mintegy 323 milliárd euró értékben zárolták az orosz központi bank eszközeit az ukrajnai invázió megkezdését követően. A vagyon mintegy kétharmada az EU-ban van, jórészt Belgiumban, az Euroclearnél.
Ehhez kapcsolódóan: Kijevnek ítélte egy ukrán oligarcha lefoglalt jachtját Horvátországban a bíróság
Több EU-tagállam, köztük Belgium már társasági adót vetett ki a központi értéktárakban őrzött orosz jegybanki értékpapírokból származó jövedelemre. Brüsszel az innen befolyó adóból évente 1,7 milliárd eurót készül átutalni Ukrajnának.
A Világbank tavaly márciusában közzétett ukrajnai kárfelmérése szerint az ország újjáépítésének és helyreállításának költsége 411 milliárd dollárt tesz ki a következő tíz évben. Ez magában foglalja a köz- és magánforrások iránti igényt.
