Kijevtől 440 km-re délre, Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosában, Krivij Rih-ben (csakúgy, mint az egész országban) sokan változást várnak. Az előrejelzések szerint az elnök Nép Szolgája Pártja, amely inkább homályos populizmusáról ismert, mintsem egyértelmű ideológiájáról, kevesebb, mint 30 százalékos támogatásra számíthat az október 25-re kitűzött helyhatósági választásokon.
Ez jóval alulmarad a 2019-es júliusi előrehozott parlamenti választáson elért 64 százalékhoz képest.
Normál esetben az ukrajnai helyhatósági választások nem sok izgalmat tartogatnak, mivel az ország egy felülről lefelé irányuló kormányzási rendszert örökölt a Szovjetuniótól, amelyhez nemigen nyúltak hozzá az elmúlt három évtizedben.
Idén viszont minden eddiginél fontosabb lesz az önkormányzati választás, hiszen vasárnap vizsgázik először Ukrajnában az új választójogi törvény, amely egyszerre decentralizálja a hatalmat azáltal, hogy helyreállítja az önkormányzatok és Kijev kapcsolatát, valamint előírja a nők arányos képviseletét.
A 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken a szavazás nyílt listákon és arányos választási rendszerben történik. Képviselői helyeket az 5 százalékos bejutási küszöböt meghaladó pártok kapnak.
A 10 000 fő alatti települések továbbra is egy mandátumú körzeteket használnak, itt lehetséges a független jelölés és egyéni indulás. Összegezve: a választásokat követően új politikai helyzet alakul ki Ukrajnában.
„Ukrajna adminisztrációs térképe teljesen átalakul. 2014 óta csaknem 1400 új körzet alakult, amelyeknek a jövőben több forrás jut, és döntéshozatali hatáskörrel bír majd a helyi közösség problémáinak megoldása érdekében”- mondja Okszana Harnets, a svájci finanszírozású Decentralizációt Támogató Projekt managere a Szabad Európának.
A decentralizációt Kijev nyugati partnerei szorgalmazták. Nagyobb hatáskörrel ruháznák fel a helyi önkormányzatokat, melyeknek így nem kellene a kerületi, regionális és központi igazgatástól forrásokat kérni.
“A cél, hogy helyben elégítsék ki az ott élők igényeit”- emelte ki Okszana Harnets, majd hozzátette, a vízellátás, a hulladékgazdálkodás, az útépítés, az utcai világítás vagy az iskolák kérdése Kijevből nézve nem prioritás, míg helyben ezek a legfontosabb kérdések.
“Az óvoda nem elnöki ügy, a helyi tisztviselő viszont foglalkozni fog vele, mert azt akarja, hogy újra megválasszák” – emeli ki Maria Zolkina, a kijevi székhelyű Demokratikus Kezdeményezések politikai elemzője.
Az új rendszer
Az új választási törvény várhatóan kiélezi a versenyt. A Rating Group közvélemény-kutató vizsgálata szerint az öt nagy párt, amelyek a tavalyi választások során a parlamenti helyek 78 százalékát szerezték meg, vasárnap várhatóan körülbelül 50-60 százalékot szerezhet.
A legnagyobb ukrán városokban, Kijevben, Harkovban, Odesszában, Dnyipropetrovszkban és Lvivben a polgármesterek megőrizhetik pozíciójukat. Maria Zolkina szerint a jelenlegi elnök befolyása azonban jelentősen csökken az önkormányzatok szintjén, ellenben a helyi elit befolyása megnő.
A Demokratikus Kezdeményezések politikai elemzője hozzátette, hogy ennek értelmében "ez a választás a parlamenti választásokat tükrözi".
"A Nép Szolgája Párt jelöltjeinek valahogy meg kell tartaniuk a távolságot Volodimir Zelenszkijtől, az ő támogatása nem segít a helyi választásokban" – vélte Maria Zolkina.
Az előrejelzések szerint a Kreml-közeli Ellenzéki Platform – Az Életért párt sok helyi széket megkaparinthat, főleg a keleti és déli régiókban.
Új hullám
Idővel a reformok által új politikai szereplők jelenhetnek meg, az Ukrajnában nyilvántartásba vett 350 párt mintegy fele csak helyi szinten politizál, ezeket főként az üzleti és politikai elit szervezi - állítja a kijevi Razumkov Központ politikai és jogi programjainak igazgatója.
Viktor Zamjatin egy brüsszeli webináriumon azt mondta, hogy a helyi tanácsokban nem tud megjelenni az egyértelmű többség, így koalíciós kényszer alakul ki, ez a fajta versengés pedig egészséges lehet, hiszen az üzleti elit ütközteti a véleményét a befolyással, ráadásul a helyi erők és Kijev között új hatalmi dinamika alakulhat ki.
Elemzők szerint a verseny jót tehet az ukrán demokráciának, hiszen nem csak új arcok, hanem az arányos képviselet több nő is előtérbe kerülhet.
Nem megy egyik napról a másikra
Az ukránok többsége azonban úgy véli, hogy az új választási törvény nem hoz változást helyi szinten - derül ki a Rating Group október elején közzétett felméréséből. A válaszadók alig egyharmada számít fejlődésre, míg a többiek nem tudtak a változásról.
"Két-három választási ciklusra lesz szükség ahhoz, hogy az emberek belássák, Kijev nem fogja megoldani problémájukat, és hogy nekik kell kézbe venni a saját közösségük feletti irányítást”- emelte ki Maria Zolkina elemző.
