Jó egy héttel az Ukrajna finanszírozásáról dönteni hivatott rendkívüli EU-csúcs előtt papíron semmi sem változott, miután a belga soros elnökség frissített szövegtervezete nem veszi figyelembe a magyar kormány javaslatait. Az Orbán-kormány a színfalak mögött három-négy pontról egyeztethet cserébe az újabb vétó ejtéséért.
Technikai szinten, úgy tűnik, lemondtak a megegyezés lehetőségéről Magyarországgal a február 1-jei rendkívüli uniós csúcstalálkozó előtt, így a kérdés a következő napokban óhatatlanul magasabb, politikai szintre kerül, mielőtt jövő csütörtökön összeülnének az Európai Unió állam- és kormányfői.
Úgy tűnik, nem volt visszhangja Orbán Viktor ajánlatának
Ez a forgatókönyv mostanra vált egyértelművé, miután az EU-tanács soros belga elnöksége a többéves keretköltségvetésről (MFF) szóló rendelet félidei felülvizsgálatáról előterjesztett friss javaslata diplomaták szerint mindent a decemberi állapotban hagyott. Ez azt jelenti, hogy – legalábbis szakértői szinten – nem volt visszhangja annak a magyar javaslatnak, amely, ha úgy tetszik, az Orbán-kormány ajánlata volt az EU-nak az ötvenmilliárd eurós ukrán pénzügyi csomaggal szembeni újabb vétó elkerülésére.
Emlékezetes, hogy a magyar diplomaták két javaslatot terjesztettek elő a tárgyalóasztalnál még január első felében. Az egyik értelmében Magyarország nem ellenezné, hogy az MFF-rendelet módosításával, azaz 27-es körben négy évre ötvenmilliárd euró pénzügyi támogatást hagyjanak jóvá Ukrajnának, azzal a feltétellel, hogy a két vonatkozó rendeletet évente egyhangú döntéssel meg kellene erősíteni. Ez vonatkozik a csomag kölcsön- és támogatási részére is. Az Orbán-kormány így elvileg foghatná az ukrán pénzesborítékot.
Ehhez kapcsolódóan: A politikai súrlódások gyors megszüntetését ígéri Lengyelország és Ukrajna
Egy másik magyar javaslat – amelyet információink szerint először a magyar miniszterelnök vezetett elő a tavaly decemberi EU-csúcson – a helyreállítási eszköz (RRF) végrehajtására adott idő két évvel történő meghosszabbítását kérte, 2026 vége helyett 2028 végéig. Ezt a magyar indítványt a német nagykövet politikailag és jogilag is irreálisnak nevezte ugyan, ám a tanács jogi szolgálata értesülésünk szerint azóta úgy foglalt állást, hogy a vonatkozó rendeleteket a tagállamok minősített többségi szavazással is módosíthatják, így elvileg nincs jogi akadálya.
Jó okkal feltételezhető, hogy a helyreállítási eszköz (RRF) végrehajtásának két évvel történő meghosszabbítása az egyik eleme annak az alkucsomagnak, amely megalapozhatja az egyhangú döntést az MFF félidei felülvizsgálatáról és az ukrán pénzügyi támogatásról a február 1-jei összejövetelen.
A csomag második eleme nyilvánvalóan az ukrán eszköz évenkénti egyhangú felülvizsgálatára vonatkozó magyar javaslat lesz, amely így politikai szintre kerül.
Ehhez kapcsolódóan: Szlovákia meg fogja vétózni Ukrajna NATO-tagságát – mondta ukrajnai látogatása előtt Robert Fico
A harmadik egy, brüsszeli intézményi forrásaink szerint a magyar kormány által kért visszatérítés (rebate) vagy derogáció arra, hogy Magyarországnak – mivel még egy centet sem látott a helyreállítási forrásokból – ne kelljen hozzájárulnia a helyreállítási alap inflációval megnövekedett kamatköltségei miatt szükséges pótbefizetésekhez.
Miközben egy ilyen engedményt az Orbán-kormány sikerként állíthatna be, költségvetési szempontból csak marginálisnak számít, éppen ezért nem ütközhet komoly ellenállásba. A jelenleg asztalon levő terv értelmében ugyanis a tagállami pluszbefizetésekre csak akkor lenne szükség, ha már minden más eszközt kimerítettek. Első lépcsőben az úgynevezett rugalmassági eszközökben ki nem fizetett pénzeket fordítanák a pluszköltségekre, második lépcsőben következne a költségvetési fejezeten belüli átcsoportosítás, majd az, hogy a ki nem fizetett költségvetési pénzeket nem vonnák le a tagállami befizetésekből, hanem külön erre a célra fordítanák. Összességében tehát ez egy olyan engedmény lehetne a magyar kormánynak, amely jól kommunikálható Orbánék számára, miközben az EU-nak lényegében nem kerül semmibe.
Negyedik elemként a magyar csomag része lehet még egy úgynevezett vészfék lehetőségének beiktatása. Ez azt jelentené, hogy a magyar miniszterelnöknek felkínálnák a lehetőséget, hogy az Európai Tanács napirendjére vetesse az ukrán kifizetés kérdését, anélkül azonban, hogy megvétózhatná. Orbán Viktor egyébként a jogállami feltételességi rendeletben már kapott egy hasonló lehetőséget, de sohasem használta.
Brüsszelben az az általános várakozás, hogy a német–francia duó és az Európai Tanács elnöke folytathatja le az egyezkedést a magyar kormánnyal a színfalak mögött a rendkívüli állam- és kormányfői találkozóig hátralevő néhány napban, vagy nem kizárhatóan a csúcstalálkozón.
