A szlovák és a lengyel parlamenti választások átmenetileg lehűtötték az ukrán gabonaexportról szóló vitát. Az EU a bolgárokkal és a románokkal teszteli az új ukrán engedélyezési rendszert, miközben Budapest, Varsó és Pozsony kilépett a probléma megoldására hivatott koordinációs platformból.
Az Európai Bizottság az ostorsuhogtatás helyett a kivárásra és a meggyőzésre helyezi a hangsúlyt a nemzeti korlátozások ügyében az ukrán agrárimporttal szemben, így a kötelezettségszegési eljárás egyelőre nincs napirenden – értesült megbízható brüsszeli forrásokból a Szabad Európa.
Bulgária és Románia a lakmuszpapír
A magyar, a lengyel és a szlovák kormány szeptember közepén úgy döntött, hogy legalább év végéig meghosszabbítja az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalmát, dacolva Brüsszel azon döntésével, amely megszüntette a június elején hatályba lépett ideiglenes korlátozást, helyette rávette az ukrán hatóságokat egy engedélyezési rendszer bevezetésére.
A nemzeti intézkedések meghosszabbításától szeptember 15. után eltekintő Bulgária és Románia már ennek az engedélyezési rendszernek a keretében kereskedik Ukrajnával; egy brüsszeli intézményi forrás szerint az eddigi tapasztalatok kedvezők. A bizottságnál – információink alapján – azon a véleményen vannak, hogy ha a módszer beválik, nem lesz többé indokolható az Ukrajna másik három szomszédja által hatályba léptetett importtilalom.
Mivel a kereskedelmi politika uniós hatáskörbe tartozik, a bizottság elvileg megtehetné, hogy kötelezettségszegési eljárást indít a gazdáinak érdekeit az olcsó ukrán gabonaimporttól védő három tagállam ellen. Mielőtt megtenné, Brüsszel más, kompromisszumos megoldást keres a vitában, ezáltal is elismerve, hogy a három tagállam jó okkal tart az ukrán gabonadömping piactorzító hatásaitól.
Mivel a szlovák és a hétvégi lengyel választások miatt a kérdés erős politikai dimenziót is kapott, Brüsszelben inkább a meggyőzésre helyezik a hangsúlyt, legalábbis addig, amíg esélyt látnak a megegyezésre. A kompromisszumkeresés fő fóruma eddig az eredetileg az ukrán gabonaexport előmozdítására létrehozott koordinációs platform volt. Kijev a bizottság hosszas rábeszélésére itt mutatta be még szeptemberben azt az exportengedélyezési rendszert, amely a brüsszeli testület reményei szerint ugyanazt az eredményt lesz képes felmutatni, mint a korábbi, ideiglenes importkorlátozás.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajnában orosz dróncsapás érte az izmajili kikötőt a Dunán
Magyar kilépés a koordinációs platformból
A magyar, a lengyel és a szlovák kormány ugyanakkor információink szerint már nem vesz részt a koordinációs platform munkájában. Ennek az lehet az oka, hogy a három ország nem kíván megosztani érzékeny piaci információkat Kijevvel, amelyeket az általa a WTO-nál kezdeményezett eljárás során felhasználhatna ellenük. Ukrajna egyébként néhány napja bejelentette, hogy felfüggesztette az eljárást, ami azonban nem jelenti a teljes leállítását.
Az exportengedélyezési rendszer – amelyet jelenleg Bulgária és Románia tesztel – egy többlépcsős jóváhagyási folyamat, amelynek első akkordjaként a búzát, kukoricát és más gabonaféléket exportálni kívánó helyi cégek az ukrán mezőgazdasági és kereskedelmi minisztériumhoz nyújtják be engedélyezésre a kérelmet. Ezt Brüsszelbe továbbítják, majd a bizottság felveszi a kapcsolatot az export célpontjának számító tagállammal. Lapunknak nyilatkozó források szerint ugyanakkor az – egyébként harmincnapos – eljárás nem rendelkezik arról, hogy az ukrán hatóságok akkor is kiadják-e az exportengedélyt, ha a célország elutasítja. „Nincs garancia arra, hogy ha valaki nemet mond, akkor nem fogják engedélyezni” – vélekedett egy lapunknak nyilatkozó illetékes.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország az élelmiszerpiacokon is támadásba lendült
A tilalom jót tett a tranzitnak?
Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány érvelése szerint megduplázódott az országon keresztülhaladó tranzit az ukrán gabonaimportra elrendelt tilalom idején, Lengyelország esetében pedig meghatszorozódott. A szeptember 15-től elrendelt nemzeti intézkedés egyébként nincs hatással az ukrán tranzitszállításra, a világpiacokra szánt gabona leplombált vasúti szerelvényeken halad át az országon. A magyar kormány ugyanakkor saját hatáskörben a korábbi négy gabonatermék helyett már huszonhárom ukrán mezőgazdasági termék importját tiltja.
Ehhez kapcsolódóan: A bizottság választ ígér a magyar gabonatilalomra
Magyar részről ezt a megelőzés eszközének látják, tekintettel arra, hogy miután az EU – folyosót nyitva a korábban zömében a fekete-tengeri kikötőkből hajókon szállított ukrán gabonának – júniusban újabb egy évre meghosszabbította azt a rendelkezést, amely vám- és kvótamentes hozzáférést biztosít az ukrán mezőgazdasági termékeknek az EU piacához.
Azt a bizottságnál is elismerik, hogy az intézkedés súlyos piaci zavarokat idézett elő az Ukrajnával szomszédos tagállamokban, ahol megfelelő óvintézkedések hiányában az eredetileg a harmadik világba szánt, olcsóbb gabonát ráömlesztették a helyi piacokra, nehéz helyzetbe hozva a helyi termelőket. Ráadásul a magyar vagy a román gabona és kukorica hagyományos nyugat-európai, például olaszországi exportpiacairól is kiszorultak a drágább magyar (és román) termékek. Magyarország azon hat-hét uniós tagállam egyike, amely a saját szükségleteinél több búzát képes termelni.
Ehhez kapcsolódóan: Megállapodást kötött gabonaügyben Szlovákia és Ukrajna
A bizottság hivatalos álláspontja szerint ugyanakkor nincs indok a behozatali tilalmak fenntartására, mert a nyáron végrehajtott intézkedéseknek, köztük a tranzit- és a tárolókapacitások növelésének következtében megszűnt a piaci torzulás. Ezt azonban a közép-európaiak cáfolják, hangsúlyozva, hogy kizárólag a tilalom miatt sikerült enyhíteni a tárolási problémákat. Romániában – ahol már augusztusban befejeződött a búza és a repce aratása – például már csak kétmillió tonna tárolói kapacitás maradt, miközben az ország csak kukoricából körülbelül tizenegymillió tonnát termel.
Szakértők szerint hiába az általános tiltás, a Romániába irányuló ukrán gabonaexport potenciálisan a magyar piacot is befolyásolja, hiszen onnan minden további nélkül be lehet hozni búzát és más terméket hazánkba. Egy lapunknak nyilatkozó szakértő emlékeztetett rá, hogy 2019 óta harminc-negyven százalékkal nőtt a Magyarországra irányuló gabonaexport, ami gyanús egybeesést mutat az ukrajnai gabonakivitel növekedésével.
