Novemberben az ukrajnai Csernyihiv város bírósága távollétében elítélt két orosz katonát „a háborús szabályok és szokások megsértése” miatt, mert ismételten szexuálisan zaklattak egy fiatal lányt, és azzal fenyegették, hogy megölik.
„2022 márciusában Ruszlan Kulijev, miközben a Csernyihivi terület egyik településén tartózkodott, többször megkísérelt megerőszakolni egy kiskorú helyi lakost, fegyverével fejbe verte és fojtogatta” – mondta az ügyészség az egyik vádlottról.
„Ezenkívül többször bántalmazta a lány testvérét, és megfélemlítette azzal, hogy a lábára lőtt.”
Kulijevet 12 év börtönre ítélték, míg a másik katonát tíz évre.
Oroszország 2022. február 24-i, totális ukrajnai inváziójának kezdetétől kezdve az orosz csapatok által elözönlött területekről nemi erőszak és szexualizált kínzások eseteit jelentették. Ahogy egyes ukrán területek felszabadultak a hetekig vagy hónapokig tartó orosz megszállást követően, ukrán tisztviselők és segélyszervezetek munkatársai szerint az ilyen esetek száma elérte a százakat. De lehet, hogy ennél sokkal többről van szó.
Egy nő testén keresztül próbálnak egy másik nemzetet lealacsonyítani. Ez üzenet az ország összes nőjének és férfijának.– Ziss Mariann magyar pszichológus
„Bármilyen jelentések is kerülnek felszínre, azok csak a jéghegy csúcsát jelenthetik” – mondta Pramila Patten, az ENSZ konfliktusokban elkövetett szexuális erőszakkal foglalkozó különleges képviselője egy 2022 májusában tartott kijevi sajtótájékoztatón.
„A háborús nemi erőszakot többé nem lehet a háború elkerülhetetlen melléktermékeként kezelni. Ezt minden félnek bűncselekményként kell elismernie, amelyet meg lehet előzni és meg lehet büntetni.”
A tanúvallomások és bizonyítékok sokasága ellenére az orosz tisztviselők tagadják, hogy csapataik civileket vettek volna célba vagy háborús bűnöket követtek volna el az invázió során, amelyet a Kreml eufemisztikusan „különleges katonai műveletnek” nevez.
Az ukrán bűnüldöző szervek és humanitárius segélyszervezetek hálózata most azon dolgozik, hogy egyrészt segítséget és vigaszt nyújtson a szexuális erőszak áldozatainak, másrészt pedig olyan bizonyítékokat gyűjtsön, amelyek felhasználhatók a feltételezett elkövetők felelősségre vonásához.
„Nem kell megvárnunk, hogy Oroszország veszítsen – mondta Olekszandra Matvijcsuk, az ukrán Polgárjogi Központ vezetője és a 2022-es Nobel-békedíj egyik társdíjasa a Szabad Európának adott novemberi interjújában. – Miért kellene ettől függővé tenni az emberek igazság iránti igényét?”
„Olyan gyorsan történt”
Az invázió kezdete óta a magyarországi székhelyű Cordelia Alapítvány több mint 730 ukránnak nyújtott segítséget, akik közül sokan szexuális erőszak áldozatai voltak.
„Gyakran tapasztalnak szorongást, depressziót, erő- és motivációhiányt, különböző alvászavarokat, köztük rémálmokat” és egyéb problémákat – mondta Hardi Lilla, a Cordelia alapítója és pszichiátere.
„Sokan közülük megpróbálnak többet dolgozni és nem gondolni a múltra, míg mások a gyermekeikre koncentrálnak, megint mások pedig azon gondolkodnak, hogy elhagyják otthonukat, és békében építenek valami jobb jövőt.”
A Lygiai litván feminista szervezet az orosz invázió kezdete óta a szexuális erőszak áldozataival foglalkozik.
„Már a háború második hetében érkeztek hozzánk terhességi tesztekre vonatkozó kérések – mondta a Lygiai alapítója és igazgatója, Reda Jureliavičiūtė. – Eléggé meglepett bennünket, hogy máris elkezdődött a szexuális erőszak. Olyan gyorsan történt.”
„Így állítottuk össze az első szállítmányunkat. Kiderült, hogy szinte az egész országban megvettük az összes esemény utáni tablettát. Korábban nem volt rájuk ekkora kereslet Litvániában.”
A Lygiai helyi szervezetekkel dolgozik Ukrajnában, hogy segélyszállítmányaikat eljuttassák a rászorulókhoz – mondta Jureliavičiūtė. A tesztek és a fogamzásgátlók mellett a csoport női higiéniai termékeket is küld.
„Háborús időkben nem sokan gondolnak ilyenre – mondta. – Nem olyan presztízsértékű menstruációs betétet küldeni, mint például sisakot a hadseregnek. De a nők menstruálnak a háború alatt, és nagyon fontos, hogy hozzáférjenek a személyes higiéniai termékekhez.”
A csoport a Litvániában élő ukrán menekülteknek is nyújt segítséget.
„Nem kérdezzük meg a nőket, hogy átéltek-e szexuális erőszakot – mondta Jureliavičiūtė. – Először bizalmat kell építenünk. A fő ötletünk az, hogy a szolgáltatásokat, legyenek akár pszichológiai, akár orvosi természetűek, tegyük elérhetővé. A szexuális erőszakot övező megbélyegzés még mindig nagyon erős, különösen Ukrajnában.”
„Add át az üdvözletet”
Az ENSZ szeptemberi jelentése szerint az orosz erők az invázió óta harminc esetben követtek el szexuális erőszakot, köztük nyolc nőt és egy lányt erőszakoltak meg, valamint „15 esetben a férfiak kínzásának vagy bántalmazásának módszereként elkövetett szexuális erőszakot” hajtottak végre.
Ukrán tisztviselők és segélyszervezetek munkatársai szerint a dokumentált esetek száma az egekbe szökött, miután 2022 szeptemberében felszabadították a Harkivi terület egyes részeit és más északkeleti területeket, novemberben pedig Herszon városát és a közeli déli területeket. Az ukrán főügyészség februári közlése szerint több száz áldozatot hallgattak ki, 155-en pedig vállalták, hogy a bíróság előtt vallomást tesznek tapasztalataikról. Legalább 11 dokumentált esetben az áldozat kiskorú volt.
Ha egy férfi a hadseregben szolgál vagy a bűnüldöző szerveknél dolgozik, akkor az ő hozzátartozóit pécézik legelőször. Az édesanyját, a feleségét vagy a lányát megkínozhatják, majd azzal a kéréssel engedik szabadon, hogy adja át üdvözletüket a fiának, a férjének vagy az apjának.– Irina Didenko ügyész
„Az emberek még békeidőben is vonakodhatnak attól, hogy feljelentést tegyenek nemi erőszak miatt” – mondta a Jelenidőnek adott interjújában Irina Didenko ügyész, aki a szeptemberben létrehozott, a szexuális erőszakkal kapcsolatos háborús bűncselekményeket vizsgáló különleges egységet vezeti.
„Mintegy 155 ember vállalta, hogy részt vesz a büntetőeljárásban, de az áldozatok száma ennél sokkal nagyobb. Orvosok és pszichológusok dolgoznak velük, hogy segítsenek nekik megbeszélni a velük történteket.”
Az ügyészek 38 olyan esetet vizsgáltak, amelyekben az áldozatok férfiak voltak, 37 esetben a nemrég felszabadított Herszoni területen. A bűnüldöző szervek tisztviselői kínzásra használt létesítményeket fedeztek fel a régióban, ahol az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) állítólag ukrán katonák, tisztviselők és ellenálló aktivisták hozzátartozóit célozta meg.
„Az FSZB tisztjei sok embert kínoznak meg különböző módokon, köztük úgy, hogy az már a szexuális erőszak elemeit is tartalmazza” – mondta Didenko.
„Ha egy férfi a hadseregben szolgál vagy a bűnüldöző szerveknél dolgozik, akkor az ő hozzátartozóit pécézik legelőször. Az édesanyját, a feleségét vagy a lányát megkínozhatják, majd azzal a kéréssel engedik szabadon, hogy adja át üdvözletüket a fiának, a férjének vagy az apjának.”
Didenko hozzátette, hogy az orosz erők által elkövetett szexuális erőszak gyakorlata olyannyira elterjedtnek tűnik, hogy gyanúja szerint az orosz megszálló hatóságok tudtával végzik.
Amint egy területet felszabadítanak, mondta Didenko, a tisztviselők speciálisan felszerelt járműveket küldenek oda.
„A járműben pszichológus is van – mondta. – Az orvosi vizsgálat és a bizonyítékok összegyűjtése után az áldozatot evakuálhatják. Még a háziállataikat is magukkal vihetik.”
A pszichológusok terápiát és/vagy gyógyszeres kezelést írnak elő az áldozatok számára, akiknek mentális állapota a stabiltól a majdnem öngyilkossági hajlamúakig terjed – mondta Didenko.
Ziss Mariann magyar pszichológus, aki ukrán áldozatokkal dolgozik, elmondta, hogy megdöbbentették a közösségi médiában és a lehallgatott telefonbeszélgetésekben elhangzott kijelentések, amelyekben az orosz katonák látszólag bevallják népirtási szándékukat.
„Megpróbálnak egy másik nemzetet egy nő testén keresztül lealacsonyítani – mondta Ziss a Jelenidőnek, a Szabad Európa és az Amerika Hangja közösen működtetett orosz nyelvű csatornájának. – Ez üzenet az ország összes nőjének és férfijának.”
„Óvatosan optimista”
Hrisztina Kit a JurFem, a női ügyvédek egyesületének igazgatója, amely az orosz invázió óta „a szexuális erőszak túlélőinek támogató helyévé vált”.
A szervezet több segítőközpontot működtet, ahol a szexuális erőszak áldozatai ingyenes orvosi, pszichológiai és jogi segítséget kaphatnak. A JurFem önkéntesei számos régióban a jogvédők által szervezett telefonos forródrótokon is dolgoznak.
„Ha egy áldozat nem kap pszichológiai segítséget vagy nem dolgozik terapeutákkal, akkor nem lesz képes a bűnüldöző szervekhez fordulni vagy részt venni a büntetőeljárásban – mondta Kit. – Nagyon fontos, hogy az áldozatok tanúskodjanak. A törvényszéki és egyéb bizonyítékok mind kulcsfontosságúak.”
Katerina Borozdina, a La Strada Ukrajna alelnöke elmondta, hogy szervezete egy anonim chatet indított a Telegramon, hogy az áldozatoknak legyen egy hely, ahol bizalmasan elmondhatják történeteiket. Elmondása szerint a chat használata lehet az első lépés a félelem és a szégyen leküzdése felé, amely sok áldozatot visszatart attól, hogy jogi segítséget kérjen.
Kijev a Nemzetközi Büntetőbírósággal együttműködve külföldi ügyészekkel dolgozik egy olyan törvényszék létrehozásán, amely kivizsgálná az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket, beleértve a szexuális erőszak eseteit is.
Didenko ügyész azt mondta, óvatosan optimista, hogy néhány elkövetőt végül megbüntetnek.
„Kollégáink és partnereink a JurFemtől segítenek nekünk a stratégiai dokumentumok kidolgozásában, mivel Ukrajna tapasztalatai egyedülállók – mondta Didenko a Jelenidőnek. – Saját módszertanokat dolgozunk ki, amelyeket aztán integrálunk és a nemzetközi normákhoz igazítunk.”
A JurFem igazgatója, Kit elmondta, hogy minden áldozatnak megvan a saját elképzelése arról, hogy milyen lehet az igazságszolgáltatás.
„Néhányan azt akarják, hogy a bűnözőket letartóztassák és bebörtönözzék – mondta Kit. – Mások kártérítést akarnak rehabilitáció, valamint orvosi és szociális segítségnyújtás formájában. Megint mások garanciát akarnak arra, hogy nem ismétlődnek meg az ilyen bűncselekmények. A vissza nem térés garanciája a jóvátétel egyik formája, amelyet akkor tudunk nyújtani, ha a felelősöket bíróság elé állítjuk és megbüntetjük.”
