A Dnyipro felső szakaszán fekvő Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantása nyomán kizúduló víztömeg jelentős pusztítást végez a környezetben és komoly károkat okoz a térségben élőknek.
A megszállt dél-ukrajnai területen lévő óriási gát átszakadása kedden vízözönt szabadított az övezetre. Emberek tízezreit kellett kitelepíteni a folyó mentén, amelynek legdélebbi szakasza választja el az ukrán és az orosz hadsereget egymástól.
Oroszország és Ukrajna kölcsönösen egymást vádolja a harcok során előzőleg már megrongálódott gát felrobbantásával, a szakértők nagy többsége azonban az orosz haderőt gyanítja a háttérben, különös tekintettel arra, hogy Kijev nem nyert volna semmit az akcióval, Moszkva azonban annál inkább.
Mik a legfrissebb fejlemények?
A hatóságok mindkét oldalon nagy erőkkel dolgoznak a lakosság evakuálásán, miután az áradat előző nap számos települést elért.
Vlagyimir Leontyev, az orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka polgármestere arról számolt be, hogy hét embert eltűntként tartanak nyilván a gát közelében fekvő városban.
Olekszandr Prokugyin, a részben oroszok uralta Herszoni terület ukrán kormányzója közölte, hogy a vízszint várhatóan egy újabb méterrel fog emelkedni a következő húsz órában.
António Guterres ENSZ-főtitkár még kedden tudatta, hogy legkevesebb 16 ezer ember veszítette el az otthonát, és bejelentette, hogy a világszervezet anyagi, jogi és egyéb segítséget nyújt az érintetteknek.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója aggasztó fejleményekről írt Twitteren, illetve arról, hogy jövő héten látogatást tesz a térségben lévő zaporizzsjai atomerőműben.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy az akció nyomán akár az Ukrajna és egyben Európa legnagyobb atomerőművének számító létesítmény is veszélybe kerülhet. A NAÜ azonban arról tájékoztatott, hogy a helyzet egyelőre nem kritikus, a hűtőmedence vízszintje 16,6 méter, ez pedig nagy valószínűséggel megfelel az erőmű igényeinek a következő néhány hónapban.
Kiemelték: nincs azonnali veszélyben a már hónapokkal ezelőtt leállított reaktorok biztonsága, viszont a hűtésükhöz szükség van elegendő mennyiségű vízre.
Miért fontos a gát?
A harminc méter magas és 3,2 kilométer hosszú gát, valamint a hozzá kapcsolódó vízerőmű nagyjából hetven kilométerre keletre található Herszon városától az azonos nevű területen, amelyet ugyan Oroszország tavaly hivatalosan annektált, de nem tart teljesen az ellenőrzése alatt.
A gát fontos az áramtermelés, a közlekedés és az ivóvízellátás szempontjából, utóbbi téren a még 2014-ben illegálisan elcsatolt Krím félsziget számára is.
A Dnyipro az ukrán termőföldek öntözését illetően is lényeges, márpedig ennek a világ élelmezésében is nagy a jelentősége, különösen a napraforgóolaj- és a gabonaellátás területén. Ezt mutatja az is, hogy a gát felrobbantásának hírére felszökött a búza és a kukorica világpiaci ára.
A gát a világon az egyik legnagyobb tározókapacitása vonatkozásában, csaknem felér az egyesült államokbeli Nagy-sóstó víztömegével.
Ehhez kapcsolódóan: Emberek tízezreit kellett evakuálni a Dnyipro-gát felrobbantása miatt
Mi történt a gáttal a harcok közepette?
A gátat már a tavaly februárban megindított invázió kezdeti szakaszában elfoglalta az orosz hadsereg, és azóta a szembenálló felek több alkalommal is egymást vádolták a létesítmény ágyúzásával. Ukrajna arról tájékoztatott, hogy a megszálló erők ősszel felrobbantottak három zsilipet, amelyeknek a vízszint szabályozásában volt szerepük. Május végén ennek jelei egyértelműen látszódtak.
A létesítmény áramtermelése már a keddi detonációkat megelőzően is csupán a korábbi töredéke volt. Független szakemberek úgy vélik, hogy az orosz hatóságok nem működtették megfelelően az ötvenes években épített gátat, vagy szándékosan, vagy hanyagságból.
Év elején olyan alacsony volt a tározó vízszintje, hogy sokan attól tartottak, kár keletkezhet a zaporizzsjai atomerőmű blokkjaiban. Február közepe óta azonban a vízszint jelentősen emelkedett a Theia francia elemzőintézet szerint.
Az ukrajnai vízerőműveket működtető állami vállalat úgy becsülte, hogy négy nap alatt egyenlítődhet ki a tározó és a folyó vízszintje.
Szürreális látványt nyújt az elárasztott ukrán város a gátrobbanás után
Ki és mi van veszélyben?
A vízözönre tekintettel az illetékes ukrán és orosz szervek legkevesebb nyolcvan település evakuálását rendelték el, ám egyelőre nem érkeztek jelentések halálos áldozatról.
Az orosz fegyveres erők irányítása alatt lévő területeken 22 ezer ember érintett, az ukrán oldalon 16 ezer.
Az ukrán energetikai minisztérium arra figyelmeztetett, hogy mások mellett több térségbeli energetikai létesítmény is kockázatnak van kitéve. Herszon városban eddig nagyjából 12 ezer ember maradt áram nélkül, és a vízellátásban is komoly zavarok vannak.
Elemzők emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy környezeti katasztrófa fenyegeti az ökoszisztémát Ukrajnában és a határokon kívül.
Mark Mulligan, a King’s College London professzora rámutatott, hogy a legnagyobb problémák a folyó felső szakaszán alakulhatnak ki a növényzet és az élővilág szempontjából, a víz gyors beáramlása pedig a Fekete-tenger északnyugati részén is károkat okozhat.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrán elnök orosz terrortámadásnak minősítette a Dnyipro-gát felrobbantását
Milyen kihatással lehetnek a történtek a harcokra?
Kijev szerint Moszkva azért robbantotta fel a gátat, hogy megakadályozza az ukrán ellenoffenzíva kiterjesztését a területre. A Kreml viszont azt hangoztatja, hogy az ukránok így akarták elejét venni egy orosz támadásnak a Dnyipro nyugati partján.
Akárhogy is, a gát átszakítása ellehetetlenített egy fontos átkelőhelyet az ország legfontosabb folyóján, ugyanis a létesítmény hídként is szolgált, amelyen járművek közlekedhettek. Ráadásul a vízáradattal a többi híd is nehezebben járhatóvá vált.
Tavaly ősz óta a Dnyipro alsó szakasza fontos részévé vált a több mint ezer kilométeres frontvonalnak.
A területen folytatott sikeres novemberi ukrán ellenoffenzíva során többször is rakétatalálatok érték a régióban lévő átkelőket.
Az ukrán haderő megpróbálta uralma alá vonni az orosz ellenőrzés alatt álló keleti part közelében lévő szigeteket és a folyódeltában található területeket. Szakértők szerint viszont egy szélesebb körű ukrán hadművelet jelentős kockázatokkal és logisztikai kihívásokkal járna.
A Dnyiprón való átkelés nagy kihívás lenne az ukrán fegyveres erők számára, a megfigyelők többsége ezért arra számít, hogy máshol fog megindul a régóta tervezett ellenoffenzíva.
Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző közölte, hogy az áradás még nehezebbé tenné az átkelést, ráadásul az oroszok által telepített aknamezőket is elárasztotta a víz, így az eszközök bárhol kiköthetnek, senki nem tudja, hol.
